A Bajnokok Ligája playoff-körében az UEFA alkalmazni fogja a játékvezetők munkáját segítő VAR-t.

Mint ismert, magyar bajnok férfi labdarúgócsapatunk a Dinamo Zagreb 2-1-es legyőzésével kiharcolta a Bajnokok Ligája playoff-körében való szereplés jogát, ahol a norvég aranyérmes Molde lesz az ellenfél.

Az UEFA előírásai szerint a selejtezősorozat eddigi párharcaiban nem volt lehetőség a videóbíró technológia, azaz a VAR használatára, azonban a playoff-ban már alkalmazhatják a játékvezetők a kétes szituációk vizsgálatára.

A topbajnokságokban több helyen láthattuk, hogy egy központi stúdióban kap helyet a videóbíró, azonban ez a Bajnokok Ligájában másképp van.
- A Bajnokok Ligájában más a helyzet, mint amit eddig láthattunk egy átlagos bajnoki forduló alatt. Az UEFA-nak több busz áll rendelkezésére, ezek pedig a videóbíró bevezetése óta rendszerint a stadionon belül helyezkednek el. Itt állítják fel a VAR-nak szánt stúdiót, tehát egy ilyen mérkőzésen nincs konkrét központ. A stúdióban ülők az egész találkozót figyelemmel kísérik, de csak négy esetben avatkozhatnak közbe – mondta Szabó Zsolt, korábbi FIFA játékvezető.

A négy ilyen eset közé tartozik a mérkőzésen esett gólok alapos vizsgálata: a labdaszerzéstől egészen az akció befejezéséig visszanézik a támadást, annak érdekében, hogy csak és kizárólag szabályos gólt adjanak meg.
- Egy gól esetében a labdaszerzéstől kezdve többször újranézik a támadás menetét, hogy történt-e olyan szabálytalanság - akár a pálya másik részén - ami a védekező csapat kárára történt. Ilyen lehet például, ha a bal oldalon futó támadás közben a pálya másik részén az egyik csatár visszahúzza a védőjét, a labda pedig pont az ő területére érkezik. Ebben az esetben a gólt visszavonják és a védőcsapat végezhet el szabadrúgást. De itt azt is figyelik, hogy a labda teljesen áthaladt-e a gólvonalon, de ez már a gólvonaltechnológiára tartozik.

A négy között szerepel még a tizenhatoson belül történő szabálytalanságok, illetve azok valódisága és súlyossága. A harmadik komoly, meccset befolyásoló tényező, hogy melyik játékos kapott sárgalapos figyelmeztetést, vagy piros lapot.
- Egy tömegjelenetnél nincs könnyű dolga egyetlen játékvezetőnek sem. Nem egyszerű szemmel tartani, hogy pontosan mi is történik egy-egy ilyen szituációban, így az is könnyen előfordulhat, hogy rossz embernek mutat fel sárga lapot. Ilyenkor a videóbíró többször is megnézi az adott jelenetet és a játékvezető fülére szól, hogy mondjuk nem a nyolcas, hanem a hatos játékost kellett volna figyelmeztetni – magyarázza Szabó Zsolt.

A negyedik ilyen tényező a közvetlen piroslapos szituáció. Szabó Zsolt elmondta, hogy a játékvezető nem láthat minden szabálytalanságot és ilyenkor lép életbe a videóbíró.
- Vannak esetek, amikor a játékvezető követi a labda útját, követi a támadást, de a háta mögött történik valami. Mivel a játékvezető a pálya másik felén van, lehet, hogy ebből nem sok mindent érzékel, de a videóbíró követte végig az eseményeket, így a fülére szólnak, hogy mi is történt. Ilyenkor a pálya szélén felállított monitoron visszanézheti a szituációt és leküldheti a pályáról a szabálytalankodó felet. Kiemelendő, hogy második sárga lapos szituációt - annak ellenére, hogy annak is piros lap lenne a vége - nem néz vissza a játékvezető.

Egy mérkőzés alatt sok kérdőjeles szituáció adódhat, de a játékosok és a kispadon lévő stábtagok sem kérhetik, hogy az adott történéseket a játékvezető nézze vissza, sőt ez reklamálásnak számít, ami sárga lapot jelenthet.
- Természetes, hogy abban a felfokozott állapotban a játékosok szeretnék, ha a bíró visszanézné a szituációt, de ezt sem ők, sem pedig a kispadon lévők nem kérhetik. A szituáció visszanézéséről kizárólag a videóbíró és a játékvezető dönthet.

A helyzetek többségében a játékvezetőnek kell döntenie, de van, amikor a VAR mondja ki az utolsó szót:
- A helyzetek nagy részében a játékvezető kezében van a döntési jog: ilyen lehet egy tizenegyesszituáció vagy egy szabálytalanság súlyosságának (és egyben egy kiállítás) kérdése. Viszont vannak olyan esetek, amikor a videóbíró mondja ki az utolsó szót. Ez rendszerint olyan helyzetekben történik meg, amikor azt kell vizsgálni, hogy a labda kint volt-e vagy bent, illetve, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson belül történt, vagy épp azon kívül történt.

Fontos kiemelni, hogy a VAR csak nyilvánvaló hiba esetén avatkozik be. Előfordulhat olyan is, amikor a játékvezető látott egy esetet a büntetőterületen belül, és eldöntötte, hogy az "nem ér" büntetőt, ilyenkor kommunikál a VAR-al, és jelzi, hogy nem fogja visszanézni, mert egyértelműen látta a szituációt.

A következő szezontól az NB I-ben is használni fogják a videóbírót. Kassai Viktor visszavonulásával nemcsak egy topbírót veszítettünk el, de a sportdiplomáciánk is gyengült - írja a csakfoci.hu.

Elképzelhető, hogy 6-8 évig nem lesz magyar játékvezető az elit kategóriában, de az „új Kassai” már 1995-ben megszületett. A magyar profi játékvezetői keret egyre öregebb, a fiatalok számára kevésbé vonzó a pálya. Nonszensz, hogy a magyar sporik a kutyájukról igen, de a munkájukról nem kommunikálhatnak. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezetőnk nyilatkozott a hazai játékvezetés legaktuálisabb kérdéseiről.

Szabó Zsolt 2018-ban fejezte be a működést. Azóta a háttérbe vonult, de a játékvezetéstől nem szakadt el, legutóbb Máltán tartott előadást a helyi bíróknak és ellenőröknek, tehát szakmai kérdésekben továbbra is naprakész.

Vannak, akik szerint elkerülhetetlen, hogy még ebben az évben itthon is bevezessék a VAR-t, de akadnak ellenzői is. Mikor debütálhat az NB I-ben az új technika?
– Az új bajnoki szezonban már az NB I-ben is használni fogják a videóbírós rendszert, ezt Csányi Sándor elnök úr már bejelentette. Az MLSZ elnöksége még 2019-ben ennek érdekében létrehozott egy bíráló bizottságot, amely majd értékeli a beérkezett ajánlatokat és kiválasztja a győztest, aki biztosíthatja a technikai hátterét a videóbírós rendszernek. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a játékvezetők minél előbb megkapják a megfelelő elméleti képzést, majd folyamatosan tesztmérkőzéseken kellene gyakorolniuk.

AKI PEDIG ELLENZI, AZ SZINTE A MAGYAR LABDARÚGÁS ELLENSÉGE. ENNEK BEVEZETÉSÉVEL MARADHAT VERSENYKÉPES LABDARÚGÁSUNK ÉS A JÁTÉKVEZETÉSÜNK.

A VAR bevezetése mennyiben változtathatja meg a játékvezetők munkáját az NB I-ben?
– Ez óriási segítség a játékvezetők számára, hiszen minden bíró rémálma, hogy történik valami a pályán, de nem látja. Alapvonali játékvezetőkre nem lesz szükség, de a játékvezetők feladata nem fog változni az új rendszer bevezetésével, hiszen továbbra is arra kell törekedniük, hogy minél kevesebb hibával vezessék le a mérkőzéseket. Ha egy sporit a 90 perc során négyszer is megment a videóbíró, akkor ott nyilvánvalóan képességbeli problémák vannak. Ami fontos változás lehet, hogy nem lesz szükség négy játékvezetői ellenőrre az NB I-es mérkőzéseken, hiszen akár egy ellenőr is el tudja majd látni a feladatát.

Minden NB I-es mérkőzésen lesz videóbíró, vagy csak a kiemelt találkozókon?

A VAR mellett a másik slágertéma Kassai Viktor visszavonulása. Mennyire fogy hiányozni Kassai a magyar játékvezetésnek?
– Két szempontból kell megvizsgálni a történéseket. Kassai Viktor visszavonulásával Magyarország elit játékvezető nélkül maradt, amivel gyengült a sportdiplomáciánk a játékvezetői platformon. Mivel nincs “kvótánk” az elit keretben, ezért előfordulhat, hogy 6-8 évig nem lesz ilyen magasan jegyzett bírónk. Kassai az orosz játékvezetők szakmai főnöke lett, így mostantól azért kell lobbiznia, hogy az orosz játékvezetők az elitbe kerüljenek.

Mindez azt jelenti, hogy elveszítettünk egy topbírót és egy remek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vezetőt is.

Nem lett volna értelme itthon tartani Kassait?
– Nyilvánvalóan az lett volna az ideális helyzet, ha itthon kap fontos tisztséget. Szomorú, hogy a tapasztalatát, kapcsolatrendszerét nem a magyar játékvezetés érdekében fogja hasznosítani. Ezen azonban most már felesleges keseregni. Megértem, hogy nem utasította vissza az orosz szövetség ajánlatát. Nagy problémának látom, hogy az elmúlt tíz évben visszavonult bíróink közül senki nem tagja a játékvezetői bizottságnak. Pedig Vámos Tibornak vagy éppen Erős Gábornak biztos, hogy helye lenne benne, hiszen világbajnoki és olimpiai tapasztalatuk is van, de mondhatnám Fábián Mihályt is, aki Ausztráliában a profi játékvezetők felkészítéséért felel. Lehetne még sorolni a neveket, kik nem kaptak lehetőséget tapasztalatuk átadására, amit leginkább a fiatalok tudnának hasznosítani.

Egyre idősebb a profi játékvezetői keret. Van megfelelő utánpótlás?
– 40 év felett van az átlagéletkor az élvonalban, ami nagyon magas. Vannak tehetséges fiatalok, akiket fel lehetne építeni, de sokkal bátrabban kellene hozzájuk nyúlni. Az nem jó, hogy az NB II-ben van 34-35 játékvezető, ami azt jelenti, hogy 3-4 hetente kap meccset egy-egy kolléga. Így nem lehet felkészülni az NB I-re. Ennél is nagyobb problémának látom, hogy míg országosan mintegy 35 százalékkal túl van töltve a férfi keret és sok olyan kolléga van, akinek nem jut meccs, addig megyei szinten hatalmas visszaesés tapasztalható a létszámot illetően. Amíg hat éve volt 3900 játékvezetőnk, most alig van 3000, ugyanakkor a csapatok száma pedig folyamatosan nő. Az messze van az ideálistól, hogy a megyei bíróknak egy-egy bajnoki forduló alatt akár három-négy meccset is le kell vezetniük. Sajnos a fiatalok hamar elveszítik a motivációjukat, hiszen nincs fluktuáció, alig lehet előre jutni a ranglétrán, már nem vonzó számukra a játékvezetői pálya.

Mivel lehetne megnyerni a fiatalokat?
– Leginkább a megfelelő kommunikációval. Érthetetlen, hogy 2020-ban a magyar játékvezetésnek nincs egy Facebook és Instagram oldala, ahol be lehetne mutatni a bírók mindennapjait a fiatal generációnak.

Akiket meg akarunk nyerni a játékvezetői tanfolyamokra, azoknak a mindennapjaikhoz tartozik a közösségi média. A szurkolókhoz is közelebb lehetne kerülni azáltal, ha látnák, hogy a játékvezetők milyen komoly munkát végeznek, hiszen ahogy a játékosok, úgy ők is naponta edzenek, a szezon előtt edzőtáborba vonulnak. Meggyőződésem, hogy jelenleg a szurkolók jelentős része csak annyit lát a bírók életéből, hogy hétvégenként levezetnek 90 percet, amiért sok pénz kapnak, de a háttérről semmit nem tudnak, ami nyilván nem az ő hibájuk.

Kit tart a legtehetségesebb fiatalnak, aki akár Kassai Viktor méltó utódja is lehet?
– Magyarországnak 20 évente van topbírója. Palotai Karcsi bácsi 1935-ben született, Vágner László és Puhl Sándor 1955-ben, Kassai Viktor 1975-ben. Viccesen azt is mondhatnám, hogy a következő “sztárbírónk” 1995-ben megszületett. A mostani fiatalok közül Csonka Bence viheti a legtöbbre, aki amellett, hogy tehetséges, megfelel az UEFA elvárásainak, vagyis megjelenésben és fizikai felkészültségben is rendben van. Furcsán hangzik, de ma már az is fontos, hogy egy játékvezető jól mutasson a képernyőn, atlétikus legyen a mozgása. Az NB II-ben, NB III-ban, valamint a megyékben is vannak tehetségek, akikkel többet kellene foglalkozni, motiválni őket. Én abszolút fiatal-párti vagyok, és a jövőre is gondolni kellene, hiszen öt év múlva is lesz Fradi-Újpest, és akkor már aligha lehet 50-52 éves bíróra bízni a derbit…

Nem unatkozik Szabó Zsolt, hiszen a visszavonult profi játékvezető nem távolodott el a játékvezetéstől. Most Máltán járt.

"Múlt héten 3 előadást tartottam a Máltai játékvezetőknek a téli továbbképzésen" - írta Zsolt saját facebook oldalán.

"Szó volt a motivációról, az együttműködésről a labdarúgás szereplőivel, és természetesen szakmáztunk is, a mérkőzés menedzselése volt hangsúlyos.
Remek klipeket elemeztünk, jó volt a hangulat a 200 fős hallgatóság között. Nagyszerű embereket ismertem meg.
Igazán élveztem a munkát!"

Látjuk, hogy a visszavonult játékvezetőket mennyire foglalkoztatják külföldön. Fábián Mihály az Ausztrál szövetség megbecsült embere, Kassai Viktor és Ring György az Orosz játékvezetés vezetői, míg Szabó Zsolt VAR szakértő már külföldi szövetségek felkérésére tart oktatást.

Vajon őket idehaza miért nem használjuk? 

Szabó Zsolt külföldi oktatásáról részletek:

https://www.mfa.com.mt/en/news/news/4231/match-officials-take-part-in-mid-season-seminar.htm?fbclid=IwAR1NCS8X0g-OC_U7rUARdn46uwOsSJ2u_-83OF4i4TWx90CszqkrCqdtnb0

Szabó Zsolt letette a szakmai alapokat, így Gyarmati Tibornak már könnyebb dolga lehet.

A hét végén indul az MLSZ és a Zala megyei igazgatóság által közösen szervezett labdarúgó játékvezetői tanfolyam, de a nyitónapon is lehet még jelentkezni az egész megyéből, akár a helyszínen is – tudtuk meg a tanfolyamvezető Gyarmati Tibortól.

Gyarmati Tibor volt FIFA asszisztens képezi a fiatalokat. Balázsi  Mihály megyei JB elnök bízik a fiatal vezetőkben és támogatja olyan idősebb kollégák szerepvállalását akik igazi Szaktekintélyek. Ország legjobb és legkiválóbb oktatója egy igazi keményfejű, de becsületes kolléga kezében van évek óta a képzés.

Természetesen a hallgatók zöme már előzetesen regisztrált és jelentkezett, s e tekintetben Gyarmati Tibor egy jó hírről is beszámolt, ugyanis elmondta: 21 leendő játékvezető jelentkezett előzetesen, ami az elmúlt évekhez képest a legmagasabb szám. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a jelentkezés feltétele a 14. betöltött életév, a nyitó előadást pedig most szombaton 9 órától rendezik a ZTE régi székházának második emeleti tárgyalójában. Általában szombati napokon lesznek az előadások is. 

– Az utóbbi évekhez képest a legtöbben jelentkeztek, de akár most, a nyitónapon is van erre még lehetőség, illetve még a jövő héten – árulta el Gyarmati Tibor. – Amennyiben harmincan lennénk, az lenne a legszebb, s külön öröm, hogy többen a megyei és az NB II-es női bajnokságban játszó hölgyek közül is regisztráltak. Amire a fiúknak is van lehetőségük, s akár aktív labdarúgóként is elvégezhető a játékvezetői tanfolyam.

A februári fizikai felmérés, majd a gyakorlati vizsgát követően a tervek szerint március 7-8-án lesznek az írásbeli és szóbeli vizsgák, s a következő hét végén a sikeres vizsgát tett ifjú sípmesterek pedig akár már munkába is állhatnak.

[Fizetett promó cikk]

Néhány héttel ezelőtt döntötte meg Szabó Zsolt élvonalbeli rekordját Kassai Viktor, akkor és most is gratulált az egykori rekorder:

- Természetesen van rólunk jobb kép is, de most csak ezt találtam. Kb 10 évvel ezelőtt készült... De ami lényeges: MEGTISZTELTETÉS, hogy Kassai Viktor pályatársa lehettem. Gratulálok Viktor mindenhez, amit elértél! Büszke lehetsz magadra, büszke lehet a családod rád, és büszke lehet az egész Magyar labdarúgás, és Magyarország. További sok sikert kívánok! - írja Szabó Zsolt facebook oldalán.

Nem távolodott el Szabó Zsolt a játékvezetéstől. Egyre több feladata van szerencsére idehaza. Most éppen dr. Elbert Gábor beszélgetett vele.

Amikor egy rekordot beállítanak, természetes, hogy ez csak ideig-óráig számít rekordnak. Mintegy 4 évig mondhattam el magamról, hogy én vezettem a Magyar labdarúgás történetében a legtöbb mérkőzést az élvonalban - írja Szabó Zsolt facebook oldalán.

"Holnaptól Kassai Viktor lesz az új rekorder, aki a Zalaegerszeg-Mezőkövesd meccsen már a 322. élvonalbeli meccsét vezeti. De nem fog összedőlni a világ! Ugyanolyan büszke leszek holnap is arra, hogy 22 évig az élvonalban működtem, ugyanolyan büszke leszek holnaptól a levezetett 321 meccsre, még ha ez már "csak" a második helyre elegendő az örökranglistán.  

Gratulálok Viktor! További sok sikert kívánok!"

Nagyobb probléma lett volna, ha megtámadják a Honvéd-szurkolókat, vagy a csapat szállodáját” – a volt FIFA-bírót nem lepné meg a Craiova kizárása.

A korábbi FIFA-játékvezető, Szabó Zsolt honlapunknak úgy fogalmazott a Honvéd botrányos EL-meccse után, hogy az incidens a továbbjutás szempontjából komoly jelentőséggel bírt, ezt pedig alaposan mérlegelni fogja az UEFA.

Az egykori sípmester az M1 Ma Reggel című műsorában is beszélt a botrányos esetről és lehetséges következményeiről.

– Szerencsére pályafutásom során ilyen szituációba nem kerültem, hogy mellettem robbant volna fel bármilyen hanggránát. Viszont vezettem olyan mérkőzést, amikor egy játékos mellett robbant fel egy hanggránát, és ez komoly hatással volt akkor is a meccsre. Nem hétköznapi dolog, ami a tegnapi mérkőzésen történt. Ha függetlenítjük magunkat attól, hogy egy magyar csapattal történt, akkor is azt mondjuk, megálljt kell parancsolni egy ilyen történetnek. Olyan dolgok történtek, amelyek elfogadhatatlanok – kezdte Szabó Zsolt, majd műsorvezetői kérdésre kitért arra, lehet-e  óvásra alap a kialakult szituáció.

Ez elfogadhatatlan, még egyszer mondom ilyen a labdarúgásban nem fordulhat elő.

Mint ismert, Arnold Hunter játékvezetőt hosszú percekig ápolták, fél órán keresztül állt a mérkőzés és többek között az UEFA delegáltja is egyeztetett az esetleges folytatásról. Felmerül a kérdés, miről beszélhettek ennyi ideig az érintettek.

– Számomra meglepő volt, hogy az egész egyáltalán a kamerák jelenlétében történt. Ugyanis az UEFA-protokoll szerint amennyiben bármilyen jellegű rendbontásra kerül sor, akkor a hangosbemondóba elhangzik az “UEFA Meeting” nevű varázsszó, és ebben az esetben a délelőtt a technikai értekezleten leadott személyek listája – egy bizonyos semleges helyen, amely lehet az UEFA ellenőrnek a szobája, vagy külön meeting room – kell jelentkezni. Ilyenkor ott kell lenni a biztosításért felelős személynek, az UEFA-ellenőrnek, a játékvezető ellenőrnek, és mindkét csapat képviselőjének.

Abban az esetben, amikor ott vagyunk a stadionban, akkor 20 ezer szurkoló fütyül, az egy olyan nyomást jelent a döntéshozókra, ami már megkérdőjelezi azt, valóban semleges és kellően átgondolt döntést lehet-e hozni. Számomra meglepő volt, hogy nem vonultak el, hiszen ez a protokoll.

Szabó Zsolt azt is elmondta, mi lehet az esetleges folytatás az ominózus mérkőzést illetően.

– Újrajátszásra semmiféleképpen nem fog sor kerülni, hiszen annyira sűrű a nemzetközi program, hogy jövőhéten játszani kellene. Az UEFA a mai napig, vagy maximum holnapig kitolja ezt a döntéshozatalt, hiszen a jövőhéten játszani kell a továbbjutó csapatnak.

Nem lepne meg, ha az UEFA kizárná a Craiova csapatát.

Függetlenül attól, hogy milyen mérkőzésen volt, ez elfogadhatatlan. Milyen üzenet lenne az, hogy az adott csapatot nem zárják ki? Az lenne az üzenet, hogy az UEFA – idézőjelben – legalizálja azt, egyébként meglehet tenni nemzetközi mérkőzéseken. Magyarországon a szurkolók ilyen esetben sokat fejlődtek, hiszen sokkal kevesebb atrocitás van már. Azt gondolom ez egy arcon csapása lenne a történteknek.

Elárulta azt is, szerinte mi lenne az alap, amire hivatkozhatna a Honvéd az óvás során.

– Úgy gondolom,hogy ez a levél már megszületett.  Nyilván most már tippeket nem tudunk nekik adni. De az a körülmény, hogy megfélemlítették a játékvezetőt azzal, hogy támadás érte, le kellett cserélni az már lehet alap az óvásra. Azt pontosan tudjuk, hogy ilyenkor mindenki szeretne hazamenni, és talán ezért sem fújták le a mérkőzést. Az is lehet óvási alap, hogyha a helyi biztosításért felelős parancsnok azt mondta, amennyiben ezt a mérkőzést lefújják, akkor nem tudjuk garantálni azt, hogy 4-5-600 szurkoló elinduljon akár a Honvéd szállodájához, vagy a csapatbuszát megtámadják. Nagyon összetett kérdés és az felmerül, miért hagyták lejátszani a mérkőzést.

Szabó Zsolt egy éve visszavonult az aktív játékvezetéstől, de azóta új pályán is profi módon helytáll.

A csütörtöki Honvéd mérkőzésen történtekkel kapcsolatban Szabó Zsolt az M1-en, M4 Sporton valamint a TV2-n is nyilatkozik.

Zsolt az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy a játékvezetéssel kapcsolatosan is lehet tényszerűen nyilatkozni. 

Hajrá Zsolt!

A második volt FIFA-játékvezetőnk szerint sem járt 11-es azért, ami a Honvéd-DVTK NB I-es bajnoki 49. percében történt. Szabó Zsolt szerint Berke Balázs azért fújhatott a sípjába, mert a vendégek idő előtt végezték el a büntetőt megelőző szituációnál a szabadrúgást, végül mégis más döntést hozott.

Ahogy arról beszámoltunk, nagy port kavaró, a bronzcsatába, illetve a kiesési harcba is “beleszóló” 11-essel egyenlített a Diósgyőr a Honvéd elleni 4-4-es NB I-es bajnoki 49. percében. Berke Balázs játékvezető úgy ítélt büntetőt a DVTK-nak, hogy a Honvéd brazil támadója, Danilo a 16-oson belül kézzel lehúzott egy szabadrúgást, miután azt hitte, hogy egy – először úgy tűnt, a nézőtérről hallatszó – sípszó már megszakította a játékot.

A kispesti játékosok hiába reklamáltak, büntető lett a jelenet vége, amelyet Vernes Richárd értékesített, 2-2-re alakítva az állást.

Ugyancsak szerencsétlen döntésnek aposztrofálta Berke ítéletét egy másik korábbi nemzetközi játékvezető, Szabó Zsolt. Az M4 Sport szakértője le is vezette a történteket a felvétel alapján, kiemelve, hogy szinte biztosan a bíró és nem valamelyik néző sípolt, méghozzá a mozdulatai alapján azért, mert a DVTK idő előtt végezte el az ominózus szabadrúgást – amelyet így vissza kellett volna fújni. De ha mégis nézőtéri sípszó lett volna, akkor sem következhetett volna 11-es.

– Az oldalvonalnál történt egy szabálytalanság, amelyet követően a játékos szerette volna elvégezni az oldalvonalnál a szabadrúgást. A Honvéd-játékosok ezt próbálták késleltetni, és ekkor a játékvezető elindult a szabadrúgást “menedzselni”. Kiment az oldalvonal irányába, majd ahogy lenni szokott, leteteti a labdát a megfelelő helyre, a sorfalat a megfelelő távolságra állítja, és ezek után csak a játékvezetői sípszóra lehet a szabadrúgást elvégezni. Mivel a jelenet során csak egy sípszót lehetett hallani, az csak és kizárólag a játékvezetőé lehetett. Ha nem az övé lett volna, akkor nem is lehetett volna elvégezni a szabadrúgást, vissza kellett volna rendelni a labdát és sárga lappal is kellett volna büntetni a szabadrúgást idő előtt elvégző játékost. (…) Ha egy néző sípolt volna, arra is egyértelműen kitér a szabály, ha ez hatással van a játékra, akkor labdaejtéssel kellett volna folytatni a játékot.

Szabó szerint a játékvezető is láthatóan zavart volt először annak kapcsán, hogy mit is ítéljen.

– A JÁTÉKVEZETŐ A SZABADRÚGÁS ELVÉGZÉSEKOR ELŐSZÖR MINTHA A JOBB KEZÉVEL VALAMIT MUTATNA – VALAMI ÁTVILLANHATOTT A FEJÉN, A SZABADRÚGÁST CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A SÍPSZÓ UTÁN LEHETETT VOLNA ELVÉGEZNI, ITT VISZONT MÁR A RÚGÁS ALATT HANGZOTT EL, EZ TELJESEN EGYÉRTELMŰEN HALLHATÓ. NEM VOLT EGY SZERENCSÉS DÖNTÉS. VISSZA KELLETT VOLNA FÚJNI A SZABADRÚGÁST.

A volt FIFA-bíró szerint a hasonló hibák esetében óvásra nincs már lehetősége a szenvedő félnek, jelen esetben a Honvédnak.

– Olyan meghatározás már nincs, hogy “műhiba”, korábban volt, ha egy játékvezető a szabályokkal ellentétes ítéletet hozott, ekkor meg lehetett óvni a mérkőzést. Ezt már kivették, ilyen kategória nincs, már “súlyos játékvezetői hibáról” beszélünk, és nem is lehet ilyen alkalommal megóvni a mérkőzés végeredményét, ebben az eset miatt szintén károsult MTK sem bízhat – tette hozzá.

Az NB I-ben is kell a videóbíró: Kassai és a magyar játékvezetők BL-szereplése is a tét .

Az európai topbajnokságokban – a Premier League-et kivéve – már mindenhol használják a  videóbírót, vagy röviden VAR-t (Video Assistant Referee), idén tavasztól pedig a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában is debütált a technikai újdonság. A megítélése egyelőre nem egyértelmű, ami azonban vitathatatlan: sokkal több a jó ítélet. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezetőnk válaszolt a VAR-ral kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

Milyen tévhitek vannak a videóbírós rendszerrel kapcsolatban?

– Az egyik tévhit, mely szerint sokkal többet áll a játék a mérkőzéseken – kezdte a csakfoci.hu-nak Szabó Zsolt, aki az elmúlt hónapokban több száz oldalas anyagot olvasott át a téma megismerése érdekében. – Ez a sokkal több átlagban egy percet jelent, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Szabályalkotó Testületének (IFAB) jelentéséből ugyanis kiderül, hogy az eddigi 94 perc helyett átlagban 95 percig tartanak azok a mérkőzések, amelyeken használják a VAR-t. Sok helyen hallani azt, hogy a játékvezetőnek gyorsan kell ítéletet hoznia. Nyilván az az ideális, ha viszonylag gyors döntés születik, de nincs időkorlát, jó döntést kell hozni és nem gyorsat. Ugyanakkor előfordulhat egy-egy kirívó eset, amikor az ellenőrzés több percig is eltart, de az ítélet pontossága fontosabb.

A MÁSIK TÉVHIT, HOGY ÍGY IS TÖBB A ROSSZ ÍTÉLET. UGYANCSAK AZ IFAB TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL DERÜL KI, HOGY PÉLDÁUL A 11-ESEK MEGÍTÉLÉSÉNÉL EDDIG ÁTLAGBAN 90 SZÁZALÉKBAN SZÜLETETT JÓ DÖNTÉS, AMIÓTA VAN VAR, EZ A SZÁM 98 SZÁZALÉK FELETT VAN.

További tévhit pedig az, hogy a szurkolók ellenségesen fogadták az újítást, ehhez képest a megkérdezettek 81 százaléka elfogadja a videóbírós rendszert és úgy gondolja, hogy szükséges volt a bevezetése.

Hogyan és miről kommunikálhat a videóbíró a játékvezetővel?

– Fontos leszögezni, hogy a VAR bevezetésével nincs szükség több játékvezetőre. A hatbírós rendszerben ugyanis van egy játékvezető, két alapvonali játékvezető, két asszisztens és egy tartalék-játékvezető. A videóbírós szisztémában a pályán egy játékvezető, két asszisztens és egy tartalék-játékvezető teszi a dolgát, a VAR-szobában pedig van egy játékvezető, egy asszisztens, illetőleg szükség lehet egy technikusra is, aki azonban nem játékvezető. Ha van egy kétes szituáció, amit a pályán lévő játékvezető nem fújt le, a videóbíró a fülére szól és megkérdezi, hogy látta-e az esetet? Ha azt mondja, hogy igen látta és az ítélet nem egyértelműen hibás, akkor a VAR nem javasolja az ítélet monitoron történő megtekintését. Ha a játékvezető egyáltalán nem látta a szabálytalanságot, vagy a VAR szerint nyilvánvalóan hibás a játékvezető döntése, akkor javasolja a szituáció megnézését és kizárólag a játékvezető dönt arról, hogy mit ítél. Mindkét esetre volt példa a Porto-Roma BL-meccsen. A kétszer 15 perces hosszabbításban a Porto kapott egy olyan 11-est, amit Cakir nem látott, de miután a VAR-szobából felhívták a figyelmét a szabálytalanságra, visszanézte és befújta. Nem sokkal később meggyőződésem szerint a Romának is járt volna büntető, Cakir azonban élőben látta a játékosok közötti ütközést, de úgy ítélte meg, hogy csekély mértékű volt a kontakt a két játékos között. Mivel a játékvezető látta az esetet, a VAR nem ítélte egyértelműen hibásnak a döntést, ezért nem javasolta a megnézést és ezért nem adott büntetőt.

Milyen szituációkat lehet visszanézni?

– Négy olyan meccsszituáció van, amelyet megnézhet a játékvezető. Az első, hogy a gól előtt történt-e szabálytalanság onnantól kezdve, hogy a támadó csapat birtokolta a labdát. Természetesen ebbe beletartozik a leshelyzet is. A másik, ha nem megfelelő játékosnak adja a lapot a játékvezető, vagy második sárga lap felmutatása mellett sem nem állítja ki. A harmadik a 11-es szituáció: ha büntetőterületen belül történik kétes eset, megnézheti a bíró, de ha a tizenhatoson kívül, azt már nem. Akkor sem, ha nagyon jó helyzetből jöhetne valamelyik csapat szabadrúgással. A negyedik pedig a piros lap megítélése. A videóbíró szólhat a játékvezetőnek, hogy egy-egy súlyos szabálytalanságot, vagy erőszakos cselekedetet érdemes újra megnéznie és azután hozhat végső döntést.

Orosz Pál, az FTC vezérigazgatója egyre gyakrabban veti fel a videóbíró hazai bevezetését. Mikor lesz az NB I-ben ennek realitása?

– A következő szezontól még aligha, hiszen akkor már javában kellene tesztmérkőzéseket játszani, képezni a játékvezetőinket és kiépíteni az infrastruktúrát. A bevezetését azonban nem lehet sokáig húzni, előbb, utóbb eljön a VAR ideje nálunk is. Jelenleg olyan országokban gondolkodnak a bevezetésén, mint például Izrael, Svájc, Málta, Írország, míg Horvátországban és Szlovéniában 1-1 mérkőzésen fognak videóbírót használni. Jelenleg háromféle VAR-szobát alkalmaznak Európában: Lengyelországban például három busz járja a stadionokat és ebbe ül be a meccsek alatt a videóbíró, vannak országok, ahol van egy központi VAR-helység – ahogy a vb alatt is volt -, de akad arra is példa, hogy minden stadionban kialakítanak ilyen szobákat.

Lehetséges -e, hogy Kassai Viktor azért nem vezet ebben az évben BL-meccseket, mert az NB I-ben még nincs videóbírós rendszer?

Lehetséges, sőt, biztos, hogy tavasszal már nem is fog vezetni a Bajnokok Ligájában. A BL most már egy nagyon szűk réteg privilégiuma lett, olyan országok játékvezetői kapnak meccseket, ahol van videóbíró, így jobbára olasz, német, spanyol, holland, török, francia bírókat látunk a BL-ben,

egyedül a szlovén Skomina a kakukktojás, de neki a 2018-as felnőtt világbajnokságról is van már tapasztalata, de nyilván az sem hátrány, hogy az UEFA elnöke szlovén. Érdekes, hogy az angolok például két topbíróval is rendelkeznek, de mivel a Premier League-ben még nincs VAR, mégsem jut nekik BL-meccs.

Ezt azt jelenti, hogy addig nem is lesz magyar játékvezető a BL-ben, amíg itthon nem vezetjük be a VAR-t?

– Szerencsére nem jelenti azt, bár a magyar játékvezetők versenyképességét mindenképpen rontja. Ősszel, ha elkezdődik az új Bajnokok Ligája szezon, rengeteg csoportmeccset játszanak, így sok bíróra lesz szükség. Az UEFA folyamatosan képzi az elit játékvezetőit, de jelenleg magyar játékvezetők közül csak Kassai kapott ilyen VAR-képzést korábbi klub vb és ifjúsági vb kapcsán.

Ez pedig előrevetíti azt, hogy Kassait leszámítva, kikophatnak a magyar bírók az európai élvonalból, holott korábban volt olyan kupahét amikor 1-2 BL meccs mellett 1-2 Európa Liga-mérkőzés jutott a magyar bíróknak.

A kieséses szakaszban, ahogy idén is, azonban biztosan csak azok kapnak majd komoly szerepet, akik heti rendszerességgel vezetnek videóbírós meccseket. Ugyanakkor nem szabad azt gondolni, hogy a magyar játékvezetők miatt van szükség a VAR-rendszerre, hiszen ez az egész magyar labdarúgás érdeke.

Hogyan fogadták a labdarúgás szereplői a videóbírót?

– Eleinte sokan kétkedve, de most már az edzők, a vezetők, a játékosok is elismerik, hogy szükség van rá. Mondok egy példát: ha a VAR előtti időszakban mondjuk az utolsó percben a játékvezető befújt egy 11-est, ami sorsdöntő volt a végeredmény szempontjából, percekig ment a reklamálás, a lökdösődés, fel akarták öklelni a bírót. Ehhez képest most mi van? Abból indul ki mindenki, hogy jó a döntés, könnyebben elfogadják, hiszen nincs mit reklamálni. A PSG-MU BL-meccs hosszabbításában befújt videóbírós 11-est is tudomásul vették a hazai játékosok, pedig ezzel kiestek. Sokkal kevesebb feszültség van a meccseken, ami a labdarúgás imidzsének szempontjából fontos.

A VAR előnyei egyértelműek, de mi a hátránya?

– Félő, hogy kivesznek a játékvezetői egyéniségek. Például egy asszisztensnek ma már nem kell kimagasló tudásúnak lennie, hiszen a les, nem les szituációkat mindig visszanézik a góloknál. Az a gyakorlat, hogy az asszisztensek inkább nem intik be a nem egyértelmű helyzeteket, menjen végig a támadás, majd a videóbíró eldönti, hogy les volt-e vagy sem. Azok a készségek fognak kiveszni a játékvezetőkből, amelyek a meccs kézbentartásához kellenek. Ez biztosan nem jó irány, picit olyan, mint az autóvezetés, aki annak idején Zsigulin tanult meg vezetni, az valószínűleg keni, vágja a témát. A mai modern autóknál azonban már sávtartó automatika, ráfutásgátló segít a biztonságos közlekedésben, ami jó dolog, csak éppen nem lesznek megbízható sofőrök az utakon. Összességében azonban sokkal több a VAR pozitív hozadéka, a fő célt, hogy visszaszorítsuk a nyilvánvalóan rossz döntéseket, elértük. Ne felejtsük el, komoly iparág a labdarúgás, komoly pénzekkel, óriási munkaerőpiaccal. Éppen ezért egyre több bajnokságban használják a rendszert és csak idő kérdése, hogy nálunk is bevezessék.

PRIVACSEK ANDRÁS - csakfoci.hu

A videoasszisztens működtetésére a meglévő három megoldás közül – autóbuszos mobil rendszer, stadionokban kiépíthető vagy egy központi helyre telepített stúdió – az utóbbi tűnik a legjobbnak. Szabó Zsolt korábbi játékvezető is így látja, a 321 NB I-es mérkőzést vezető bíró alaposan beleásta magát a témába.

„Lengyelországban három busszal oldják meg, azokkal járják az országot, Olaszországban az eddig a stadionokban kiépített rendszert a következő idénytől központosítják, és a világbajnokságon is Moszkvában volt a videobíró központosított szobája. Szakmailag is ez a legjobb megoldás, hiszen így hatékonyabban oldható meg a működtetés, arról nem is beszélve, hogy nem kell minden stadionban külön VAR-szobát kialakítani.”

A VAR-egység a stadionban lévő összes kamera képét látja, és ezek elemzésével hozhatja meg döntését vagy szólhat a játékvezetőnek, hogy újranézésre érdemes jelenet volt a pályán. A gyepen a játékvezető kezét a füléhez emelve jelezheti, hogy kommunikálni szeretne a VAR-csapattal, míg videózást egy tévékészülék körvonalait mutatva rendelhet el. A videoasszisztens nem utasíthatja a játékvezetőt – mindig a bíró hozza meg a döntést.

„Háromfajta megoldás van. Az egyik: közvetítőkocsikhoz hasonló gépjárműveket kellene beüzemelni, és miután Magyarország nem túl nagy, három ilyen kocsival megoldható lenne az NB I – az más kérdés, hogy ebben az esetben a mérkőzések kezdési időpontját némileg szét kellene húzni. A másik a stadionokba telepíthető rendszer, amelynek az a hátránya, hogy csakis azokban a létesítményekben lenne, ahol aktuálisan éppen élvonalbeli csapat van, a Magyar Kupa-találkozókon gyakran hiánycikk lenne a VAR. A harmadik, amikor egy telepített központ van, mint mondjuk Németországban, Kölnben, és onnan figyelik a mérkőzéseket.”