Számtalan vita, emlékezetes nyilatkozat alapját szolgáltatta a futball modernizációjának zászlóshajója, a videóbíró-rendszer. Az innováció a 2021/2022-es szezonban Magyarországra, közelebbről az OTP Bank Ligába is elért, s a bajnokságból eltelt 17 forduló alatt rengeteg meccset befolyásolt. Egy újabb vita generálása helyett ezúttal a matekra koncentrálunk, s kizárólag számadatok segítségével vizsgáljuk a VAR hatását a labdarúgó NB I-re.
„Nehéz olyan meccset értékelni, amit egy kiskocsiban játszottak” – utalt a szezon innovációjára a Honvéd vezetőedzője, Horváth Ferenc a Puskás Akadémia ellen 3–1-re elveszített bajnokit követően. Kétségtelen, a videóbíró-rendszertől a közvélemény azt várta, lényegében megszünteti a kétes szituációkat, vitákat a futballban, de ezt a funkciót a Horváth által emlegetett kocsiban ülők emberi szubjektivitása (mindenki másképp dolgozza fel, amit lát), illetve a VAR tevékenységkörének szűk mivolta okán ezt nem hivatott betölteni. Az viszont elvitathatatlan – és az alábbi példák is tanúsítják –, hogy a videóbíró így is több esetben tud valódi igazságot szolgáltatni, s mérkőzések végeredményére a létező legobjektívebb módon hatást gyakorolni.
VAR-ököl és VAR-szigor
A videóbíró hivatalosan három mérkőzést befolyásoló döntésben segíthet a játékvezetőnek: gólok, piros lapok és hibás azonosítás esetén. Lesszituációknál, illetve abban az esetben, ha azt vizsgálják, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson kívül vagy belül történik-e, a VAR közvetlen javaslatot tesz, a játékvezető nem vizsgálja felül az adott esetet.
Ennek megfelelően a tizenegyesek és piros lapok összevetésével lehet reális képet kapni arról, mennyire változott meg a magyar bajnokság a videóbíró-rendszerrel, ennek összehasonlításához előző idényt vettük alapul.
Ami a tizenegyeseket illeti, az első 17 fordulóban összesen 50 büntetőt végezhettek el a csapatok, ez stílszerűen tizeneggyel több, mint tavaly ilyenkor (39). A játékvezetők 33 esetben mutattak azonnal a mészre, így összesen 17 olyan tizenegyest végeztek el, amelyet a VAR-rendszer bevezetése nélkül nem tettek volna meg – ezekből tizennégy gól született, csak Haraszti Zsolt, Ryan Mmaee és Varga Barnabás lába remegett meg a videózást követően. Vagyis az idei tizenegyesek több mint harmada egy szezonnal korábban nem ért volna büntetőt!
A videóbíró segítségével megítélt tizenegyesek az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:
1. forduló, Paks–Mezőkövesd: Haraszti Zsolt – kihagyta (kapufa)
1. forduló, Honvéd–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
2. forduló, Mezőkövesd–Zalaegerszeg: Cseri Tamás – belőtte
3. forduló, Ferencváros – Mezőkövesd: Myrto Uzuni – belőtte
8. forduló, DVSC–Fehérvár: Kenan Kodro – belőtte
8. forduló, Paks–Ferencváros: Ryan Mmaee – belőtte
9. forduló, Ferencváros–Zalaegerszeg: Ryan Mmaee – kihagyta (védés)
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Jakub Plsek – belőtte
12. forduló, DVSC–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
12. forduló, Puskás Akadémia–Újpest: Giorgi Beridze – belőtte
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Koszta Márk – belőtte
13. forduló, Újpest–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Varga Barnabás – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Kenan Kodro – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Ádám Martin – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
17. forduló, Gyirmót–DVSC: Varga Barnabás – kihagyta (kapufa)
Szintén érdekes kérdés lehetne, hogy a tizenegyeseket megelőző várakozás (hiszen a direktben befújt eseteket is általában ellenőrzik a videókocsikban) vajon a rúgókat vagy a kapusokat segíti, zavarja inkább, de ebben jelentős különbség nem mutatkozik: a támadók idén 82 százalékban értékesítik a megítélt büntetőket, tavaly 17 forduló után ez az érték 85 százalék volt.
Jóval több tizenegyes és piros lap van az NB I-ben a VAR bevezetésével (forrás: m4sport.hu)
A piros lapok száma még látványosabbat ugrott az előző évadhoz képest, hiszen az első félév 101 mérkőzésén (a Puskás Akadémia–Ferencváros találkozót január végére halasztották) 37-szer állítottak ki futballistát az OTP Bank Ligában, ez 13-mal több, mint egy évvel korábban az első 101 összecsapáson (akkor a Diósgyőr nem ment bele az Újpest halasztási kérelmébe, így a pontokat játék nélkül kapta meg a miskolci csapat, ezért akkor is 101 meccset játszottak az első 17 fordulóban).
A piros lapokat tekintve pedig egy az egyben a videóbíró jelenti a különbséget, hiszen 13 olyan eset volt, amelyben a játékvezető csak sárga lapot – vagy azt sem – adott volna a futballistának, ám a VAR-szobában ülők javaslatára szigorúbbra változtatta ítéletét, azaz a videóbíró-rendszer nélkül pontosan ugyanannyi kiállítás lenne ebben az idényben, mint eggyel korábban.
A videóbíró segítségével megítélt piros lapok az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:
1. forduló, Honvéd–DVSC: Lukas Klemenz – kezezés, második sárga lap
1. forduló, Gyirmót–MTK: Tiago Ferreira – durvaság
2. forduló, DVSC–Újpest: Abdoulaye Diaby – durvaság
2. forduló, Kisvárda–Gyirmót: Ötvös Bence – durvaság
4. forduló, Fehérvár–Kisvárda: Stopira – durvaság
5. forduló, Kisvárda–Mezőkövesd: Hei Viktor – durvaság
7. forduló, Fehérvár–Puskás Akadémia: Yoel Van Nieff – durvaság
10. forduló, Újpest–Fehérvár: Branko Pauljevics – durvaság
10. forduló, Honvéd–Mezőkövesd: Pillár Róbert – lerántás utolsó emberként
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Nagy Dominik – durvaság
12. forduló, Kisvárda–Ferencváros: Matheus Leoni – durvaság
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Matija Katanec – kezezés, második sárga lap
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Visar Musliu – könyöklés, második sárga lap
Ezek az esetek nagyrészt elkésett belépők, szándékos szabálytalanságok voltak, az mindenképp megfigyelhető, hogy a videóbíróval szigorúbb lett az NB I. Már csak azért is, mert amíg 13 példát találtunk az egyik oldalon, addig ennek ellenkezője – azaz egy piros lapos ítélet enyhítése a VAR javaslatára – egyszer sem történt meg az első félszezonban.
Másfél perccel hosszabb meccsek
A videóbíró bevezetésével végleg elfelejthetik a hölgyek, hogy a férjük hétvégi szórakozása (jelen esetben a meccsrejárás) csak 90 percet – plusz negyedórás félidőt – vesz igénybe. A közbeiktatott videószünetek ugyanis tagadhatatlanul darabosabbá teszik a futballmeccseket, amelyek a félidők végi ráadásban alaposan megmutatkoznak: az OTP Bank Liga első 17 fordulójában idén összesen 617 percet túlóráztak a futballisták a 90-en felül, ez több mint 170 perccel több hosszabbítást jelent a tavalyi adatoknál.
(Az adatok számlálásánál a tényleges játékidőt vettük alapul, nem az előrejelzett hosszabbítást.)
A hosszabbításokkal alaposan bepótolják a játékvezetők a meccs közbeni videószüneteket (forrás: m4sport.hu)
Ráadásul ez a látványos különbség úgy alakult ki, hogy a tavalyi nyitófordulóban lejátszott Paks–Újpest bajnoki közepén öntevékennyé vált a pálya locsolórendszere, a játék hosszú percekig állt, így végül 106 perc után fújta le a meccset Farkas Ádám játékvezető, amellyel az elmúlt évek messze leghosszabb NB I-es találkozója lett.
Az idei átlagos hosszabbítás így meccsenként 6,1 perc, amely több mint másfél minutummal több a 2020/2021-es 4,36 perces átlagnál. Az egyenletesen hosszú félidőkből kiemelkedik a második fordulóban lejátszott Mezőkövesd–Zalaegerszeg első játékrésze, amikor egy befújt, majd VAR által visszavont tizenegyes, egy annulált lesgól, Waltner Róbert kiállítása majd egy újabb videózós, ezúttal viszont már ténylegesen megítélt büntetőt követően 55 percnél harsant a hármas sípszó. Az utolsó fordulóban pedig érdemes felidézni Ádám Martin négy és fél perces gólörömét.
Ha sok meccs döcögősebb is a videózások miatt, az látszik, hogy a játékvezetők becsülettel rápakolják a hosszabbítást a félidőkre, így ezen találkozók alapvetően lírai forgatókönyve a VAR-nak köszönhetően epikussá válik.