Szabó Zsolt korábbi élvonalbeli és nemzetközi játékvezető, szakkomentátor valós és jogos kritikáról ír.

Kijött a Bajnokok Ligája 5. fordulójának játékvezető küldése.

Vasárnap este Franciaország 2–1-re legyőzte Spanyolországot a Nemzetek Ligája döntőjében, így Didier Deschamps válogatottja emelhette magasba a sorozat trófeáját. A győztes gól viszont nagy vihart kavart, Kylian Mbappé ugyanis egyértelmű leshelyzetben kapott labdát, mégis megadták a találatot. Szabó Zsolttól, egykori NB I-es és FIFA-játékvezetőtől kértünk segítséget a vonatkozó szabály értelmezésére.

„Az érvényben lévő szabály értelmében helyes döntés született, bár elég életidegen volt a szituáció. Azzal ugyanis, hogy a spanyolok védője megpróbálta megjátszani a labdát, új játékhelyzet alakult ki, ami független a megjátszás minőségétől, vagyis hogy Eric Garcíáról éppen Mbappé elé került a labda, így érvényes volt a találat. Más kérdés, hogy eddig ez a szabály nem kapott olyan reflektorfényt, mint most, ahol egy rangos sorozat kimenetelét befolyásolta a gól.”

Szabó Zsolt elmondása szerint az utóbbi évek szabályváltoztatásai folyamatosan a támadófutballt segítették, hogy a nézők több gólt láthassanak, ennek estek most áldozatául a spanyolok. 

„A közvetítés során nem véletlenül nem vonalaztak a leshelyzet miatt, hiszen az imént elmondottak alapján hiába volt lesen Mbappé, García labdaérintése után a támadás szempontjából nem volt releváns, hogy milyen helyzetben kapta a labdát a francia támadó. Más kérdés, hogy talán ha kikockázzák, vagy többször visszajátsszák lelassítva a védő mozdulatát, tudatosíthatták volna a nézőkben, hogy az volt a kulcspillanat, ami miatt a VAR elemzést követően is érvényesnek ítélték a gólt.”

A szabályok értelmében tehát nem hibázott Anthony Taylor és az angol játékvezetői csapat. Más kérdés, hogy mennyire reális elvárni egy hátvédtől, hogy a pillanat töredéke alatt mérlegeljen egy ilyen szituációt és inkább ne próbáljon meg menteni a lesen lévő csatár elől, hogy a leshelyzet aktiválódjon...

A korábbi élvonalbeli játékvezető elemezte a Paks-Fradi mérkőzét.

Háromszor is besegített a VAR

1. Az első félidő 3. percében Tokmac gólját nem adta meg a játékvezető.

– Elöljáróban érdemes leszögezni, a VAR-szobában a technikusoknak minden gólt meg kell vizsgálniuk, még ha erről a szurkolók nem is értesülnek minden alkalommal. Nehéz döntés volt, hiszen a védő és a Ferencváros gólszerzője, Tokmac nagyon szorosan helyezkedett. Én magam is úgy ítélném meg a helyzetet, hogy Tokmac kicsit belógott, tehát les volt. Amit egyébként az asszisztens jelzett is, VAR csupán ezt megerősítette, a játékvezető jól döntött – mondta Szabó Zsolt. – Ezen a ponton azt is érdemes körbejárni: mikor van les? Nos, akkor, ha a támadó gólszerzésre alkalmas bármely testrésze (tehát a keze, karja nem!) előrébb van, mint a védő bármelyik testrész, akár a keze is! – hívta fel erre a figyelmet Szabó Zsolt.

2. A 18. percben a játékvezető érvénytelenítette a Paks gólját, mert a kis szögletnél Balogh lesen kapta vissza a labdát.

– Azt gondolom, ezen eset megítélése még az elfogult szurkolóknak is egyértelmű, kétség sem férhetett hozzá, hogy Balogh lesen volt. Ismét jól döntött a játékvezető. [Valójában nem döntött jól, hiszen se ő, se határbíró nem vette észre az egyértelmű lest, még szerencse, hogy a VAR közbelépett… – Sherlock]

3. A 46., helyesebben a 45+1. percben (az első félidő ráadásában) Bognár Tamás játékvezető előbb műesésért a Ferencváros támadójának, Tokmacnak adott sárga lapot, majd a VAR-elemzés után megváltoztatta a döntését, buktatásért 11-est ítélt, a Tokmacnak adott sárga lapot visszavonta, és Szélpált büntette sárga lappal.

– Itt is általános érvényű szabály felidézésével kell kezdeni: 11-est a VAR nem dönthet el, csak jelezheti a játékvezetőnek, nem biztos, hogy jól döntött – idézett fontos szabályt Szabó Zsolt. – Láthattuk, hogy Bognár Tamás e szerint járt el, a partvonal mellett lévő monitornál személyesen győződött meg arról, hogy mi is történt. Fontos megjegyezni azt is, hogy csak 11-es esetében kell így cselekednie. Les helyzetnél, lásd az első és a második vitatott helyzetet, illetve amikor az a kérdés, hogy a szabálytalanság a 16-oson belül vagy kívül történt, a játékvezetőnek nem kell személyesen ellenőriznie az esetet. Bognár Tamás jól döntött, hogy 11-est ítélt és természetesen visszavonta a Tokmacnak adott sárga lapot.

Vitatható sárga lapok

A fent elemzett esetek megítélésének helyességét összességében Bognár György sem vitatja. Ő elsősorban azt kifogásolja, hogy Szélpál Norbertnek nem kellett volna sárga lapot kapni, nem hogy kettőt, egyet sem. Ilyen alapon, mondta, a Ferencvárosból Besicnek és Civicnek is járt volna a második sárga lap. Ezekről is kikértük Szabó Zsolt véleményét.

1. Miután a játékvezető felülbírálta önmagát, s 11-est ítélt Tokmac buktatásáért, Szélpálnak még sárga lapot is adott.

– Hiedelem csupán, hogy a 16-oson belül megítélt buktatásért a játékvezetőnek kötelessége sárga lapot adnia. Nem így van. Ugyanúgy, mint a mezőnyben, a szabálytalanság súlyossága dönti el, hogy jár-e a sárga lap a védőnek. Bognár Tamásnak sem volt muszáj sárga lapot adni ezért a szabálytalanságért. Hogy én miként döntöttem volna? Nem akarom megkerülni a választ. Bognár Tamás adhatott ezért sárga lapot, de talán szigorúan döntött. Ugyanakkor Besic első sárgája is erős volt.

2. A 75. percben Szélpál szabálytalankodott, amiért a játékvezető ismét sárga lapot adott neki, s ezért a paksi hátvéd a kiállítás sorsára jutott. Bognár György azt is firtatta, egyáltalán szabálytalanság történt-e.

– Itt is általános érvényű szabállyal kell kezdeni. Sárga lapnál, második sárga lapnál sem kérheti a játékvezető a VAR segítségét, erre csak egyből piros lapnál van módja. Az adott esetnél a támadó belépett a védő elő, aki hátulról odarúgott neki. Járt a szabadrúgás. A sárga lapon viszont lehet vitatkozni. A játékvezetőknek szóló utasításban az szerepel, második sárga lapot csak mindenki számára látható és nyilvánvaló helyzetben adjanak. Azt gondolom, ez nem ilyen helyzet volt.

3. Kellett-e volna Civicnek és Besicnek sárga lapot kapnia, ebben is Szabó Zsolt véleményére támaszkodunk.

– Semmi esetre sem, egyik eset sem volt olyan súlyú, amiért második sárga lapot kellett volna adni – szögezte le Szabó Zsolt. – Összességében tehát Bognár Tamáson azt lehet számon kérni, hogy Szélpál Norbert miért kapott sárga lapot. (Civic a meccsen egyszer szabálytalankodott,  sárgát nem kapott – szerk.)

Túl sok időt elvesz a VAR a játékból

S van még valami, amit érdemes szóba hozni. Az első félidőben mindhárom vitatott esetnél durván három percet állt a játék. Ehhez képest Bognár Tamás hat helyet csupán három percet hosszabbított, majd a 11-es után nem volt ráadás, pedig további három percet rá lehetett volna húzni.

– Három hete egy spanyol bajnoki mérkőzést elemeztünk a tévéstúdióban, amikor a játékvezető tíz percet hosszabbított. Első hallásra megdöbbentő, de amikor vizsgáltuk az egyes jeleneket, bizony összeadódott annyi holt idő, hogy a játékvezető ennyit is ráhúzhatott a mérkőzésre. Ez alapján Bognár Tamás kétségtelenül mintha a szükségesnél hamarabb fújta volna le az első félidőt – jegyezte meg Szabó Zsolt.

Végül, a mérkőzés annyi vitatott helyzetet, játékmegszakítást hozott, hogy felmerülhet, használ-e a labdarúgásnak a VAR. Szabó Zsoltnak erről határozott véleménye van.

– Mindenképpen, hiszen a Paks–Ferencváros mérkőzés is azt mutatja, ezzel a technikai segítséggel igazságosabb lesz a játék. Igen, lehetne gyorsabb a döntéshozatal, de fontos megjegyezni, a játékvezetőkön nincs időkényszer, az a lényeg, hogy végül jól döntsenek.

A helyzet tehát a szakemberek szerint világos. Ennek ellenére előre borítékolhatjuk, hogy a VAR a jövőben is többször vitára ingerel. Amíg meg nem szokjuk…

A III. kerületi TVE utolsó NB II-es mérkőzését Szabó Zsolt vezette 21 évvel ezelőtt. Erről és egyéb játékvezetéssel kapcsolatos élményeiről mesélt a III. kerületi TVE kezdőkörében Farkas Norbertnek.

Szabó Zsolt korábbi NB I-es játékvezető volt Kandó Tamás műsorvezető vendége a DIGI Sport napindító műsorában, a Reggeli Startban.

PODCAST

Csakfoci.hu írta:

Szabó Zsolt korábbi NB I-es játékvezető a Digi Sport Reggeli Start című műsorában mondott véleményt arról, hogyan debütált a magyar élvonal nyitófordulójában a videóbíró.

– Alapvetően jól debütált a VAR, de nekünk szurkolóknak kicsit türelmesnek kell lenni, hiszen a játékvezetők is most tanulják a rendszert. Igaz, hogy egy nagyon hosszú felkészülési időszak végén vannak és izgatottan várták a VAR debütálását, de előfordulhat, hogy hosszabb ideig születik meg egy döntés, ilyenkor a szurkolók türelmetlenek lesznek. Voltak olyan esetek, amikor nehéz lett volna szabad szemmel kiszúrni egy szabálytalanságot, például a Ferencváros-Kisvárdán a Fradi számára megítélt tizenegyesnél, amikor valóban szabálytalanság történt, de nem volt az olyan óriási, mindenki számára látható, amit egyből be lehetett volna fújni. A játékvezető azonban helyesen a videóbíró javaslatára kiment a pálya szélére, megtekintette az esetet és jogosan megadta a büntetőt – kezdte a korábbi bíró.

Szabó Zsolt kitért a Budapest Honvéd–Debreceni VSC mérkőzésen történt 16-oson belüli kezezésre, ami után a VAR-t követően kiállították a hazaiak egyik védőjét és tizenegyest is kaptak a vendégek.

– A kezezés videóval vagy anélkül is rengeteg vitát generál. Az utóbbi években a FIFA próbálja finomítani ezt a szabályt, de nagyon sok olyan eset van, hogy ha az egyik kispadon ülök, akkor így magyarázom, ha a másikon, akkor meg úgy. Összességében a játékvezető helyes döntést hozott, amikor megadta a büntetőt az eset megtekintése után – foglalt állás Szabó.

A korábbi spori kitért a Honvéd-vezetőedző, Horváth Ferenc mérkőzés utáni kritikus nyilatkozatára is, aki szerint “százéves tradíciót szednek szét, és teljesen feleslegesen mesterkéltté teszi a VAR a labdarúgást.”

– Lehet ilyet mondani, de manapság már mindenkinek a zsebében ott van az okostelefon, amiről 15-20 évvel ezelőtt szintén nem gondoltuk volna, hogy leveleket fogunk küldözgetni róla. A technika fejlődése az életünk velejárója – reagált Szabó Zsolt.

Teljesült kedd este Schön Szabolcs élete egyik legnagyobb vágya, mert pályára léphetett példaképe, a portugál Cristiano Ronaldo ellen. Sőt, attól sem sok választotta el, hogy ő legyen a meccs hőse, hiszen a 80. percben, még 0-0-s állásnál betalált a portugál kapu bal alsó sarkába, de lesről indult, így az akció végeztével visszafújtak mindent, és érvénytelenítették a gólt.

Végül a portugálok nem sokkal ezután egy szerencsés góllal vezetést szereztek, és 3-0-ra nyertek a Puskás Arénában.

„A három évvel ezelőtti világbajnokságon alkalmazták először a videóbírót, és azzal egy időben kezdték el alkalmazni azt az irányelvet, hogy az akciónak végig kell futnia. Ahol nincs VAR-technológia, ott azonnal jelezni kell. Helyesnek gondolom ezt az instrukciót, mert ha rögtön behúzza a lest az asszisztens – és ezt tévesen teszi, mert rosszul bírálja el a helyzetet –, akkor a játékvezető közbeavatkozik, és véget vet a támadásnak, ami esetleg egy szabályos gól érvénytelenítését jelentené.

Így viszont a partjelző a támadás végén jelzi, hogy mit gondolt a vitatott helyzetről, amelyet a VAR-szobában is ellenőriznek azonnal, ahogy ez megtörtént a mieink meccsén is. A mindenkori asszisztens tévedhet, és nem szerencsés dolog megakasztani egy gólhelyzetet. Meccset befolyásoló támadást is meg lehet így fogni, míg ha már vége van, akkor lehet a videóról rekonstruálni a történteket. A portugálok harmadik góljáról is azt gondoltam a helyszínen, hogy les volt, ám amikor kikockázták, kiderült, hogy nem, és abban az esetben is hagyták végigmenni a támadást – tehát konzekvensen alkalmazták az asszisztensek az utasítást” – mondta a Telexnek a korábbi FIFA-játékvezető, Szabó Zsolt.

Ha nyilvánvaló leshelyzet van, vagyis több méteres, akkor rögtön beavatkozhat a partjelző, nincs szükség a megerősítésre.

A francia-németen Karim Benzema gólját vették el a hajrában hasonló módon. Ott Kylian Mbappé lesen várta az indítást, és ugyan utána már szabályosan játszotta meg a Real csatárát, de nem lehetett megadni a találatot. A franciák már ünnepeltek, de végül maradt az 1-0.

Szabó hozzátette, ekkora közönség előtt természetesen idegesítő lehet egy visszavont gól, ami a hergelésre is alkalmas, de bízzunk benne, hogy a franciák ellen szombaton akár nekünk is kedvezhet majd egy ilyen ítélet.

Tavaly március óta nem is volt ilyen téttel bíró mérkőzés ilyen sok néző, (a hivatalos UEFA-közlés szerint) 55 ezer ember volt a Puskás Arénában, ezért sem láthattunk hasonló szurkolói állapotváltozást. Aki nem jó szögben ült, nem gondolhatta, hogy Schön lesről indult, csak azt, hogy a török játékvezető, Cüneyt Çakır visszavonta a jogosnak gondolt gólt. Aki jó szögben ült, nem tudott önfeledten örülni, csak abban bízhatott, hogy a játékvezető téved.

Visszás a szabályban, hogy ha Pepe szabálytalankodik Schönnel szemben a tizenhatos előtt, mondjuk meghúzza a mezét, vagy megrúgja a bokáját, akkor a szabálytalanság sem számítana, mert a leshelyzet volt előbb. (Ilyenkor csak imádkozni lehet, ne sérüljön meg a lesről induló játékos.) Ha viszont piros lapot érdemlő durvaságot követ el a védő a támadóval, akkor ki kell állítani attól függetlenül, hogy a szabálytalanságot leshelyzet előzte meg.

A változás szele úgy fest, visszavonhatatlanul elérte a játékvezetőket is. A „játékvezető is ember” jegyében az UEFA egy róluk készített filmsorozatot osztott meg az elmúlt hónapokban. Talán ennek a folyamatnak a része az is, hogy fontos mérföldkőhöz érkeztek a legutóbbi hétvégén a játékvezetők a Serie A-ban: Daniele Orsato - aki a 2020-as BL-döntőt is dirigálta - a Spezia - Parma 2-2-es döntetlenre végződött mérkőzés kapcsán az olasz közszolgálati televízióban a találkozóról nyilatkozhatott.

TOVÁBBI RÉSZLETEK A DIGISPORT oldalán!

Bejött Szabó Zsolt volt FIFA-bíró korábbi jóslata, míg az MLSZ költséghatékony módszert választ arra, hogy az NB I-ben segítse a játékvezetőket.

Pénteken terjedelmes beszámolót olvashattak Csányi Sándor MLSZ-elnök csütörtöki sajtóbeszélgetéséről, amelyben több fontos, a magyar futballt érintő témáról is beszélt. Többek között felvetette, hogy a következő idény kezdetére talán már be is vezetik a videobírós rendszert (VAR), amennyiben az oktatás folytatását nem lehetetleníti el a koronavírus-járvány.

„Terveink szerint csak az a klub kaphat versenyengedélyt, amelyik biztosítani tudja ehhez a feltételeket. Már csak a játékvezetőink nemzetközi foglalkoztatása miatt is fontos, hogy itthon is gyakorolják a VAR használatát” – fogalmazott az MLSZ elnöke, aki azt is elmondta, hogy a mobilkocsis rendszert választották, amelyben a kamerák és egyéb eszközök kihelyezése nem állandó, s az Antenna Hungária kameráinak képét használják majd hozzá.

A döntés és a hajlandóság tehát megvan, a VAR bevezetése mindenekelőtt attól függ, a nyárig megtanulhatják-e a használatát a játékvezetők. Lapunk megkeresésére az MLSZ sajtóosztályától a következő információt kaptuk: tavaly októberben negyvenöt tagú létszámmal elindult az oktatás, amely követte a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szabályalkotó testülete, az International Football Association Board (IFAB) hivatalos protokollját, de novemberben leállt az oktatás a pandémia miatt, és egyelőre nem lehet tudni, mikor folytatódhat. Arra a felvetésünkre, hogy online lehetőség van-e a képzés folytatására, nemleges választ kaptunk, mondván, külföldi oktatók is részt vesznek a képzésben.

A sajtóbeszélgetésen Csányi Sándor azt is elmondta, csak az a stadion kap majd licencet az NB I-re, amely biztosítani tudja hozzá a technikai feltételeket. Ez azonban vélhetően egyik klubot sem állítja megoldhatatlan technikai kihívások elé, mivel a mobilautós technológia ebben könnyebbséget jelenthet. Azt is megtudtuk a szövetségtől, hogy már meg is rendeltek négy ilyen, olasz gyártású buszt, ezek gyakorlatilag rendelkezésre állnak, s mivel a fordulónkénti hat meccs általában három napra van elosztva, megoldható, hogy egyik helyszínről átvonuljanak a másikra.

Határozottan támogatja a videobíró bevezetését a magyar élvonalban Szabó Zsolt korábbi FIFA-játékvezető is.

„Az elsők egyike voltam Magyarországon, aki szorgalmazta ennek a bevezetését, már kétezertizenkilencben is erről beszéltem, bízom benne, hogy mihamarabb működésbe is léphet – mondta lapunknak Szabó Zsolt. – De Csányi Sándor elnök úr is felvetette már a szükségességét a kétezertizenkilences MLSZ-közgyűlésen. Nagy szükség van a VAR-ra, annak ellenére, hogy ez a rendszer sem tudja teljes mértékben kiküszöbölni a játékvezetői tévedést. Láthattuk például a Bajnokok Ligájában: hiába volt videobíró, a Ferencváros kijevi mérkőzésén elmaradt egy büntető kezezésért. Ettől függetlenül jelentősen csökkenti a nyilvánvaló hibák számát. Amíg nem létezett, azt mondtuk, hogy a játékvezetői hiba a játék része, de most, hogy rendelkezésre áll ilyen segítség, igénybe kell venni. Nagyon nagy munkát jelent, hogy már a következő idényre felálljon a rendszer, mivel igen komoly oktatást igényel a bevezetése. Először alaposan meg kell ismerni az elméleti hátteret, mikor vehető igénybe a segítsége, és mikor nem. Aztán van egy offline gyakorlati része, majd a pályán is gyakorolni kell a használatát, utána tesztmeccseken kipróbálni, akár alacsonyabb osztályú vagy tornamérkőzéseken. Mivel a járvány miatt megszakadt az oktatás, erőltetett menet kellene ahhoz, hogy ez a folyamat a nyárig véget érjen.”

1996-ban, mindössze huszonnégy évesen mutatkozott be az NB I-ben, két és fél éve vonult vissza, 321 élvonalbeli mérkőzést vezetett, az örökranglistán csupán Kassai Viktor előzi meg egyetlen találkozóval. Szabó Zsolt természetesen ma is naprakész a játékvezetés történéseit illetően, a videobíró hazai bevezetésének első számú szószólója, aki kendőzetlenül mesél a rendszer visszásságairól is. Nagyinterjú.

Éppen a napokban tette föl a közösségi oldalára, hogy 10 éve vezette pályafutása egyik legemlékezetesebb mérkőzését, a Salzburg–Juventus El-találkozót. Ekkor már használtak headsetet, de a videobíróknak még nyoma sem volt. Mennyire volt nehezebb vagy könnyebb egy-egy találkozót levezetni tíz-tizenöt éve, mint manapság?
Tegyük hozzá, tíz éve még a hatjátékvezetős rendszer volt az uralkodó a nemzetközi porondon, hiszen akkor az UEFA abban látta a megoldást, hogy legyen több játékvezető a pályán, ezáltal több szem többet lát.

Azonban kiderült, hiába növelték a játékvezetői csapat létszámát, lehetnek olyan esetek, amelyeket így sem lehet jól megítélni, hiszen annyira felgyorsult a játék, hogy szabad szemmel nem lehet észrevenni egyes eseményeket.

A technikai újításokat pedig éppen azért vezették be, mert folyamatosan fejlődik a foci, fizikálisan egyre jobbak a labdarúgók, ezáltal egyértelműen gyorsabb lett a játék. A videobírónak köszönhetően pedig sokkal kevesebb a mérkőzés végeredményét befolyásoló hiba, ezáltal egy játékvezető vállát sem nyomja az a teher egy mérkőzés után, hogy a hibájából adódóan például kiesik egy csapat.Ennek megfelelően ma könnyebb mérkőzéseket vezetni, persze most is felelősségteljes a feladat.

Ön szerint mi hozta a fordulatot? Meg lehet nevezni esetleg olyan mérkőzéseket, amelyek után a FIFA és az UEFA azt mondta, ez így nem mehet tovább? Sokan például a 2012-es Európa-bajnokság Anglia–Ukrajna mérkőzését emlegetik, amelyen Vad II István alapvonali asszisztensként nem észlelte, hogy a gólvonal mögé pattant a labda. Igaz, ezt a vezető bíró, Kassai Viktor sem látta.
Ez is lehetett egy döntési pont, de alapvetően az vált nyilvánvalóvá, hogy nagyon komoly pénzek múlnak nem csak a játékosok, hanem a játékvezetők teljesítményén is.

Nem mindegy egy csapat életében, hogy megnyerik a bajnokságot, vagy esetleg több játékvezetői hiba miatt nem sikerül az első helyen végezni. A futball természetesen sport, de egy óriási üzlet is. Nem mindegy egy labdarúgócsapatot irányító cégvezető tárgyalási pozíciója abban az esetben, ha bajnok a csapat, vagy „csak" a második helyen végzett. Egy szponzor jellemzően a győzteseket akarja támogatni. Talán az egyik utolsó csepp abban a bizonyos pohárban a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot megelőző egyik pótselejtezőn történt.

A Franciaország–Írország találkozón, ráadásul a hosszabbításban, úgy szereztek gólt a franciák, hogy Gallas győztes találata előtt Thierry Henry egyértelműen kézzel ért a labdához (ezt később egy nyilatkozatában a francia világklasszis el is ismerte – a szerk.), a svéd játékvezető, Hansson mégsem érvénytelenítette a találatot, hanem középre mutatott.Ez egy eklatáns példa volt arra, hogy egy válogatott miként juthatott ki teljesen szabálytalan körülmények között a sportág legrangosabb világversenyére.Egy ilyen találat a videóbíró bevezetésével ma már teljes mértékben kizárható.

Talán nem sokan emlékeznek rá, hogy a videobíró bevezetésének is vannak magyar vonatkozásai. Ugyanis éppen Kassai Viktor és asszisztense, Ring György használta először ezt a fajta technológiát a 2016-os klubvilágbajnokság egyik elődöntőjében, a kolumbiai Atlético Nacional és a japán Kashima Antlers összecsapásán.
Így van, Kassai Viktor először továbbengedett egy akciót, majd miután visszanézte a videobírós rendszeren keresztül, megadta a jogos büntetőt a japánoknak, akik végül meg is nyerték a találkozót.

Ki tudja, hogy alakult volna a találkozó, ha nincs a modern technológia?

A közelmúltban két magyar vonatkozású találkozón is nekünk kedvezett a videóoíró. A Molde–Ferencváros BL-selejtezőn előbb nem ítéltek meg a norvégoknak egy büntetőgyanús szituációt, majd rögtön utána a Fradi rúghatott 11-est egy kétes esetet követően. Kíváncsi vagyok, hogyan látta ezt a két jelenetet?
Rögtön az elején szögezzük le, nem kedvezett nekünk a videobíró, hiszen ezek voltak a helyes döntések.Ez tehát nem egy kedvezmény volt, nem a szimpátián múlt, hanem nyugodtan kijelenthető, hogy mindkét esetben helyes döntés született.A Fradi kezezésénél – ha jól emlékszem, Igor Haratin kezét érintette a labda – azért nem kellett büntetőt ítélnie a spanyol játékvezetőnek, mert a ferencvárosi játékos felkarját érintette a labda, és a 2020 nyarától életbe léptetett szabálymódosulások értelmében ez nem szabálytalan. Mivel a videóbíró rászólt a játékvezető fülére, hogy a biztonság érdekében kontrollálja az esetet, megnézte a spanyol kolléga. Az eddigi statisztikai adatok alapján ilyenkor - az esetek többségében - ezután megváltoztatják az ítéleteiket a játékvezetők, Del Cerro Grande ezt nem tette, helyesen. A másik eset már nem volt ilyen egyszerű, bevallom, magam is többször visszajátszottam a szituációt. Először én is úgy láttam, hogy a hazai játékos jobb kezét érintette a labda, majd újra és újra megnézve jöttem rá, hogy a bal keze előrébb volt a testénél, és azt találta el, ezért is csapódott hátra. A játékvezető ezt tökéletesen észlelte, s ezért ítélt büntetőt a Ferencváros javára. Itt meg sem nézte az esetet, mert a videóbíró-szobában ülők is megerősítették döntése helyességét.

Ezzel még nem volt vége, hiszen a Bulgária–Magyarország mérkőzésen a lengyel Marciniak előbb büntetőt ítélt a hazaiak javára, majd a videobíró segítsége után visszavonta. Nem néz ki rosszul, ha öt-tíz másodperc múlva születik meg egy teljesen más ítélet?
Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt születik meg, hanem hogy helyes legyen egy döntés.A szabálytalanságról annyit, hogy az a büntetőterületen kívül történt, ezért szólt a videóbíró a lengyel kollégának. Ilyen esetekben nem kell kimenni megnézni az esetet, mert ez nem szabályértelmezésbeli probléma volt, hanem egy teljesen egyértelmű dolog. Természetesen azért telt el jó néhány másodperc, mert gondolom, a videobíró többször is visszajátszotta, megnézte az esetet, hogy egyértelműen jó döntés szülessen. Nem is volt nagy reklamálás, s ezért is jó a videóbírós rendszer, hiszen egy nyilvánvalóan rossz döntés helyett a jó születik meg. Ne feledjük, ekkor még csak 2-0-ra vezettünk, és volt még hátra fél óra a meccsből. Ha a bolgárok értékesítik a tévesen megadott tizenegyest, rendkívül szorossá válhatott volna a találkozó.

Térjünk rá a Barcelona–Ferencváros Bajnokok Ligája-mérkőzésre, hiszen Tokmac lesgóljánál azért is bosszankodhattunk, hiszen több másodperces késéssel jelzett az asszisztens, majd a második játékrészben a hazaiaknál is volt egy hasonló szituáció.
Nagyon helyesen jártak el a játékvezetők. Ugyanis az a protokoll, hogy mindegyik akció menjen végig, s ha van egy gyanús szituáció, akkor azt a videoszobában megtekintik. Addig nem indulhat újra a játék, amíg nem dől el, hogy történt-e szabálytalanság egy gyanús szituáció előtt.Ha bármilyen vétséget észlel a videóbíró, azon nyomban jelzi.A második játékrészben is volt egy hasonló jelenet, így azt mondhatjuk, következetesen és jól jártak el a svájci kollégák. Ahhoz pedig egyszerűen hozzá kell szokni, hogy minden akciót végig kell játszani, még akkor is, ha elképzelhető, hogy a játékvezetők hat-nyolc másodperc késéssel hoznak meg egy-egy ítéletet.

A videobírós rendszer ellenzői, kritikusai elsősorban azt kifogásolják, hogy a játékvezetők nem egyformán ítélnek meg bizonyos szituációkat. Egyszer segít a videobíró, egyszer nem avatkozik közbe. Mikor születhet meg az egységes szemlélet ezen a területen is?
Soha.

Jól hallom, soha?
Soha, mert mindig lesznek vitatott esetek. De a FIFA és UEFA folyamatosan dolgozik az egységesítésen, és ennek megfelelően adja az instrukciókat.

Akkor min múlik, hogy egy videobíró közbeavatkozik vagy sem?
Ezzel kapcsolatban is kiadtak egy protokollt.Négy esetet kell mindig vizsgálnia a videóbírónak.Az első, hogy a megadott gól előtt történt-e szabálytalanság? A második fontos tétel a büntetőterület felügyelete, itt két esetet kell vizsgálni, kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, illetve, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság?

A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot vagy esetleg a háta mögött történt-e súlyos vétség. A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videobíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot.Fontos megjegyezni, hogy a sima, mezőnybeli szabálytalanságoknál sosem avatkozik be a technikai segítség. Előbb pedig azért válaszoltam, hogy soha nem lesz egységes a játékvezetés - még ugyanazon elvek mentén sem -, mert azt tökéletesen láthatjuk például a világbajnokságokon, hogy más stílusban bíráskodik egy európai, egy amerikai vagy éppen egy afrikai bíró.

Mi a legnagyobb haszna a videobírós rendszernek? S mely részleteken kell feltétlenül finomítani?
A haszon teljesen világos és egyértelmű, hiszen a technika segítségével kizárják a nyilvánvaló, egyértelmű és égbekiáltó játékvezetői hibákat.Nagy előny, hogy csak szabályos találatokat adnak meg, egyértelműen megszűnik a lesgól, nagyjából reális végeredmény születik, és ez vitathatatlanul óriási erény.Ami a finomítást illeti, itt viszont lehetne arra törekedni, hogy minden bajnokságban egyformán jól használják ki a videobírós rendszer előnyeit, éppen az előbb említett négy kritériumot követve.

Ön a kilencvenes évek közepétől benne van nem csak a hazai, hanem a nemzetközi futball vérkeringésében is. Mennyiben változtatták meg a technikai újdonságok (kezdetben a csipogós zászló, majd a headset, a gólvonal-technológia végül a videobíró) a világ játékvezetését, és ez által a futballt?
Teljesen, de ezek abszolút szükséges fejlesztések voltak. Hiszen ha csak azt vizsgáljuk meg, hogy a csapatok felkészülését milyen egészségügyi háttér illetve technikai fejlesztések segítették az elmúlt évtizedekben, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, miért éppen a játékvezetésnek ne lenne szüksége a legmodernebb technológiákra?

Úgy is fogalmazhatnék, kár az új ellen ágálni, sokkal helyesebb lenne mindenhol minél előbb bevezetni.

Ön két és fél éve, 321 élvonalbeli mérkőzés, számos rangos nemzetközi találkozó után vonult vissza. Nem hiányzik a játékvezetés? Hiszen a kora alapján még nyugodtan bíráskodhatna.
A mérkőzések illetve a mérkőzésekre való felkészülést kísérő adrenalin egyértelműen hiányzik, ugyanakkor sok egyéb olyan esemény történt, ami a visszavonulás irányába vitte a folyamatot. Ugyanakkor az élet azóta igazolta, van élet a játékvezetés után is, érdemes tanulni, képezni magunkat, mert a tudást senki nem tudja az embertől elvenni.

Sokan kritizálják a VAR rendszert, de nálunk ki tudja, mikorra valósul meg.

Szabó Zsolt, a téma szakértője ma a közösségi oldalán az alábbiakat tette közzé:

Egyesek szemében én vagyok az az átkozott ember, aki folyamatosan kardoskodik a VAR mellett.

Nem unatkozik Szabó Zsolt, hiszen sportvezetői feladatai mellett számos játékvezetéssel kapcsolatos feladatot is ellát hétről hétre.

Tavaly Máltán oktatta játékvezetőket, míg most éppen a Debreceni Tudományegyetemen a  „Labdarúgás elmélete és gyakorlata" szabadon választható kredittárgy keretében „A labdarúgás szabályai. Játékvezetés a futball szolgálatában” címmel tartott előadást Zsolt.

Facebook oldalán csak így kommentálta:

"Amikor 60-an eljönnek meghallgatni egy előadást, az már a bizalom jele. Amikor 90 perc alatt a légy zümmögését lehet hallani, az már a figyelmet tükrözi. Amikor ülnek a poénok, és nem az órájukat nézik a hallgatók, akkor azt jelenti, hogy érdekes az előadás..."

Norvégiában értetlenkednek, Magyarországon azt mondják, végre egy mérkőzés, amelyen olyan játékvezetői ítéletek születtek, amelyek nekünk kedveztek. Még mielőtt belemennénk a részletekbe, gyorsan jegyezzük meg: az, hogy két sorsdöntő játékhelyzetben is a Ferencvárosnak kedvező ítélet született a Molde FK elleni Bajnokok Ligája-rájátszás szerdai első mérkőzésén (3–3), még nem jelenti azt, hogy a spanyol bíró, Carlos del Cerro Grande rosszul döntött. De menjünk sorjában!

Moldéban hiába alakult sokáig minden a Ferencváros elképzelései szerint, a norvég bajnok ledolgozta kétgólos hátrányát, majd amikor Miha Blazic hibája után Leke James került helyzetbe, lövése után a labda az egyensúlyát elveszítő, eleső Ihor Haratin kezét találta el. A hazaiak büntetőt reklamáltak, a spanyol játékvezető azonban mutatta, a labda a felkarral találkozott, és bár a VAR-rendszer segítségét is igénybe vette, az ítéletét nem változtatta meg, így szöglettel folytatódott a mérkőzés.

„Talán azzal kezdeném, nyártól a FIFA hozott a kezezéssel kapcsolatban egy pontosítást, amelynek a lényege, ha a labda ott éri a felkart, ameddig a rövid ujjú mez ér, az nem számít kezezésnek – mondta a norvégok által reklamált büntetőről Szabó Zsolt, aki 321 NB I-es találkozón bíráskodott, és 1999–2011 között tagja volt a FIFA-játékvezetői keretének. – Egyértelmű, hogy Ihor Haratin abban a helyzetben elcsúszott, onnantól koordinálatlan a mozgása: a szándékosság nem vetődhetett fel, vagyis vétlen volt a kezezés. Mivel »rászóltak« a spanyol bíró fülére, kiment megnézni a visszajátszást, de nem változtatta meg a döntését. Jól helyezkedett, mutatta, a felkart találta el a labda, és mert a videó nem mutatott mást, mint amit elsőre látott, szöglet következett. Jó döntést hozott, ugyanakkor nem tagadom, amikor elment megnézni a visszajátszást, volt bennem egy kis félelem, hiszen ha kihívják a bírót, többnyire megváltoztatja a döntését – ezúttal nem ez történt.”

Ami a másik, sokat vitatott döntést illeti: már 3–2-re a Molde vezetett, amikor Olekszandr Zubkov a tizenhatos jobb oldali sarkához közelítve lövésre szánta el magát, és Carlos del Cerros Grande úgy látta, a labda Ola Brynhildsen kezén csattant. Ennél a játékhelyzetnél elmaradt a videózás, a spanyol büntetőt ítélt, és Ihor Haratin magabiztosan lőtt a hálóba.

„Többször láttam az esetet, de a videó sem mutatja meg egyértelműen, a norvég játékosnak melyik kezét találta el a labda – folytatta Szabó Zsolt. – A spanyol bíró mutatta, ahogy kifordult, a bal kezet találta el, ráadásul jelzésértékű, a hazaiak játékosa éppen azt a kezét teszi hirtelen a háta mögé: ilyen reakció akkor történik, amikor ha nem is szándékosan, de kezezett, a labda elmozdította a helyéről. Nem szabad elfelejteni, a videoszobából akkor szólnak, amikor az ott ülőnek az a véleménye, rossz döntés született, ám ezúttal nem avatkoztak közbe. Nincs olyan lassítás, ami perdöntő lenne, ám az apró mozaikokat összerakva azon a véleményen vagyok, nem született nyilvánvalóan rossz döntés, elfogadható az ítélet. Hogy mi számít kezezésnek, azt jó néhány szempont határozza meg. Amikor úgymond »megnagyobbítod« a karoddal a tested, az egyértelmű kezezés, de az is, ha nem természetes helyzetben, mondjuk felugrás közben a fejed felett találja el a labda. Ám ha esetleg fél méterről a kezedre csúsztatnak, nem kell büntetőt ítélni. És szeretnék még valamit megjegyezni: mindenki erről a két játékhelyzetről beszél, ugyanakkor a Ferencváros végig sportszerűen futballozott, egyetlen egyszer sem reklamált, az első félidőben csak egyszer szabálytalankodott. Ha úgy alakult volna, hogy játékosai folyamatosan reklamálnak, nem zárható ki, a játékvezető bizonyos kétes játékhelyzetekben neki kedvezőtlen döntést hoz. Amikor sportszerűek vagyunk – márpedig a Fradira ez a korábbi BL-meccsein is jellemző volt –, az akár előnyt is jelenthet egy-egy kétes helyzetben.”

A KEZEZÉS

Szabálytalanság, ha egy játékos:

• szándékosan kezével/karjával érinti a labdát, beleértve, ha a keze/karja a labda felé mozog;
• szándékosan vagy nem szándékosan gólt szerez az ellenfél kapujába a kezével/karjával, beleértve a kapust is;
• szándékosan vagy nem szándékosan a kezével/karjával vagy egy csapattárs kezével/karjával érinti a labdát, s utána egyből:
– gólt szerez;
– gólhelyzetet teremt;
• kezével/karjával érinti a labdát, amikor:
– a keze/karja a testét természetellenesen nagyobbá teszi;
– a keze/karja a válla szintje felett/magasabban van (kivéve, ha a játékos szándékosan játssza meg a labdát, amely azután a kezét/karját érinti).

A fenti szabálytalanságok akkor is érvényesek, ha a labda közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve) érinti egy játékos kezét/karját.

A fenti szabálytalanságokat kivéve, általában nem szabálytalanság, ha a labda érinti egy játékos kezét/ karját:

• közvetlenül a játékos saját fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve);
• közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét
is beleértve);
• ha a kéz/kar a testhez közel van, és nem teszi a testet természetellenesen nagyobbá;
• amikor a játékos elesik, és a kéz/kar a test és a talaj között van támaszként, de nem a testtől oldalirányba vagy függőlegesen kinyújtva.

A büntetőterületen kívül a kapusra ugyanazok, a labda kezezését érintő korlátozások vonatkoznak, mint bármely más játékosra. Amennyiben a kapus a saját büntetőterületén belül kezezi a labdát, amikor az nem megengedett, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni, és nincs fegyelmezési szankció. Ha a játék újrakezdése után kétszer érinti a labdát, mielőtt más játékos érintette volna, s ezzel megakadályozza az ellenfél ígéretes támadását vagy gólszerzési lehetőségét, szankcionálni kell.