A szerdai labdarúgó kupamérkőzéseken magyar játékvezetők is tevékenykednek.

A Partizán Tirana—FF Malmö (0-1) KEK- mérkőzést Kuti vezeti az albán fővárosban. Segítői Lauber és Soós.

A Vorwärts Frankfurt— Ballymena (1-2) UEFA-mérkő- zésen Kőrös a vezető bíró, a partjelzők Mohácsi és Pálvölgyi.

A Lervszlki Szpartak—Dinamo Kijev (1-1) UEFA-találkozón Pádár fújja a sípot, Szávó és Tompa segítsége mellett.

Szolnok megye labdarúgó játékvezetői a napokban Szolnokon a Bástya étteremben tartották évadnyitó értekezletüket. Ez alkalommal adták át a megye legjobb utánpótlás játékvezetője számára alapított „Dr. Magyar Béla vándorserleget”. Elmúlt évi teljesítménye alapján a díszes kivitelű díjat Boros József jászberényi játékvezető érdemelte. A további sorrend: 2. Inges János (Jászberény), 3. Mák Lajos (Szolnok).

Az MLSZ Játékvezető Bizottsága kijelölte a játékvezetők országos keretét.

A megyéből Szávó János az NB I-be. Balázs János és dr. Botka János az NB II-es keretbe, míg Tombor József az utánpótlás keretbe kapott besorolást.

Az országos mérkőzések: ellenőri keretébe Almási János, Hamar Antal. Horváth Lajos. Bállá Gyula, Hoffer András és Honti Antal került.

A szombati Békéscsabai Előre Spartacus—Tatabányai Bányász labdarúgó bajnoki mérkőzésen búcsúzik sikeres játékvezetői pályafutásától Csernefalvy László, a találkozó vezető bírója és Egervári Ferenc partjelző.

Az ötvenéves Csernefalvy pontosan 50. NB I-es mérkőzésén fújja utoljára a sípot, míg Egervári Ferenc, aki több mint harminc éve tagja a JB-nek, s ez idő alatt számos hazai bajnoki és nemzetközi meccsen lengetett, szintén búcsúzik a zöld gyeptől.

A két sportember továbbra is tagja marad a játékvezetők nagy családjának: Csernefalvy László a JB szervezési bizottságában és ellenőrként, míg Egervári Ferenc az MLSZ ügyviteli bizottságában és játékvezető-ellenőrként tevékenykedik majd.

Beszélgetés Petri Sándorral, a JB elnökével..

A magyar labdarúgás vezetésében jelentős változások történtek. Ezek közé tartozik az is, hogy a Játékvezető Bizottság elnöke az a Petri Sándor lett, aki negyedszázadon át fújta a sípot, élvonalbeli FIFA-bíró volt, s egy ideig az MLSZ főtitkáraként is tevékenykedett. Olyan ember tehát, akinek a bíráskodásban és a vezetésben egyaránt nagy tapasztalata, s éppen ezért tekintélye is van. Az általa vezetett bizottság túl van a tervkészítés időszakán már a valóraváltáson fáradozik. Petri Sándort arra kértük: beszéljen a JB elképzeléseiről, azokról a változtatásokról, amelyek máris folyamatban vannak.

Miért szűnik meg a titkos küldés?

Az utóbbi években a JB a titkos játékvezetőküldés gyakorlatát követte. Ez azt jelentette, hogy a csapatok és a szurkolók sem szerezhettek előzetesen tudomást arról, kik bíráskodnak a mérkőzéseken. Most ezen változtatnak. Miért és hogyan?

— Az a véleményem, hogy a bírók etikáját, becsületét nem formalitásokkal kell megvédeni. Erre semmi szükség! Különben is, aki nagyon akarta, az megtudhatta, hogy ki vezeti a mérkőzést. A titkos küldés épp olyan fölösleges megkötöttség, mint amilyen az az intézkedés volt, hogy a játékvezetők felfrissülésük érdekében nem mehettek el a Rudas-, vagy más fürdőbe azért, mert ott találkozhatnak, érintkezhetnek élvonalbeli játékosokkal, s ez alkalmat adhat elvtelen barátkozá- sokra. Ügy gondolom, hogy aki ezt akarja, azt megteheti a Rudas-fürdő nélkül is. Mi nyilvánosságra hozzuk a játékvezetőküldést, s két hétre előre elkészítjük. Ezt a gyakorlatot kikísérletezzük, s ha kedvezőek lesznek tapasztalataink, hosz- szabb időszakra is kiterjesztjük ezt a küldési rendszert.

Az MLSZ elnökségének javaslatára a JB úgy határozott, hogy a következő bajnokságban bevezeti a sárga és a piros lapok használatát. Ettől a gyakorlattól a régebbi vezetés mereven elzárkózott. Miért foglaltak állást a színes lapok mellett, s miért nem alkalmazzák már tavasszal?

— Miért ne lenne jó nekünk is az, ami másoknak, hiszen egész Európában felmutatják a bírók a sárga és a piros lapot. Ezt mi is a fegyelmezés jó technikai eszközének tartjuk. Igaz, hogy ettől nem lesz jobb a játékvezetés, de feltétlenül segít a rend, a fegyelem megteremtésében. Egy sárga lap nyilvánosság előtti felmutatása jobban hat a játékosokra, mint egy szóbeli figyelmeztetés, nem beszélve arról, hogy bizonyos mértékig a közönséget is megnyugtatja a tény: a bíró látja és megtorolja a szabálysértést. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi gyakorlat követésével használunk a játékosoknak is, akik ily módon megszokják a színes lapokat, tudják, mivel jár, s felmutatásuk alkalmával másként reagálnak majd rá, mint ahogyan tette azt Törőcsik és Nyilasi a Mundialon. Tavasszal, sajnos, már nem tudjuk bevezetni, csak az 1979/80-as bajnokságban, meri kevés az idő ahhoz, hogy ezt országos viszonylatban, kellő felvilágosítás után keresztülvigyük, s a jelenlegi bajnokság versenykiírását menet közben nem akartuk módosítani.

Elméleti vizsga az ellenőrök számára

Felfrissftik az ellenőri gárdát, módszertani változtatásokat vezetnek be, s úgy hírlik, elméleti vizsgák is lesznek. Igaz ez?

— De még mennyire! Teszt formájában felmérjük az ellenőrök felkészültségét, s a vizsga- eredmények alapján minősítjük őket. Az NB I-es mérkőzések játékvezetőinek ellenőrzésével csak a legjobbakat bízzuk meg. Újításnak számít, hogy a jövőben az utánpótlás legtehetségesebb tagjainak fejlődését az országos minősítésű ellenőrök kísérik majd figyelemmel. Módosítunk az ellenőri nyomtatványokon is, a felesleges, formális kérdéseket, rovatokat elhagyjuk. Az ellenőri jelentéseket rendszeresen értékeljük, s ennek megtörténte Után az eredményről, két-három hetes összesítés formájában, értesítjük az illető játékvezetőt is. Így mindenki tudja majd, hol tart, miként ítéljük meg a teljesítményét. Azt is elmondhatom, hogy jelentős formahanyatlás esetén nem riadunk vissza az időleges pihentetéstől, vagy súlyosabb esetben a visszaminősítéstől sem!

A part dobásról, a testtel való játékról, az időhúzásról

A magyar pályákon kialakult egy olyan sajátos ítélkezési mód, amely néhány vonatkozásban eltér a nemzetközi szokásoktól, mégpedig azért, hogy valamilyen formában segítse labdarúgásunk fejlődését. Ha a labda az oldalvonal mentén elhagyta a játékteret, s a bedobást huzavona, késlekedés előzte meg, a bírók az ellenfélnek adták a partdobás jogát. A férfias, kemény, testtel való küzdelem kialakulása érdekében pedig nem fújták le a szabálytalanságok egy részét. Ha a kapus megfogta a labdát, s nem dobta vagy rúgta ki nyomban, labdatartásnak minősítették olyan esetben is, amikor a külföldi bírók nem avatkoztak közbe. A JB-nek ilyen vonatkozásban ml az álláspontja?

— A lehető leggyorsabban vissza kell térni a nemzetközi gyakorlathoz. Az elbírálási mód mindenütt csak egyforma lehet, eltorzulások nem engedhetők meg még akkor sem, ha a rendelkezéseket jó szándék szülte.

— A partdobást csak az végezheti el, akit a bedobás joga illet, az ellenfél birtokába csak úgy kerülhet a labda, ha a bedobást szabálytalanul végzik el. Ha a játékos késlekedik, láthatóan húzza az időt, sürgetni kelL majd figyelmeztetni, vagy beszámítani azt, az időt, amelyet elfecsérel. Minden más ellentétes a szabály tételes előírásaival.
— Ha valaki, akkor én igazán híve vagyok a kemény, férfias játéknak, s nekem is az a véleményem, hogy szinte végletekig engedni kell a testi erő kihasználását, mert ez a labda birtoklásának, megjátszásának egyik fontos eszköze. De a játékosokat megtanítani arra. hogy miként használják ki testi erejüket, nem játékvezetői, hanem edzői feladat. 

Nekünk a pályán azt kell eldönteni, hogy a küzdőfelek szabályos eszközökkel harcolnak-e a labdáért és ha nem, akkor sípolni kell! Nincs, nem lehet olyan szempont, amely arra késztesse a bírót, hogy elnézze a nyilvánvaló szabálytalanságot. Az a tapasztalat, hogy éppen a különféle fellökések, taszítások megengedése vezet a .súlyosabb, kirívóbb durvaságokhoz, mert a játékosok hajlamosak arra, hogy jogos vagy vélt sérelmeiket ily módon torolják meg. A lábbal való szabálysértések olyan szembetűnő jelenségek, amelyeket rendszerint, vagy legalábbis az esetek többségében szándékosság szül. Ezért szigorú megtorlás jár. Ezt írja elő a szabály könyv, s az ide vonatkozó rendelkezéseket a magyar pályákon is érvényesítjük. Mindez nem mond ellent annak, hogy a kemény, férfias játékot, a leghevesebb harcot, lökést is engedni kell. Az a tervünk, hogy. tanácskozunk az edzőkkel, megvitatjuk, miként lehetne fejleszteni a testi erő kihasználásának módozatait. Mi ehhez minden segítséget megadunk, például szabálymagyarázat formájában is, de a gyakoroltatás, az elsajátíttatás edzői feladat.

— Arra a kérdésre, amely a kapusjátékkal kapcsolatos esetet illeti, azt felelhetem, hogy az elbírálási módban nagy szerepe van az egyéniségnek. El kell tudni bírálni, hogy a kapus labdatartása kimeríti-e az időhúzás kritériumát. Ha a kapus egy védés után egy ideig kézben tartja a labdát, s körülnézve keresi, hogy kinek rúgja vagy dobja ki, nem helyes automatikusan a sípba fújni. Várni kell, mint ahogyan a Mundialon a játékvezetők egyetlen esetben sem torolták meg, amikor az argentin Fillol, vagy más ezt tette. Ha ez már átcsap szándékos időhúzásba, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni.

— Hangsúlyozom: a nemzetközi gyakorlatot akarjuk követni már tavasszal is! Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek nehézségeink, hiszen néhány dologban más gyakorlatot kell követni, s ez új beidegzést igényel. Ez nehézséget jelent majd a bíróknak, de a játékosoknak is. A káoszt, a nagyobb zavarokat mindenképpen el akarjuk kerülni. Meggyőződésem, hogy a fokozatosság elvének betartásával elérjük cé- lunkatl EíbVeteSményrendszer

A JB elnöksége már kidolgozott egy szakmai követelményrendszer-tervezetet. Ismertetné?

— Negyedévenként tesztvizsgák lesznek, mégpedig elméletiek és fizikaiak. A cél: ellenőrizni a bírák felkészültségét. Kidolgozunk egy pontértéktáblázatot, s eszerint értékeljük a feleleteket, miként a fizikai próbatétel időeredményeit is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a játékvezetők továbbra is a lehető legjobb fizikai állapotban lépjenek pályára. Aki nem éri el az igényelt szintet, az vagy nem léphet felsőbb keretbe, vagy lejjebb kerül. Nem követelmény, de ajánlás, hogy a FIFA és UEFA minősítésű bírák sajátítsanak el egy idegen nyelvet.

És aki eleget tess a követelményeknek, s egyéb kifogás sem merül fel ellene, hány éves koráig bíráskodhat?

— Akár ötven év felett is? Nem az a döntő, hogy ki hány éves, hanem az: mire képest Magyar pályákon mindenki addig bíráskodjék, ameddig teljes mértékben eleget tud tenni a kívánalmaknak. Más kérdés, hogy bizonyos előírások ránk nézve is kötelezőek. Az például, hogy a nemzetközi mérkőzéseken való foglalkoztatás korhatára az ötvenedik év!

A JB-nek most új összetételű elnöksége van. Kik alkotják ezt, s a különféle albizottságokban helyet kapnak-e olyanok, akik a régi testületben is tevékenykedtek?

— A kérdés második részére felelek először. Természetesen igényeljük jó néhány olyan régi társadalmi munkás tevékenységét, aki önzetlenül, szívvel akar nekünk segíteni. Csupán a képességeket tesszük mérlegre, s aki eleget tud tenni az igényeknek, azt szeretettel várjuk. Dr. Szilágyi György és Kaposvári József például tagja az új elnökségnek, Fehérvári József, Páldi Ede és Kasza Ferenc pedig albizottságvezető. Az elnökségben elnökhelyettes dr. Szilágyi György, a szervezési bizottság vezetője Szlávik András, a küldőbizottságé Kaposvári József, a jogi bizottságé pedig dr. Neuber Alajos. A JB elnökének szavaiból kiderül, hogy a játékvezetés gyakorlatában jelentős változások lesznek. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, azt, hogy az elképzelésekből mi valósul meg a magyar pályákon, s emelkedik-e majd játékvezetésünk színvonala. 

A JB elnöksége a közelmúltban elkészítette az 1978/79. évi országos játékvezetői kereteket.

Ime az NB I-esek mezőnye: Bártfai Róbert, Győri László, Hámori László, Jaczina Róbert, Kőrös László, Kuti Sándor, Lauber Gyula, Maczkó József, Makó István, Marton László, Mohácsi Lajos, Nagy Béla, Palotai Károly, Pádár László, Rúzsa István, SzávóJános, Tátrai László, Tompa István, Tóth László, Urbán Árpád.

A húszas lista érdekessége, hogy a tavaly még aktív Bana, Müncz és Somlai nevét nem tartalmazza a felsorolás. Két újonca is van viszont a legmagasabb keretnek, Bártfai és Makó személyében.

A Magyar Labdarúgó Szövetség JB-elnöksége a következő 65 játékvezetőt jelölte az NB Il-es keretbe: Aczél Tibor, Ágoston János, Balázs János, Bauer Károly, Bay Ferenc, Bodó Lajos, Bodrogi Csaba, Bognár István, Bognár László, Bondár Gyula, dr. Botka János, Büki László, Csányi József, Czipp József, Demeter László, Divinyi Béla, Dorozsmai József, Dorozsmai Lajos, Dravecz István, Drigán György, Dudás Zoltán, Eőry Zoltán, Farkas László, Fehér István, Fekete Miklós, Földvári Ferenc, Füzessy Gyula, Hartmann Lajos, Hegedűs Károly, Horváth László, Huták Antal, Kávai János, Király László, Kóródi László, Koroknai József, Koszó József, Kovács László, Kulcsár László, Kurmai Zoltán, Lázin György, Meizer György, Nagy József, Nagy Miklós, Németh István, Nyári Ferenc, Palik Egon, Pál Tibor, Pálfy István, Pálvölgyi János, Piros László, Simon Gyula, Simon János, Soós Ferenc, Stróbl János, Sütő Pál, Szemes János, Szentkuti Gyula, Szilágyi Dániel, Szőke Gábor, Tapolczai János, Tolnai Zoltán, Tóth Lajos, Varga József, Wimmer László, Zsalakó Ernő.

A partjelző-keret: Barna József, Csernefalvi László, Csönge Ferenc, Egervári Ferenc, Endes Péter, Geiger Sándor, Gerendeli Ferenc, Horváth György, Jámbor Győző, Kiss Ernő, Kozsla József, Kraj- nyák András, Mézes János, Molnár Pál, Nagy Géza, Tóth Béla.

Tragikus körülmények között elhunyt Dávid László, a magyar labdarúgó játékvezető utánpótlás egyik legtehetségesebb tagja. Szombaton még partjelzőként működött a Soproni Textiles—Körmend osztályozó mérkőzésen. A találkozó után a játékvezetők a Nagy Miklós vezette személygépkocsin hazafelé indultak, és Bicske határában Dávid László, tragikus autószerencsétlenség áldozata lett. A gépkocsi többi utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.

A Schalke—Bayem München, majd az Eintracht Frankfurt— Mönchengladbach találkozó játékvezető-oktatási célokra összevágott jelenetei a kívülálló számára kevés csemegét tartogattak.

Sokan keresték fel az öltözőben Emsberger Gyulát, az ötvenéves játékvezetőt 1974 november 30-án a Honvéd-MTK mérkőzés előtt. A búcsúzó bíró kissé szomorúan fogadta a gratulációkat. A feltett kérdésekre viszont szívesen válaszolt.

— Hányadik NB I-es mérkőzése ez?
— A százhetvenedik.

— Mikor vezette élete első mérkőzését?
— 1947-ben Tatabányán, üzemi bajnoki találkozó volt.

— Mióta FIFA-bíró?
— 1958-tól.

— Hol járt a világon?
— Ázsia és Ausztrália kivételével minden földrészen.

— Hány válogatott mérkőzést vezetett?
— 1964-ben az elsőt, azt követően még tízet. Ebből négyszer a Szovjetunió mérkőzésein bíráskodtam.

— Melyik világbajnokságon járt?
— A mexikóin, majd két évvel később a Világ Kupa-döntőt vezettem Uruguayban, a Nációnál Montevideo—Panathinaikoszt.

— Kik voltak a kedvenc játékosai?
— A külföldiek közül Beckenbauer, a magyarok közül Göröcs János és Kocsis Lajos.

— Mi volt a legszebb emléke?
— A mexikói világbajnokság.

— A legkellemetlenebb?
— A mai nap! Vissza kell vonulnom Sajnos, édesapám, aki 1947-ben beíratott játékvezetőnek, már nem érhette meg a búcsú perceit. A napokban elhunyt.

— Mit tanácsol a kezdő játékvezetőknek ?
— Legyenek becsületesek. Fizikailag és szellemileg is készüljenek fel. És legyenek jó kollégái egymásnak!

A BLSZ több mint száz labdarúgó-játékvezetője vett részt a szövetség keszthelyi edzőtáborozásán. Az egyhetes tanfolyamon a játékvezetés időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseit, a VB tapasztalatait vitatták meg.

Teuschler Ferenc játékvezető kérésére közöljük, hogy a július 14-i számunk harmadik oldalán közölt egymondatos játék*- vezetői nyilatkozat — „Az utolsó percben már nem ítélek 11-est” — nem tőle származik. Tévedett a cikk szerzője, amikor a kijelentést az ő véleményeként tálalta. - írja a Népsport.

Az 1974-75. évi labdarúgóbajnokságokban működő játékvezetők kereteit.

Az NB I-es keretet az eddigi 22-ről 17-re szűkítették.

Kimaradt a legjobbak közül a visszavonuló Katona József, valamint Csernefalvi László, dr. Vincze Ferenc, Szkokán Zoltán és Tapolczai János.

Két új tagja van az NB I-es keretnek Győri László és Tátrai László személyében.

NB I-ES KERET:
Palotai Károly, Emsberger Gyula, Petri Sándor, Müncz György, Somlai Lajos, Szilvási József, Halász Mihály, Hévízi Ottó, Kőrös László, Nagy Béla, Mohácsi Lajos, Szávó János, Marton László, Hámori László, Győri László, Tátrai László, Bana Antal.

PARTJELZŐITEKET:
Almási János. Csernefalvi László, Szkokén Zoltán, Sándor János, Czirják András, dr. Neuber Alajos, Tóth József. Nagy Emil. Soós József, Bacsa László, Pusztai Jenő, Dér László, Végh József, Medveczki János.

NB II-ES KERET (26):
Alberti István, Alföldi Tibor, Asztalos István, Bállá Gyula, Barna József, Bauer Károly, Borsos József, dr. Demeter Károly, Egervári Ferenc, Eőry Zoltán, Fehér II István, Jaczina Róbert, dr. Jármai Tibor, Kristóf Antal. Laubér Gyula. Maczkó I József, Maczkó II József, Maróti Rezső, Nagy Géza, Pádár László, Rúzsa István, Sabácz József, Tapolczai János. Teusrhler Ferenc, Tompa István, Závodszky Sándor.

NB III-AS KERET (59):
Bakon Ferenc, Balogh Zsig- mond. Bálint Béla, Bodnár István, Bodrogi Csaba, Brincken Tibor, Dávid László, Dorozsmai Lajos, Dravecz István, Drigán György, Endes Péter, Faragó Sándor, Farkas László, Feigl István, Félix Sándor, Füzessy Gyula, Geiger Sándor. Grubits István, Gyimesi Géza, Hartroann Lajos, Hegedűs Károly, Héder János, Hoffer András, Hontvári János. Jámbor Győző, Jurinko- vios Tibor, Király László, Kocsis Péter, Kosik Frigyes, Kószó József, Kövesfalvi László, Kulimár János, Kuti Sándor, Lábodi Ferenc, Lénárt Géza, Ludányi Tibor. Marmoly György, Mátyus Árpád, Mile József, Mézes János, Mlzsei Tibor. Molnár Pál, Műdig József, Németh László, Nyári Ferenc, Petrovai Ferenc, Pócsi László, Simon János, Soós Ferenc, Schlick János. Szabó István, Szabó János, Szailer László, Szendrő Dénes, Szőke Gábor, Tóth Béla, Tóth László, Turcsányi János, Urbán Árpád.

Az NB I-es keret első hét tagja — Palotai, Emsberger, Petri, Müncz, Somlai, Szilvási.,Halász — FIFA-kerettag. s közülük az első négy az UEFA-keretnek is tagja.

A játékvezetők részére egyébként szeptember 3—6. között Tatán továbbképző táborozást rendeznek.- Ennek programjában szereoel a labdarúgó-világbajnokság. játékvezetői taoasztala- tainak megtárgyalása, az International Board új intézkedéseinek meghallgatása, szabályteszt, fizikai teszt, sok-sok gyakorlati foglalkozás és meghívott neves külföldi előadók előadásai.

Miincz György játékvezető csütörtökön este érkezett haza Lipcséből, ahol az NDK-Anglia válogatott mérkőzésen bíráskodott.
— Milyen volt a találkozó?
— Pályafutásom egyik legszebb sportemléke marad. Óriási iram. időnként színvonalas, jó játék, abszolút sportszerű, kívánhat ennél többet egy bíró?

— Reálisnak tartja az l:l-es végeredményt?
— Nem. Az angoloknak gólokkal kellett volna győzniük. Az első félidőben három akkora kapufát rúgtak, hogy azt hittem, eltörik a léc ... Hughes, Bell, Chanon, Keegan kitűnő játékosok.

— Az NDK?
— Gyengén, átütő erő nélkül játszott. Csak Hoffmann becserélése után volt némi ötlet a csatárj átékban. A mérkőzésen egyébként ott voltak az NDK csoportellenfelének, az NSZK-nalc megfigyelői is.

— Ki irányította az angolokat?
— Jelenleg Mercier. az Arsenal volt játékosa, a csapat szakvezetője. Ö vezeti az angolok európai túráját, amelynek következő állomásai: szombaton Bulgária, jövő szerdán Jugoszlávia.