Szomorú döntést hozott az MLSZ elnöksége

Az ELN-71/2025 (06.05.) számú elnökségi határozatával 2025.07.01-2030.06.30. közötti időszakra az alábbi személyeket nevezte ki az MLSZ JB. elnökségébe:

Hanacsek Attila (elnök)

Juhász László (társelnök)

Gaál Gyöngyi Krisztina

Iványi Zoltán (új tag)

Juhos Attila

Solymosi Péter

Szarka Zoltán

A felkészítés során tanúbizonyságot adtak fizikai és szabályismereti felkészültségükről a Veszprém Vármegye játékvezetői.

Július utolsó hétvégéjén (07.26-27.) tartotta az MLSZ Veszprém Vármegyei Igazgatóság Játékvezetői Bizottsága a minden évben szokásos felkészítő napját, amely idén másfél napra sűrűsödött össze. Pénteken este a fizikai felmérésen kellet jól teljesíteni a jelenlévőnek, az idén három csoportban Ajkán, Pápán és Veszprémben volt teljesíthető az előírt táv. Mindenki bizonyíthatta hogy fizikálisan készen áll a néhány hét múlva induló bajnokságra.

Szombaton egésznapos elméleti oktatás és tesztírás szerepelt a programban. A Kaibás Dezső megnyitója, után Finta Péter köszöntötte az egybegyűlteket és tartotta meg előadását, ezt követően pedig szakmai előadásokat hallgathattak meg a jelenlevők. Az UEFA és az MLSZ Játékvezető Bizottság vezetésének iránymutatásait és ezen szabályoknak gyakorlati alkalmazásának módját sajátíthatták el a sporttársak. A tananyagot a legjobbaktól hallgathatták jelelevők: Mohos Milán, Solymosi Péter, Bognár Tamás és Pillók Ádám volt és jelenleg is NB-s játékvezetők voltak az előadók.

A záróbeszédet Kaibás Dezső mondta, aki sikeres 2024-2025 bajnoki szezont kívánt Veszprém Vármegye játékvezetőinek.

Az NB. I-es rekorder vizsgáztatta az újoncokat Baranyában. 

24 fő tett március 17-én sikeres alapfokú játékvezetői vizsgát Pécsen.

Befejeződött a 2023-as játékvezetői tanfolyam Komárom-Esztergom Vármegyében.

A tatai edzőtáborban 23 játékvezető tett sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát, abszolválva ezzel a tanfolyamat. 

Az MLSZ JB képviseletében Solymosi Péter vizsgabiztos, Erős Gábor a KEM JB elnöke illetve a vizsgabizottságokban részt vevő jv. kollégák gratuláltak a frissen vizsgázott játékvezetőknek, akik hamarosan bekapcsolódnak a vármegyei bajnokságok küzdelmeibe.

Az nso.hu interjút közölt Solymosi Pétrrel, aki ellentmond az NB. I-es küldési rendszernek.

– A VAR-buszban ülni a játékvezetői karrier folytatása vagy valami egészen más?
– Mivel éppen a játékvezetői pályám vége felé közeledtem, jó lehetőségnek tűnt nekem is, hogy a labdarúgás közelében maradjak – mondta lapunknak Solymosi Péter, korábbi élvonalbeli játékvezető, rekorder, aki 331 mérkőzést vezetett az NB I-ben (323 meccsel Kassai Viktor, 321 találkozóval Szabó Zsolt követi). – Úgy gondolom, ezen a területen is tudok segíteni.

– Pontosan mi a feladat?
– A szisztéma nem régi, de egyre több benne a tapasztalatunk nekünk is. Szigorúak az előírások, gyakoriak a továbbképzések, az elemzések, és menet közben arra jöttem rá, nem játékvezetőként kell a monitorokat figyelnem! Arra kell koncentrálnom, hogy ha szükség van rá, hatékony támasza legyek a pályán közreműködő kollégának. A mérkőzést ő vezeti, nem szabad stresszelnem, feleslegesen terhelnem – a bírói munkát segítenem kell, nem felülbírálnom.

– Nem is fontos, hogy rutinos játékvezető volt?
– De, előny, mert talán gyorsabban tudok dönteni egy-egy szituációról: honnan kell nézni, merről érdemes lassítani, a szabályok melyik pontja ad választ az esetleges kérdésre. Ám nem bíróként, hanem asszisztensként kell értelmeznem a szerepem.

– Azért könnyebb így dönteni, mint a pályán futva, zihálva.
– Könnyebb, de nem sokkal. Más a helyzet, nem könnyebb vagy nehezebb. A nyomás nem lett kisebb, mert ha hét monitor képét nézve sem találod el a helyes ítéletet, akkor az nagyobb hiba, mint a gyepen téveszteni. Itt is gyorsan kell dönteni, minden rezdülésre figyelni, azonnal elemezni, lassítani és határozni: van-e egyértelmű cáfolat a pályán hozott ítéletre. Nem tagadom, volt olyan mérkőzés, amelyen annyira kellett figyelnem, hogy izzadságtól nedves tenyérrel jöttem ki a buszból, fáradtan, kimerülten – pedig egy métert sem futottam. Emiatt hasznos, hogy ha valaki a VAR-stáb tagja, másnap ne vezessen, mert mentálisan is el lehet fáradni.

– A ferencvárosiak az Újpest ellen kétezertízben elszenvedett hat-nullás vereség miatt nehezteltek önre, főképp az első félidőben Marek Heinznek felmutatott piros lap miatt. Az ötvenéves Solymosi Péter ma kihívná a monitorhoz akkori önmagát?
– Bizony, könnyen lehet, de a szabályok értelmezése is változott több mint egy évtized alatt. Akkor a szándékosság sokkal erősebb szempont volt, amiatt mutattam fel a piros lapot. Ma enyhítené a dolgot, hogy a ferencvárosi, bár nyújtott lábbal, sérülésokozás veszélyét vállalva ment ellenfele felé, nem találta el, és igen, emiatt visszanézve az esetet, előfordulhat, hogy csak sárga lappal figyelmeztetném a játékost.

Solymosi szerint ne vezessen az másnap, aki a VAR buszban ül!

Sokszor kritzálták, kritizáltuk a küldéseket szakmai szempontból, de lássuk be igaza van Solymosinak. Ő elmondta már többször, hogy nagyon sokat kivesz a videóbírókból és asszisztensekből a VAR busz, így nem biztos, hogy szerencsés, hogy másnap meccset vezetnek. A meccs után általában autóba ülnek a kollégák és még több száz kilómétert levezetnek a másnapi meccs miatt.

 Jó példa erre Berke Balázs, aki októberben pénteken Kecskeméten VAR volt, míg másnap a Vasas - Mol Fehérvár mérkőzést vezette. 

A sort lehetne folytatni Karakó Ferenccel is, aki egyik nap Mezőkövesden VAR, másnap meg Debrecenben játékvezető vagy Fradi pályán VAR, másnap meg Újpesten játékvezető.

Ezekből a példákból is látszik, hogy a szakmaiságtól messze van a hanacseki bizottság. Legalább a körön belüli Solymosira hallgathatnának, bár információk szerint Péter is kikerült a belső körből tavaly óta. 

Solymosit is félretették

Az újságírók közül hánynak tűnt fel az MLSZ JB. szemfényvesztése? Az a Solymosi volt a VAR bemutatón, aki tavaly szemptember óta nem ülhetett a VAR buszban. Megerősített információk szerint Hanacsek Attila megorrolt rá is, mert szakmailag mert vitatkozni....

Sokaknak feltűnt, hogy Solymosi Péter szeptember 1 óta nem ült az NB. I-es VAR buszban, parkoló pályára került.

Solymosi tavaly decemberben NB. I-es rekorderként vonult vissza az aktív játékvezetéstől. Onnantól viszont az MLSZ alkalmazottja, főállású Videóbíró, a Palotai program egyik vezetője, nyártól NB. III-as ellenőr.

Péter korábban minden fordulóban videóbíróként ült a VAR buszban, hétköznap a megyéket járta. Számüzetése óta megcsappant a munkája, hiszen az élvonalban mellőzve lett, így heti egy NB. III-as ellenőrzés jut csak neki.

Igaz a fiatalok örülnek ennek, ha az MLSZ céges autó begurul a pályára és Solymosi Péter száll ki belőle, mert szakmai tapasztalataival sokat tud segíteni a fiataloknak.

Az, hogy miért száműzte Hanacsek Attila az nyílt titok. Megerősített hírek szerint szakmai nézetkülönbség volt köztük, és Hanacsek a saját egyedi stílusával bírálta Solymosit, aki ezt nem hagyta szó nélkül.

Erről szól a hanacseki rendszer.. akinek véleménye van azt parkoló pályára tesszik..

A 2021/22-es szezonban debütált a VAR és a VAR busz az élvonalban.

A lejátszott 33 forduló alatt Szőts Gergely 39 (!!) alkalommal ült a VAR buszban, mint operátor.

Mindent vitt viszont Iványi Zoltán, ő 32 alkalommal volt videóbíró. Januártól főállásban dolgozó VAR (Solymosi Péterrel együtt), decemberben fejezte be az aktív játékvezetői pályafutását. Azóta már MLSZ alkalmazottként ül minden héten a VAR buszban.

Hatalmas VAR-blama a Fradi meccsén: kiakadtak a szurkolók.

Az NB I múlt hétvégi fordulójában a bajnoki címvédő Ferencváros a Mezőkövesd csapatát fogadta a Groupama Arénában, és bár a hazaiak 1-0-ra nyertek, az indulatok azóta sem csillapodnak. Sőt!

Azok után ugyanis, hogy Tokmac Nguen látványos találatot követően már a 3. percben megszerezte a vezetést a Fradinak, a 32. minutumban Kristoffer Zachariassen is betalált, gólját azonban érvénytelenítette a bíró, Bogár Gergő.

Ezzel nem is lenne akkora probléma, hiszen a Ferencváros végül behúzta a meccset, a szimpatizánsok azonban azóta sem tudják megérteni, hogy mi történhetett a szituáció elemzése közben a VAR-szobában.

A játékvezetőknek ugyanis több, mint négy perc kellett ahhoz, hogy berajzolják a vonalakat és meghozzák döntésüket, miszerint Zubkov lesen volt. Az ítélet azonban egyértelműen téves, mivel a képeket látva kiderült, hogy a Mezőkövesd játékosa belógó könyöke miatt a legrosszabb esetben is egyvonalban volt a Ferencváros támadójával.

A vonazalás nyilvánvalóvá tette, hogy nem volt szó leshelyzetről, a gólt mégsem adták meg

A hosszú percekig tartó várakozás nem csak a hidegben ácsorgó és ünneplésre vágyó szurkolóknak lehetett rendkívül frusztráló, de a játékosok számára is értelmezhetetlennek tűnt, akik ráadásul könnyen meg is sérülhetnek a tétlen ácsorgást követően.

Ilyen kiélezett szituációban természetesen lehet tévesen dönteni, ám hogy ilyen komoly technikával közel ötpercnyi elemzést követően is rossz ítéletet hozzanak, már nem elfogadható a drukkerek számára, akik természetesen keményen betalálták a helyzetet lesnek ítélő Solymosi Pétert, akiről több mémet is készítettek a mérkőzés óta eltelt napokban.

Zachariassen átok

Mint az fentebb is olvasható az elvett gólnak végül nem volt jelentősége, a Fradi így is otthon tudta tartani a három pontot, ám Kristoffer Zachariassen számára komoly lélektani hatása lehetett volna.

A norvég válogatott középpályás nyári érkezése óta ugyanis csak árnyéka korábbi önmagának, és bár kétség kívül rengeteget küzd a pályán, a szurkolók közel sem elégedettek a teljesítményével.

Első bajnoki gólját még februárban, a Zalaegerszeg ellen sikerült megszereznie, és ugyan sokan azt hihették, hogy ez majd minden gátat felszakít benne, továbbra is úgy tűnik, hogy teljesen el van átkozva.

Bár a ZTE elleni találata óta már kétszer is gólt szerzett, de mind a kettőt érvénytelenítették a VAR-szoba elemzését követően. Előbb az MTK elleni - végül 0-0-ra végződött - örökrangadón szerzett találatát, majd most a Mezőkövesd ellenit vonták vissza.

A játékvezetéstől visszavonult Solymosi: “A VAR-buszban ülve hibázni a legnagyobb vétek”

A december 18-ai MTK-Paks mérkőzéssel fejezte be futball-játékvezetői pályafutását a magyar NB I-es csúcstartó Solymosi Péter.

Tartalmas és hosszú pályafutásom volt – kezdte a Digi Sportnak adott interjúját Solymosi.

– Szerencsém volt, hogy az UEFA pár éve eltörölte azt a szabályt, hogy 45 éves kornál kell nyugdíjazni a játékvezetőket, így nekem több találkozó adatott. Azonban most éreztem azt, hogy a fizikális állapotom miatt érdemes abbahagynom a bíráskodást. Úgy gondolom, hogy a megfelelő teljesítményt tudtam nyújtani az utóbbi években is, ezért jobbnak láttam, ha ilyen állapotban vonulok vissza – mondta a már korábbi játékvezető.

Solymosi első NB I-es meccse a 2002 áprilisában játszott MTK-Sopron (1-0) találkozó volt, így az MTK mérkőzések foglalták keretbe a sporttárs pályafutását.

– Nem éltem meg negatívumként, hogy eljött az utolsó mérkőzésem időpontja. Nyilván máshogy készül egy bíró az első és az utolsó bajnoki mérkőzésére, de bennem csak jó érzések voltak – folytatta Solymosi.

Solymosi a riporter kérdésére arra is válaszolt, van-e kedvenc mérkőzése a pályafutásából.

Szerencsére vezethettem négy kupadöntőt, Szuperkupa-döntőt, bajnoki rangadókat, úgyhogy nagyon nem tudnék kiválasztani kedvencet – majd azt a kérdést is megkapta, van-e olyan szurkolótábor vagy csapat, amelyre kevésbé gondol vissza jószívvel. – Egyáltalán nincs ilyen, ezt tiszta szívből mondom. Teljesen mindegy, hogy melyik szereplője vagyok a labdarúgásnak,  játékos, edző vagy játékvezető, ennek nincs helye a fociban.

A játékvezető 2007-ben Szuperkupa-döntőt, 2009-ben és 2014-ben Magyar Kupa-döntőt vezetett, emellett az ő nevéhez fűződik a legtöbb NB I-es találkozó.

– Jó dolog, hogy ilyen szempontból csúcstartó vagyok, de nem igazán tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a plusz 4-5 év miatt jócskán hozzá tudtam tenni mérkőzéseket, valamint nekünk – mint hivatásos játékvezetőknek – már jóval több meccsen kellett bíráskodni, mint az elődeinknek.

Solymosi ebben a rangsorban egyébként Kassai Viktort és Szabó Zsoltot előzi meg. A rekord mellett egyébként 2006-ban, 2007-ben és 2015-ben őt választották az Év játékvezetőjének. Solymosi karrierje után is a labdarúgás körül marad és videóbíróként tevékenykedik majd.

– Úgy gondolom, ez a videóbírós rendszer már a modern focival marad. Lehet rá bármit mondani, de igazságosabbá teszi a játékot. Teljesen más hatások érik azt a játékvezetőt, aki a meccset vezeti és azt, aki a gépkocsiban ül.

mert a buszban hibázni sokkal nagyobb hibának számít, mint a játéktéren, ahol a pillanat tört része alatt kell jó döntést hozni. A VAR-buszban ülve hibázni a legnagyobb vétek. Az ember megnéz 3-4-5 kameraállást, és a hatodik pedig pont az ellenkezőjét mutatja, tehát nagyon alaposnak kell lenni. Ez az első fél év elment azzal, hogy volt pár jelenet, aminél kicsit hosszabb volt a vizsgálat, főleg a lesek tekintetében, de azt gondolom, idővel ez is le fog korlátozódni, erre is törekszünk – zárta interjúját a rekorder.

PODCAST

Csaknem húszéves karriert zárt le a napokban Solymosi Péter, aki lapunk osztályzatai alapján őszi rangelső lett és 331 élvonalbeli bajnokijával csúcstartónak számít.

Stílusosan fejezte be játékvezetői pályafutását Solymosi Péter, a Nemzeti Sport tudósítóinak osztályzatai alapján ugyanis a 49 esztendős játékvezető nyújtotta a legjobb teljesítményt az őszi szezonban. Rutinjához kétség sem fér, elvégre utolsó bajnokija, a december 18-án rendezett MTK Budapest–Paksi FC mérkőzés (1–4) volt a 331. élvonalbeli összecsapása, amellyel a legtöbbet foglalkoztatott játékvezető, mivel a már korábban visszavonult Kassai Viktor 323, míg Szabó Zsolt 321 mérkőzéssel fejezte be pályáját. Érdekesség, hogy élvonalbeli működésének kezdete szintén a kék-fehérekhez kapcsolódik, mivel 2002 áprilisában egy MTK–Sopron (1–0) bajnokin bíráskodott először.

Korából adódóan vagy sem, az ősszel csupán hét NB I-es mérkőzésen vezette a játékvezetői csapatot, míg a rangsorra felkerült kollégái közül öten is inkább tíz, tizenegy vagy tizenkét bajnokin működhettek. Legrosszabb osztályzata az ősszel a 7-es volt (lapunk a mezőnyjátékosokhoz hasonlóan 1-től 10-ig osztályozza az NB I-es és NB II-es bírók produkcióját, de amíg a futballistáknál az 5-ös 6-os osztályzat közepesnek számít, addig a játékvezetőknél ez a kalkulus gyenge, s több hibát jelez), amelyet még a hetedik fordulóban kapott a Mol Fehérvár–Puskás Akadémia bajnokin (0–0), amelyen túlságosan is a nyáron bevezetett VAR-technológia jelzésére hagyatkozott. A holland Yoëll van Nieff közvetlenül a játékvezető közelében szabálytalankodott Nikolics Nemanjával szemben, de a játék nem állt meg, ám néhány perccel később, a visszajátszás alkalmával látni lehetett, hogy a légiós akár el is törhette volna ellenfele bokáját. Nevezhetjük ezt Solymosi Péter legrosszabb őszi mérkőzésének, a további hat összecsapásán ugyanis kizárólag jobb osztályzatot kapott tudósítóinktól.

Egyaránt 8-ast érdemelt a Ferencváros–MTK Budapest (0–0), a Kisvárda Master Good–Mol Fehérvár (2–1) és a már említett MTK Budapest–Paks (1–4) összecsapásokon. Talán szintén az idősödő játékvezetők ismérve, hogy próbálják kevesebb sárga lappal levezetni a mérkőzéseket, s inkább verbálisan meggyőzni a játékosokat a sportszerűbb futballra. E három bajnokin is inkább a megérdemeltnél kevesebb sárga lap kiosztása róható fel a bírónak.

Ugyanakkor ha muszáj volt, nem habozott a kiállításoknál. Így tett a hatodik fordulóban az Újpest–ZTE FC (2–2) mérkőzés 68. percében, amikor a hazaiak labdarúgója, Branko Pauljevics kitette a karját az érkező Gergényi Bence arca elé. Solymosi Péter ütésnek minősítette az esetet, s az MLSZ fegyelmi bizottsága hárommérkőzéses eltiltással büntette a szerb légióst. Az Újpest fellebbezett a határozat ellen, hiszen már a piros lappal sem értett egyet, de a fellebbviteli bizottság helyben hagyta a fegyelmi bizottság döntését, s összességében kijelenthető, Solymosi Péter jól döntött. Az újpestiek morgolódtak ugyan, de néhány héttel később, a Mezőkövesd–Újpest mérkőzés (2–2) hosszabbításában egy szót sem szólhattak a játékvezető döntésére. Tudósítóink között is vita alakult ki, jogosan adott-e tizenegyest a vendégeknek, ám a bíró az eset közelében helyezkedett, elfogadtuk döntését, az újpesti Junior Tallo azonban nem élt a lehetőséggel, büntetőjét Tordai Árpád kivédte. Könnyebb feladat volt számára a Puskás Akadémia–ZTE FC (1–1) mérkőzés, amelyen szinte hiba nélkül bíráskodott, s az előző két összecsapáshoz hasonlóan 9-es osztályzatot kapott.

Solymosi Péter tehát befejezte aktív pályafutását, de a labdarúgástól nem szakad el, a jövőben a VAR-szobából segíti a játékvezetők munkáját. Tapasztalata sokat segíthet az utódoknak, elvégre az MLSZ által alapított Hertzka Pál-díjat, vagyis az Év Játékvezetője címet háromszor (2006, 2007, 2015) is megkapta, a 2016–2017-es idényt követően a Rangadó Díjátadó Gálán is az év legjobb játékvezetőjének választották, míg mostani elismerése mellett a Nemzeti Sport osztályzatai alapján a 2019–2020-as idényben is ő volt a legjobb.

Solymosi Péter mellett Iványi Zoltán is az őszi szezont követően fejezte be karrierjét, igaz ebben a fél évben csupán az utolsó fordulóban rendezett Ferencváros–Bp. Honvéd (1–0) összecsapáson dirigált. 2006 júliusa és 2021 decembere között 260 élvonalbeli mérkőzésen működött közre, de évekkel korábban a futsalban is elismerést vívott ki teljesítményével. Az Év futsal játékvezetőjének választották 2007-ben, holott előtte kilenc éven keresztül Török Károlyt illette e cím, míg labdarúgásban 2010-ben és 2018-ban részesült hasonló elismerésben.

Az NB I-es játékvezetők csapata is fellép a hevesi jótékonysági tornán.

A 10. Focival a gyógyulásért elnevezésű jótékonysági teremlabdarúgó-tornán 15 sípmester erősíti az élvonalbeli játékvezetők csapatát.

Ahogy minden további résztvevő gárda, úgy az NB I-es labdarúgó-játékvezetők együttese is 100 forintos adománnyal érkezik a december 28-án rendezendő hevesi eseményre. A Bognár Tamás irányította bírók a a délelőtti csoportba kaptak besorolást.  

Az NB I-es játékvezetők kerete:

Kapusok: Solymosi Péter, Berényi Tamás
Mezőnyjátékosok: Bognár Tamás, Vad István, Farkas Ádám, Karakó Ferenc, Iványi Zoltán, Erdős József, Andó-Szabó Sándor, Káprály Mihály, Antal Péter, Zierkelbach Péter, Hanyecz Bence, Szőts Gergely, Rúsz Márton

Befejezte aktív játékvezetői pályafutását Solymosi Péter!

Veszprémben sporttagozatos általános iskolába járt, ötödikes korától naponta kötelező edzéseken vett részt. A Bakony Vegyész igazolt játékosa volt. Serdülő majd az ifi korosztályban, azután a felnőtt csapatban is helyet kapott. Később átigazolt a Veszprémi Volánhoz, és amikor az egyesület megszűnt, egy kis csapatnál, Gyulafirátóton 1997-ben befejezte az aktív labdarúgást.

A játékvezetői tanfolyamot 1995-ben Veszprémben, edzőjének felhívására elvégezte. A Veszprém megyei Labdarúgó-szövetség által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A megyei Játékvezető Bizottság (JB) határozatával NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró. Az MLSZ JB minősítésével 1998-ban NB II-es, 2000-től NB I/B-s, 2002-től az NB I-es keret tagja. Az MLSZ JB küldőinek jóvoltából házi bíróként működött az MTK–Győri ETO bajnoki mérkőzéseken. 2013-tól az első 12 hivatásos játékvezető tagja - írja a wikipédia.

A 2021. május 9. napján levezetett Diósgyőr - MOL Fehérvár mérkőzéssel átvette a vezetést a magyar NB. I-es játékvezetők rangsorában. (Mögötte 323 mérkőzéssel Kassai Viktor, 321 mérkőzéssel Szabó Zsolt áll.) Aktív játékvezetéstől 2021. december 18-án búcsúzott, levezetett mérkőzések száma: 331

A 331. mérkőzés mellett Solymosi négyszer asszisztált, 131 alkalommal volt alapvonali játékvezető, 22-szer tartalék és ötször VAR.

Érdekesség, hogy Solymosi 73 játékost állított ki, de nem volt olyan játékos, akit többször is.

Legtöbb mérkőzést az Újpest csapatának vezette (61), őt a Videoton (59) és a Paks (48) követte.

Játékosok közül Balajcza Szabolcsnak (39) vezetette a legtöbb meccset, őt Kamber Dorde (37) és Bőde Dániel (36) követi.

NB. I-es játékvezetőként:

Szezononkénti kimutatás:

 Köszönjük Peti!