Iványi Gábor játékvezetőként, Halmai Kristóf asszisztensként debütál.

A vármegyei labdarúgó igazgatóság társadalmi elnöke, Bolla Péter és az MLSZ győri igazgatója, Horváth László a napokban köszöntötte elismert szövetségi ellenőrét. Bősze Gyula ötven éve lett játékvezető, a kerek évfordulóról emlékeztek meg.

A ma már MLSZ szövetségi ellenőreként dolgozó Bősze Gyula nevét, jellegzetes alakját ismerik a vármegyei labdarúgó pályákon. Az idősebbek még síppal a kezében figyelhették, a fiatalabbak a pálya szélén a korlát mellett jegyzetelve láthatják hétvégente. A napokban ünnepelte, hogy ötven éve lett játékvezető.

A kezdetek

A korábbi bíró így emlékezett a kezdetekre. „Fiatalkoromban Téten játszottam a járási másodosztályban. Kapus voltam, és 1975-ben megsérültem, és a sérülésem makacsul visszatért. Közben találtam egy felhívást a Kisalföldben, hogy a járási sporthivatal játékvezető tanfolyamot indít. A május elsejei öregfiúk mérkőzéseken a téti focipályán mindig beálltam vagy vezetni, vagy lengetni. Ezért úgy voltam vele, hogy miért ne?” - kezdte Bősze Gyula, akinek sosem szerepelt a tervei között korábban, hogy bíráskodásra adja a fejét. 

„Annyi kötődésem volt a játékvezetéshez, hogy Palotai Karcsi bácsit egyszer elhívtam a középiskolába élménybeszámolóra, ő nagy hatással volt rám. Így indult a karrierem.” Bősze Gyula precíz ember. Minden mérkőzéséről jegyzetet vezet. „Van egy füzetem, mind a 2534 mérkőzést ebbe jegyzeteltem. Ha játékvezető voltam, ha asszisztens. Az első meccsemre két öreg rókával mentem, és be kell vallanom azt se tudtam hol vagyok. A Győrladamér – Töltéstava járási másodosztályú meccsen voltam partjelző. A zászlót tudtam lengetni, hellyel – közzel be is intettem valamit. Aztán ahogy telt el az idő, a nagy öregek segítségével gyorsan ment a beilleszkedés.”- mesélte a korábbi sporttárs, aki együtt dolgozhatott olyan remek sportemberekkel, mint Palotai Károly, Bay Ferenc vagy Kőrös László. 

A legnagyobb meccsek

A nagy elődöktől tanulva, az amatőr osztályoktól egészen az Újpest – MTK Magyar Kupa mérkőzésig jutott, melyet karrierje csúcspontjának tart. „Olyan játékosok voltak a pályán, mint mondjuk az újpesti Véber György. Garami Józsi bácsi volt az Újpest edzője, Bicskei Berci pedig az MTK kispadján ült. De nagyon szép emlék a Zalaegerszeg – Fradi meccs is”- mesélte. 

„Én nem tudtam különbséget tenni meccs és meccs között. Minden meccsre úgy készültem, mintha BL - döntő lett volna és mindegyiknek kiélveztem minden percét.” A legendás győri csapatról is szép emlékeket őriz. „Részese lehettem a Verebes féle ETO sikereinek, hisz számtalan edzőmérkőzésen fújhattam nekik. Az Austria Wien, a Rapid, az Admira Wacker,  a Dinamó Bukarest, vagy a Slovan Bratislava ellen is vezethettem meccset nekik.” 

Kalandok, sztorik

Természetesen nincs olyan játékvezető, akinek ne lenne egy kalandos sztorija. Bősze Gyulának nem csak egy van. „Nagyszentjánoson egyszer fejbe vertek esernyővel. Így visszagondolva még az is lehet, hogy jogosan, hiszen ez a kezdet kezdetén volt. De ha sarkítani akarom, akkor nem csak nekem kellett volna kapnom, hanem a másik kettőnek is. Volt olyan is, hogy olyan kíséretet kaptam, amilyen a minisztereknek se jár. Elől ment két rendőrmotor, mögöttük én Trabanttal, mögöttem meg egy rendőrautó. Így tudtak kimenekíteni a szurkolók elől. Ez egy NB III-as bajnoki után volt” - meséli nevetve a korábbi kiváló játékvezető. „Egyszerűen nem tudsz úgy vezetni, hogy mindenkinek jó legyen. Ha befogadó a közeg, akkor tudtok partnerként dolgozni, ha nem akkor csinálhatsz bármit. Egyszer a Soproni Postástól is rendőrségi UAZ-zal menekítettek ki. Amikor beültünk, oda fordult a rendőr. Azt mondta: Legszívesebben én is ütném magukat! Na mondom jó helyre kerültünk…”

A jelen kor problémáiról is megvan a véleménye

A kalandos élmények idővel persze megszépülnek, és ma már tud mosolyogni rajta Bősze Gyula is. De a modern idők is szültek problémákat. Nagyon megváltozott az amatőr labdarúgás. Véleménye szerint:

• Más lett a hozzáállás. 
• Mind a csapatok, mind a játékvezetés részéről. 
• Túl nagy szerepe van a pénznek. 

"Van a vállalkozó, aki beletesz egy kis pénzt egy falusi csapatba, és azt gondolja, övé a világ. Amíg van pénz, van minden, aztán ha hirtelen megszűnik a pénzforrás, megszűnik a faluban a foci. Mert akik a pénz miatt játszottak ott, eltűnnek, a régiek pedig már nem mennek vissza, hiszen őket elzavarták”- mondta ki Bősze Gyula, ami sok futball szerető ember szívét nyomja. De kitért a következő játékvezető generációra is.

„A fiatal játékvezetők között kevés olyat látok, aki igazán elhivatott lenne, persze tisztelet a kivételnek. Az bánt, hogy tehetetlennek érzem magam, kívülről, ellenőrként nem tudok segíteni.” A sportember korábban játékvezető küldéssel is foglalkozott. Elmondása szerint amíg régen bevált módszer volt, hogy két rutinos szakember mellé osztottak egy fiatalt, ma már ezt nem minden esetben tudják megtenni. Sok esetben két pályakezdőnek kell helytállni, ami nem egyszerű feladat a legalacsonyabb osztályban. A sportember arról is beszélt, hogy szívesen segített mindig a fiataloknak, ha látta, hogy van értelme. „Kulcsár Katira nagyon büszke vagyok. Böcskey Balázst, és Horváth Zoltánt „ütöttem - vágtam” jó értelemben, és oda is kerültek, hiszen volt befogadókészség részükről.”

Örök szerelem a foci, ötven éve lett játékvezető.

Bősze Gyula nem tud elszakadni a focitól. Ellenőrként is ugyanolyan szenvedéllyel végzi munkáját, mint korábban játékvezetőként.

„Hétvégente két napon is megyek meccsekre, bár nem lenne kötelező. Már alig várom, hogy kezdődjön a bajnokság! Ezt a családom már tudomásul vette” – mosolyog. - „Néha megkérdezem magamtól, hogy kell - e ezt nekem csinálni, és mindig az a válasz, hogy igen! Vannak még ilyen „hülyék” szerencsére mint én. A játékvezetés, és a foci nem működhet „minarikedék” nélkül.”

A jogász játékvezető vezeti a Kecskemét - ZTE találkozót.

Az utóbbi időben sajnos nagyon sok támadás érte a magyar játékvezetést, amely véleményem szerint nem véletlen. Nem szeretnék a „megmondóember” szerepében tetszelegni, azonban egy sokkal objektívebb képet szeretnék megmutatni a játékvezetők valós teljesítményéről, mint ahogy azt a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottsága „kommunikálja”. Nem az a célom, hogy beüljek az elnöki székbe – amihez foggal-körömmel ragaszkodik azt ott helyet foglaló –, hanem az, hogy az amúgy sem buta és amúgy sem vak futballkedvelő társadalom szemét még jobban felnyissam.

Az elnök önvédelemből csak az általa kreált statisztikával foglalkozik, azzal ámítja azt a pár embert, aki még hisz neki. Tudjuk, hogy a számok mindent megmutatnak. Egy dolgot azonban fontos leszögezni, azt a statisztikát ő saját maga csinálja azáltal, hogy átíratja az ellenőri jelentéseket, így ezek a számok teljesen hitelüket vesztik.

A táblázata szerint évről évre kevesebbet hibáznak a játékvezetők az első osztályban. Hát, nem túl hihető, hogy szezononként csak 2-3 súlyos játékvezetői hiba születik, hiszen ebben a szezonban is volt olyan forduló, ahol önmagában ennyi hiba fordult elő. Azonban ezek a hibák mind a szőnyeg alá lettek söpörve, az ellenőrök utasítva lettek ezen hibák elhallgatására és a pozitív értékelések megírására. Cinkosak az elnök hazugságaiban és hamisításaiban. Nézzünk pár példát:

A december 8-án megrendezett DVSC-ÚJPEST mérkőzés 32. percében egyértelmű piros lap maradt el; az újpesti Nunest súlyos szabálytalanság miatt ki kellett volna állítani, azonban a pályán csak sárga lap született és a VAR busz sem avatkozott be. A mérkőzésen egy nagyon hasonló esetben kiállította a hazai játékost (Domingues, 57.perc) a játékvezető, jogosan. Ugyanezen a mérkőzésen az újpesti Gergényit második sárga lappal ki kellett volna állítani, hiszen egyértelműen, stoplival ellenfele lábfejére taposott, ami felelőtlen szabálytalanság. Mint tudjuk, ebben az esetben a VAR nem tud beavatkozni, hiszen „csak” második sárga lap lett volna. Második súlyos hiba a játékvezető részéről. A „szakmai” vezetés leíratta az ellenőrrel, hogy mindkét esetben nagyszerű döntés született, ugyanis láthattuk, hogy a következő fordulóban ez a játékvezető VAR-ként működött közre a Nyíregyháza-FTC mérkőzésen. Abba már ne is menjünk bele, hogy a mérkőzés játékvezetője rendkívül gyenge kommunikációval és fegyelmezési képességekkel bír, amelyet ezen a meccsen is (hazai csapat folyamatos reklamálása, főleg csapatkapitánya) kidomborított, amit az ősszel több korábbi meccsén is megfigyelhettünk. Elég csak arra az augusztus 31-én megrendezett DVTK-ETO mérkőzésre gondolni, amelynek lefújása után kb. 10 percen keresztül nem tudta elhagyni a játékteret, mert akkora tömegverekedés alakult ki a játékosok és a technikai személyzet között. Ez mind a játékvezető gyenge fellépésének, gyenge személyiségének volt köszönhető, mindemellett, az 58. percben egy jogos piros lap (erőszakos cselekedet) is elmaradt a hazai Edonwonynak karhasználat miatt a VAR beavatkozás után. A mérkőzésen nyújtott gyenge teljesítményét a lefújás utáni fegyelmezéssel tovább rontotta, hiszen a vendég kapust állította ki, de a piros lapot a vendég technikai vezetőnek mutatta fel. Ez mutatja azt is, hogy a játékvezető nincs teljesen tisztában a szabályokkal, hiszen ő volt az, aki a 4.fordulóban megrendezett FTC-ÚJPEST mérkőzésen jogtalanul állította ki a 102. percben a már lecserélt Abu Fanit. A vétkes játékos által elkövetett cselekedet sárga lapot ért volna, hiszen a szabálykönyv egyértelműen különbséget tesz csapatvezető és játékos/lecserélt játékos között.

A következő témakör a legvitatottabb témakör, a kezezés, amiben szintén nagyon sok érdekes ítélet született az ősszel. Az első ilyen szőnyeg alá söpört eset a november 30-án megrendezett MTK-PUSKÁS mérkőzésen történt, amikor a labda a földön támaszkodó védő karját találta el. Jogtalan büntető, elmaradt VAR beavatkozás. A vendég csapat értékesítette a büntetőt, amellyel meg is nyerték a meccset. Előtte ugyanennek a csapatnak, az MTK-nak vonták vissza jogosan a büntetőjét, ugyanebben a témakörben, persze, hogy értetlenül álltak az eset előtt és jogosan reklamáltak. Valószínűleg a mérkőzésen a VAR feladatot ellátó játékvezető sincs teljesen tisztában a szabály alkalmazásával. Ezzel a játékvezetővel fordult például elő az augusztus 11-én megrendezett PUSKÁS-NYÍREGYHÁZA mérkőzésen, amikor büntetőt ítélt azután, hogy labdaszerzéskor a hazai támadó, Soisalo a testétől eltartott karjával vitte tovább a labdát, melyet a játékvezető nem ítélt szabálytalannak. A VAR beavatkozás itt is elmaradt. De a „szakma” ezt is eltusolta, ugyanis a játékvezető a következő héten a FEHÉRVÁR-ZTE meccsen volt tartalék játékvezető. A következő szituáció a november 2-i PUSKÁS-ÚJPEST mérkőzés, ugyanez a játékvezető. Egyértelmű kezezés szabálytalanság történt a büntetőterületen belül, melyet a játékvezető szintén nem látott. A pályán elmaradt a büntető, azonban a VAR jogosan kihívta. Igen ám, de előtte ugyanezen a mérkőzésen szintén egyértelmű kezezés történt az újpesti büntetőterületen belül, amikor a földön fekvő Ljujic kapusokat meghazudtoló módon kezeivel blokkolta a labdát. A játékvezető továbbot intett, a VAR nem avatkozott be. De ez az eset sem szerepel a statisztikában súlyos hibaként, hiszen a VAR másnap már operátorként tevékenykedett, rá egy hétre pedig újból VAR szerepkörben láthattuk a DVTK-FEHÉRVÁR mérkőzésen. Azért ne menjünk el szó nélkül e mérkőzésen elmaradt súlyos játékvezetői (VAR) hibái mellett sem. Ugyanis történt az 54. percben egy felelőtlen szabálytalanság, amit a játékvezető csak gondatlannak vélt. Az a Gera Dániel taposott egyértelműen az ellenfele lábfejére, aki már rendelkezett egy sárga lappal. A piros lap elmaradt, egy súlyos hiba. A VAR nem tud beavatkozni, mert „csak” második sárga lap lett volna. Azonban az 58. percben mind a pályán, mind a buszban súlyos hiba történt, hiszen a hazai Komlósi súlyos szabálytalanságot követett el, azonban itt is csak sárga lap lett a jutalma a súlyos belépőnek. A 63. percben mindkét játékost lecserélte edzője, valószínűleg nem véletlenül.

Aztán egy olyan eset, amely a női és a férfi NB1-ben is előfordult. Győrben (női) november 15-én, Zalaegerszegen (férfi) pedig december 1-jén lehettünk szemtanúi a botrányos játékvezetői döntéseknek. Mivel a női ligában nincsen VAR, így azt a helytelenül megítélt büntetőt nem lehetett felülbírálni, de Zalaegerszegen vissza is lett nézve az eset, hiszen a VAR helyesen kihívta a játékvezetőt, azonban mégsem tudta megállapítani, hogy a támadó rúg a védő lábába. Mind-mind nyilvánvaló hibák, amelyek el lettek tusolva, hazugságok árán lettek megmagyarázva. ű

A 8. fordulóban is történt említésre méltó eset, ami természetesen a szőnyeg alá lett seperve a többihez hasonlóan, ami e cikkben említésre kerül. A Fehérvár-Paks mérkőzés 51. percében rúgott büntetőnél elmaradt a VAR beavatkozás a kapus előrelépése miatt. Tovább nézve a fordulókat, a 12. fordulóban megrendezésre került a Fehérvár-Kecskemét mérkőzés, amikor is a hazaiak a 90. percben elvégeztek egy szabadrúgást. A kapufáról levágódott labdát újból érintette (senki más ért bele) a szabadrúgást elvégző Csongvai, amit a szabályok szerint közvetett szabadrúgással kell büntetni. Ezt nevezték régen műhibának. Ma már úgy hívják, hogy súlyos hiba, a labdarúgás szabályai ismeretének a hiánya mind a játékvezető, mind a VAR, mind az ellenőr, mind az elnök részéről. A kettős érintést követően kb. 2 percen keresztül nem megy ki a labda, majd a támadás végén gólt ér el a hazai csapat.

Nagyon sok szituációt össze lehetne hasonlítani az őszi szezonban látott megadott/meg nem adott eseményeiből, amelyekből láthatjuk, hogy mennyire szakmaiatlan a mai magyar játékvezetés. Most azonban csak egy szituációt szeretnék így bemutatni: 3 forduló ETO-MTK 49. perce, illetve a 16. forduló PUSKÁS-ETO 57. perce. Két nagyon hasonló eset. Az egyik mérkőzésen történt beavatkozás, a másik mérkőzésen nem. Akkor valamelyik esetben rosszul járt el a VAR, mert vagy mindkettő beavatkozás, vagy egyik sem. Én a pályán hozott döntést tartom helyes eljárásnak, a játék folytatását büntető megítélése nélkül.

A fentebb említett esetek csak az őszi szezon hibái, melyek el lettek tusolva. Nem nehéz észrevenni azt sem, hogy 2-3 súlyos hibánál azért jóval több hiba csúszik a gépezetbe. A számok nem hazudnak, ha nincsenek elferdítve.

Kedves sportbarátok, labdarúgást kedvelők, láthatjátok, de ti is tudjátok jól, hogy azok a hamis számok elferdített eredmények, nem a valós és objektív képet mutatják a játékvezetők teljesítményéről. Nem csoda, hogy ezek után mindenki a játékvezetőket támadja.

Nemcsak idehaza, de az őszi szezon végén Európában is széles körű kampány folyt a labdarúgó játékvezetői létszám növelése érdekében.

 A játékvezetés helyzete Zalában is hasonló tendenciát mutat, mint országosan, de akár Európában, január végén ezért újabb tanfolyamot indítanak.

Valamennyi hazai bajnoki mérkőzésen, így az NB I.-es találkozókon is "Legyél te is játékvezető" feliratú pólóban jelentek meg a sípmesterek, de az UEFA is széles körű kampányt folytatott a játékvezetés mellett. Január 25-én Zalaegerszegen kezdődik az MLSZ újabb, alapfokú játékvezetői tanfolyama, melynek kapcsán beszélgettünk Gyarmati Tibor korábbi élvonalbeli játékvezetővel és FIFA asszisztenssel, a tanfolyam vezetőjével, többek között arról is, hova tűntek a játékvezetők. 

Fogy a létszám

Gyarmati Tibor is azzal a felütéssel kezdte beszélgetésünket, hogy nem csak idehaza, de Európában is csökken a játékvezetők száma. Amit megtoldott azzal, hogy Magyarországon drasztikusan csökken a létszám annak ellenére, hogy ezzel párhuzamosan "drasztikusan nőttek a játékvezetői díjak" minden szinten.

- Jómagam 2010 óta oktatok Zalában, s akkor még kétszázkilencen voltunk a zalai játékvezetői keretben, ma pedig ez a szám nyolcvannyolc - támasztotta alá mindezt számokkal is Gyarmati Tibor. - A csökkenés okát országszerte keressük. Először az volt a cél, hogy növeljük a játékvezetők számát, aztán következett, hogy próbáljuk tartani a létszámot, ma pedig már arra kell törekedni, hogy a csökkenés mértékét próbáljuk meg lassítani. Időközben a felső korhatárt is eltörölték, hiszen korábban 45 évesen visszavonultatták a sípmestereket. Jómagam is addig voltam az országos és a FIFA asszisztensi keret tagja, amikor ennyi idős lettem, jóllehet abszolút fit voltam minden téren. Időközben rájöttek, hogy nem kell felső korhatárt szabni. 

A játékvezetés nem tűnhet el...

A játékvezetés viszont nem tűnt el. Máig létezik, a létszámgondok ellenére is, hiszen nélkülük nem lennének mérkőzések sem. Azonban hogy mit tudnak kínálni a leendő bíróknak, az is érdekes kérdés, de mint kiderült, lehet szélesíteni a bázist folyamatosan, csak nem könnyű. 

Éppen az elmúlt hetekben Baranyai Roland kollégám az élvonalbeli kerettag és nemzetközi, FIFA játékvezető Berke Balázzsal járt néhány zalai középiskolában és a ZTE-nél is - árulta el Gyarmati Tibor. - A találkozások után is lettek még újabb jelentkezők a január végén induló képzésünkre. A személyes példa és a példaképek mindig jól jönnek az ilyen toborzásokhoz. Amúgy pedig megyei szinten is lehet jól keresni a játékvezetéssel, ami mellett bárki még futballozhat is, és ha van szabad ideje, akkor fújhat. Eddig huszonketten jelentkeztek a tanfolyamra, de a január 25-i kezdésig még van mód regisztrálni. A kérdés majd az lesz, hogy mennyien végzik el, illetve a vizsga letétele utáni egy évben esetleg hányan hagyják abba. Érdekes adat, hogy a végzett játékvezetők zöme a húszas éveiben hagy fel a játékvezetéssel. Tehát a bírók pályán való tartása is komoly kihívás számunkra, hogy a lelki terhelést hogyan bírják el. 

A terhelést ki kell bírni

Na, igen... Nem egyszerű a játékvezetők dolga. Alkati kérdés, hogy az ezzel járó mentális terhelést, ki hogy bírja. Mert nyomás van a bírókon, ezt mindenki tudja.

- Ezt ki kell bírnia annak, aki játékvezetésre adja a fejét, ami persze nem könnyű - állapította meg Gyarmati Tibor. - Minél magasabb a szint, annál jobban elfogadják a bírókat partnerként a játékosok és az edzők, de ahogy megyünk lefele, annál kevésbé... Leginkább a megyei alacsonyabb osztályokban tapasztalható mindez. A legnagyobb nyomás a játékosok részéről éri a játékvezetőket, aztán az edzőktől. A néző mindenhol mond, amit mond, ezzel nem lehet mit kezdeni. Az viszont megfigyelhető: ha egy edző fegyelmet tart a csapatánál, az a játékosokra is kihat és fegyelmezettebbek a játékvezetőkkel szemben is.

Hamarosan indul a tanfolyam

De persze ennek a pályának is megvan a szépsége. Aki szereti a futballt, számára a játékvezetés is lehet legalább olyan élvezetes, mint maga a játék, hiszen sokan éppen ezért állnak játékvezetőnek. A Zalaegerszegen induló képzés január 25-i képzés legfontosabb részletei: 

Az MLSZ Békés Vármegyei Igazgatóság és annak Játékvezetői Bizottságának szervezésében 2025. január 4-5-én került sor a XVIII. Sípmester Fesztiválra. A Baranya Vármegyei Játékvezetők a szombati játéknapon a csoportküzdelmek során remek teljesítményt nyújtva az első helyen zártak, így a felsőházban folytathatták a küzdelmeket. Itt vasárnap három mérkőzést játszva a 6. helyen végeztek.

Baranya Vármegyei Válogatott eredményei:

Csoportmérkőzések:
Baranya - Tolna 6-1 Gólszerzők: Nagy Norbert 2, Maml Zoltán 2, Sáfarik Patrik 2
Veszprém - Baranya 1-5 Gólszerzők: Maml Zoltán 3, Sáfarik Patrik 2
Baranya - Borsod 2-0 Gólszerzők: Sáfarik Patrik, Maml Zoltán
Baranya - Fejér 2-1 Gólszerzők: Sáfarik Patrik, Maml Zoltán

Negyeddöntő: Baranya – Bács-Kiskun 0-4
5-8 helyért: Baranya - Komárom Esztergom 1:1 büntetőkkel 4:3  Gólszerző: Sáfarik Patrik
5. helyért: Baranya – Szabolcs-Szatmár-Bereg 0-1

Baranyát az alábbi játékvezetők képviselték a tornán:

Játékosok: Bene Roland, Csátity Dusán, Fekete Marcell, Hahner Darko, Horváth György, Laki Fülöp, Lőrincz Péter, Maml Zoltán, Nagy Norbert, Oletics Zoltán, Pap Tamás, Sáfárik Patrik
Stábtagok: Ábrahám Attila, Nagy Zsolt
Vármegyei delegált játékvezető: Resch András Kísérők: Nagy István, Szolnoki György, Zierkelbach Péter

A XVIII. Sípmester fesztivál végeredménye: 1. Bács-Kiskun, 2. Fejér, 3. Győr-Moson-Sopron, 4. Budapest, 5.Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. Baranya, 7. Békés, 8. Komárom-Esztergom, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén, 10. Hajdú-Bihar, 11. Zala, 12. Nógrád, 13. Csongrád-Csanád,14. Vas, 15. Jász-Nagykun-Szolnok, 16. Tolna, 17. Pest,18. Heves, 19. Veszprém, 20. Somogy

Különdíjasok:
Legjobb védő játékos: Fehérvári Patrik (Bács-Kiskun)
Legjobb mezőnyjátékos: Kiss László (Bács-Kiskun)
Gólkirály: Maml Zoltán (Baranya)
Legjobb kapus: Illés Áron (Fejér)

1-0-ra győztek Fejér vármegye ellen.

Döntő:

Bács-Kiskun - Fejér 1-0

Bronz mérkőzés:

Győr-Moson-Sopron - Budapest 3-0

Végeredmény:

1. Bács-Kiskun 
2. Fejér
3. Győr-Moson-Sopron
4. Budapest
5. Szabolcs-Szatmár-Bereg
6. Baranya
7. Békés
8. Komárom-Esztergom
9. Borsod-Abaúj-Zemplén
10. Hajdú-Bihar
11. Zala
12. Nógrád
13. Csongrád-Csanád
14. Vas
15. Jász-Nagykun-Szolnok
16. Tolna
17. Pest
18. Heves
19. Veszprém
20. Somogy

A negyeddöntő a célja a vármegyei sporiknak

A hagyományoknak megfelelően indul az év. Jön a Sípmester fesztivál, 2025 első hétvégéjén Békéscsabán találkoznak az ország labdarúgó játékvezetői, Csongrád-Csanád vármegye célja a felsőházi szereplés kiharcolása.

Ha évkezdés, akkor Sípmester Fesztivál. Nincs ez másképp idén sem, amikor tizennyolcadik alkalommal tartják meg az eseményt. A labdarúgó játékvezetők kispályás tornáját ezúttal Békéscsaba rendezi meg, ahová az ország 19 vármegyéje, valamint Budapest játékvezetői érkeznek majd szombaton és vasárnap. A húsz csapatot négy, ötfős csoportba sorsolták, Csongrád-Csanád vármegye a D jelű csoportba kapott besorolást. Nemesebb ellenfél nem is várhatna a vármegyei játékvezetőkre kezdésként, mint a címvédő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, mellettük Zala, Komárom és Pest vármegye játékvezetői lesznek az ellenfelek a csoportkör során. 

– Tavaly is játszottunk a szabolcsiak ellen, akkor négy másodperccel a vége előtt kapott góllal szenvedtünk vereséget. Reméljük, idén a szerencse is mellénk szegődik, mert a legutóbbi tornán Bács-Kiskun ellen is hasonlóan jártunk, ott húsz másodperccel a meccs vége előtt kaptunk gólt. Ha ebből a két meccsből bármelyik csak döntetlenre végződik, akkor megvan a felsőházi szereplés. Ezzel a céllal várjuk a hétvégi tornát, szeretnénk ott lenni a felsőházban – mondta lapunknak Bálint Zsolt csapatvezető, aki Szalai Szabolcs-csal közösen irányítja a hétvégén a vármegyei játékvezetők csapatát.

A lebonyolítás értelmében ehhez a csoport első két helyén kell majd végeznie a négy csoportmeccset követően a vármegyei játékvezetőknek, a negyeddöntő párosításait pedig a szombat esti gálavacsora keretein belül sorsolják ki. A többi csapat számára sem ér véget a torna, hiszen minden helyezésért játszanak a hétvége során, így a csoportok harmadik helyen végzett csapatai a kilencedik helyért, a negyedikek a 13., míg az ötödikek a 17. helyért léphetnek pályára majd a torna második napján. 

Csongrád-Csanád vármegye programja, szombat: 9.40: Csongrád-Csanád–Szabolcs-Szatmár-Bereg. 11.45: Zala–Csongrád-Csanád. 13.25: Komárom–Csongrád-Csanád. 14.40: Csongrád-Csanád–Pest.

Csongrád-Csanád vármegye kerete a Sípmester fesztiválra:

Kakukk Szabolcs, Dobai János, Bálint Dániel, Gargya Balázs, Kiss Márkó, Kiss Dávid, Kis Máté, Barta Norbert, Maurer János, Dr. Tapodi Péter, Tihanyi Gábor, Halász József. Tartalék:
Szabó Richárd. Csapatvezetők: Bálint Zsolt, Szalai Szabolcs.