Több megkeresés érkezett weboldalunkhoz, hogy vajon mit szív az MLSZ JB. elnöke..
Fél ország nevet Hanacsek Attila szavain.
Látjuk, hogy évről évre egyre mélyebben van a magyar játékvezetés, de a hanacseki arc és statisztikák mindent elbírnak.
Csakfoci.hu írta:
A játékvezetőknek fizikálisan és mentálisan is topon kell lenniük, hiszen többet futnak, mint a játékosok és 22 másodpercenként döntést hoznak a mérkőzéseken. Hanacsek Attila szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. Az MLSZ JB elnöke szerint ugyanis az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma. A hazai bíróvezér szűk körben tartott tájékoztatást az általa felügyelt szakterületek eredményeiről és kihívásairól.
– Az elmúlt évtizedben szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma itthon, most úgy tűnik, a negatív trendet sikerült megállítani és soha ilyen sokan nem választották ezt a hivatást, mint tavaly – mondta Hanacsek Attila. Mindez azt is jelenti, hogy országosan 3105 aktív játékvezetővel rendelkezünk és most már csak mindössze öt olyan vármegyét találunk, ahol hiány van a bírókból. Az MLSZ JB elnökétől megtudtuk, hogy 2024-ben 1062-en jelentkeztek a játékvezetői tanfolyamokra, míg Budapesten 120 volt ez a szám. Hanacsek szerint mindkettő rekordnak számít, utoljára 1994-ben volt ennyire népszerű ez a pálya, ami nem véletlen, hiszen Puhl Sándor akkor vezette az amerikai világbajnokságon a Brazília-Olaszország döntőtExtra futóteljesítményre van szükség, de mentálisan is topon kell lenni
Hanacsek elmondta: nagyon komoly munkára, elhivatottságra és alázatra van ahhoz szükség, hogy valaki eljusson a profik közé. Kellő kitartással azonban 8-10 év alatt oda lehet érni a legmagasabb szintre. Ugyanakkor kemény fizikai követelményeknek is meg kell felelni, hiszen egy játékvezető mérkőzésenként 8-12 kilométert fut, az NB I-ben ez a szám inkább a felső határhoz közelít. Mindez azt jelenti, hogy egy bíró a legtöbbet futó játékosok futóteljesítményét meghaladó munkabírással rendelkezik. Emellett mentálisan is topon kell lenni, hiszen átlagosan 245 döntést hoznak 90 perc alatt, ami azt jelenti, hogy 22 másodpercenként valamilyen ítélet születik. Az asszisztensek futómennyisége 4-7 kilométer mérkőzésenként és mintegy 45 leshelyzetben vagy lesgyanús szituációban kell állást foglalniuk.
Van következménye a rossz bírói ítéleteknek
A JB elnöke szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. – Az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma, az idei szezonban eddig mindössze három súlyos hibát követtek el a játékvezetők az OTP Bank Ligában, ami rekordalacsony szám, persze még csak a bajnokság felén vagyunk túl – mondta Hanacsek. A hibáknak pedig van következménye, még ha erről a közvéleményt nem is tájékoztatják. A rosszul teljesítő játékvezetőket akár több fordulón keresztül is pihentethetik, ami nem csak erkölcsi, hanem komoly anyagi veszteséget is jelent számukra.
A pontosság és a gyorsaság is fontos
Hanacsek szerint ősszel a döntési pontosság 99,1 százalékos volt, ami soha nem volt ilyen magas. De nem csak az fontos, hogy jó ítéletek szülessenek, hanem az is, hogy minél rövidebb idő alatt. Az idei szezonban ezen a területen is történt előrelépés, hiszen a VAR-vizsgálatok átlagban 29, 5 másodpercet vesznek igénybe és csak tíz olyan összetett vizsgálat akadt, amikor három percnél tovább állt a játék. Az őszi 101 élvonalbeli mérkőzésen összesen 1604 VAR-ellenőrzés volt.
Nem sértődnek meg
A Csakfoci felvetésére Hanacsek Attila beszélt arról is, hogy milyen a viszonyuk azokkal a klubvezetőkkel, akik nyilvánosan bírálják a játékvezetést.
– Nem sértődünk meg a kritikákon, főleg, ha azok jogosak. A Kisvárda vezetője például két esetben is hangot adott nemtetszésének és mindkétszer igaza volt. Egy ízben úgy kaptak gólt, hogy előtte az alapvonalon túlról adta be a labdát az ellenfél, a második esetben pedig nem ítéltek meg a javukra egy jogos 11-est. Hanacsek ugyanakkor kiemelte, hogy a személyeskedő megjegyzéseket a jövőben sem fogják szó nélkül hagyni. A JB-elnök egy ETO-Puskás Akadémia női bajnoki mérkőzést hozott fel példának, amely után a 11-est befújó játékvezetőt „alkalmatlannak” nevezte egy korábbi FIFA-bíró.
A vasárnapi Nyíregyháza - Ferencváros mérkőzés játékvezetőjével kapcsolatban jött kritika:
"A mai bíróküldés biztosítja, hogy a játékvezető ne lehessen elfogulatlan. Az ungvári születésű Káprály Mihály Nyíregyházán nőtt fel, a megyében kezdett meccset is vezetni, a családja pedig tovább is Nyíregyházán él. A Hanacsek – Berzi kettős ezzel a döntéssel nehéz helyzetbe hozta Káprályt, aki – akár pozitívan, akár negatívan áll a Spartacushoz – nem lehet semleges, vagy elfogultan vezet, vagy túlkompenzál a másik irányba." - írja a ulloi129.hu.
Amit érdemes tudni az ügyről:
Káprály Mihály Ungváron született
Felnőtt koráig Nyíregyházán élt
Játékvezetői vizsgáját Nyregyházán tette le, ahol évekig működött
Édesapja a nyíregyházi egyetem professzora és a mai napig Nyíregyházán él
Lehet, hogy a szabályzatok alapján Káprály vezethetné a mérkőzést, de nem csak a szabályokat kell betartani, hanem azt az erkölcsi szintet is, amelyet az elmúlt időszakban a játékvezetők többször túlléptek.
Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani...
A magyar futball már 5 éve keresi hiába Kassai Viktor utódját
2019. december 11-én vezetett legutóbb magyar játékvezető mérkőzést a férfi labdarúgó Bajnokok Ligájában. Kassai Viktor 2019 végén visszavonult, azóta pedig a BL-ben egyáltalán, az Európa-ligában és a Konferencia-ligában pedig az egyenes kieséses szakaszban nem fújt sípot magyar bíró, ahogy Európa-bajnokságon és világbajnokságon sem dirigált senki a hazánkból. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) listáján évek óta négy női és hat férfi játékvezető képviseli Magyarországot, de ők elvétve kapnak meccset Európában. Cserébe a jóval szerényebb focimúlttal és -jelennel rendelkező Azerbajdzsán, Bulgária, Georgia, Izrael és Litvánia például rendszeresen delegál játékvezetőt a rangos találkozókra a férfi mezőnyben.
A harmincas és a negyvenes években Iváncsics Mihály és Hertzka Pál, az ötvenes és a hatvanas években Zsolt István és Dorogi Andor, a hetvenes években Emsberger Gyula és Palotai Károly, a nyolcvanas években Németh Lajos, a kilencvenes években pedig Puhl Sándor, Piller Sándor és Vágner László. A labdarúgás felvirágzása után folyamatosan voltak jelen magyar játékvezetők is a sportágban, az előző évezredben az 1930-as, az 1950-es és az 1990-es világbajnokságot leszámítva mindig volt magyar érdekeltség a foci-vb-ken. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől aztán 2000-ben az előbb felsorolt nevek közül utolsóként Puhl Sándor is visszavonult, a 21. században pedig eddig egyedül Kassai Viktor jutott el hozzájuk hasonló szintre férfi focibíróként.
A 21. század legismertebb magyar focibírója, Kassai Viktor 2003 és 2019 között volt nemzetközi FIFA-játékvezető Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP
A 2000-es évek elején Szabó Zsolt és Bede Ferenc vezetgetett nemzetközi mérkőzéseket, ám ahogy a FIFA-bíróként sosem tevékenykedő, később NB I-es rekorderré vált Solymosi Péter, úgy a világhírnévig ők sem jutottak el. Kassai Viktor azonban már igen. A tatabányai születésű sípmester 2007-ben mutatkozott be a Bajnokok Ligájában (1998 óta első magyar játékvezetőként), 2008-ban pedig máris olimpiai döntőt vezethetett. A 2010-es világbajnokságon négy meccset kapott – köztük a spanyol-német elődöntőt –, egy évvel később pedig pályafutása csúcspontjaként ő dirigálta a Barcelona-Manchester United BL-döntőt, és
2011-ben a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) a legjobb bírónak is megválasztotta.
Kassai Viktor karrierjének legnagyobb tévedése nagyban hozzájárult a gólvonal-technológia bevezetéséhez, mivel a 2012-es Európa-bajnokság ukrán-angol-csoportmeccsén nem adta meg a hazaiak találatát (Vad II István volt az alapvonali játékvezető), noha a labda túljutott a gólvonalon. Kassai a hiba ellenére 2013-ban a BL-ben, 2016-ban pedig az Európa-ligában vezetett elődöntőt, utóbbi évben bíráskodhatott a kontinensviadalon is. Első játékvezetőként vette igénybe a videobíró segítségét – a 2016-os klubvilágbajnokságon –, a 2014-es és a 2018-as vb-n viszont nem vezetett mérkőzést. 2019 végén vonult vissza, miután december 11-én az Atlético Madrid–Lokomotiv Moszkva (2-0) BL-csoportmérkőzésen az utolsó nemzetközi szerepét is teljesítette – azóta pedig nem volt magyar játékvezető a Bajnokok Ligájában.
Egy kis kitérő - amikor a Kisvárda sportigazgatója megszólal a magyar bírókról
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, tegyünk egy kis kitérőt.
Révész Attila érdekes megjegyzéseket tett a bírókra Fotó: M4Sport.hu
Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá: a jelenleg NB II-es Kisvárda edzője, sportiazgatója, Révész Attila mondott néhány érdekes mondatot a magyar focibírókról.
Az utóbbi időben nagy gondban van a játékvezetői testület, kevés a bíró, nem véletlen, hogy hirdetések által próbálnak toborozni, mert nagyon nehéz játékvezetőt találni. Mégis ezek a „slimfittes”, külalakra, a nadrágba húzott mezükkel különösen jól mutató, egyenes futással pályára lépő sporik kevesebb valódi személyiségjeggyel rendelkeznek, mint akikhez hozzászoktunk az utóbbi években.
Még ha nem is feltétlenül magazinok címlapjára kívánkozó megjelenésű játékvezetőket foglalkoztatnak az élvonalban, de az ő kisugárzásuk, kommunikációjuk, személyiségük sokkal barátságosabb, és azért ezt az érzést már a magunkévá tettük. Többször, így Szegeden és Kazincbarcikán is nehezen tolerálták a játékosok a bírók stílusát, nem győztem őket nyugtatni. A kiválasztást mindenképpen hatékonyabbá kell tenni annak, aki a játékvezetői testületen belül ezért felel" – mondta Révész, aki szerint míg a magyar futball felfele ível, addig a játékvezetés ellentétes utat jár be. Hozzátette, már nincsenek olyan húzónevek, mint amilyen Puhl Sándor és Kassai Viktor volt, akikre felnéztek a játékosok és többen akartak bírók lenni.
Kassai Viktor visszavonulása óta magyar játékvezető nem vezetett egyenes kieséses meccset
Ahogy említettük, a BL-ben immáron öt éve nem fordult meg magyar focibíró, a sorozat egyenes kieséses szakaszát illetően pedig legutóbb 2017. április 18-án, a Real Madrid Bayern München elleni 4-2-es sikerével zárult negyeddöntő-visszavágón volt Magyarországból érkezett játékvezető. Ami a többi európai kupasorozatot illeti, a Konferencia-liga 2021-ben indult történetében még sosem vezetett meccset tavasszal magyar játékvezető, ahogyan 2019. február 21-e (a legjobb 32 között rendezett visszavágón Betis-Rennes 1-3) óta az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában sem dirigált a hazánkat képviselő bíró. (Természetesen mindkét említett esetben, a 2017. áprilisi BL-elődöntőn és a 2019. februári El-meccsen egyaránt Kassai Viktor fújta a sípot.) UEFA- és FIFA-eseményen, felnőtt mérkőzésen azóta sem történt hasonló.
Kassai visszavonulása óta a magyar sportsajtó a nagykárolyi Kovács Istvánról tud beszámolni, mint világhírű játékvezető, de a 40 éves focibíró Romániát képviseli. Magyarországnak sem kell szerénykednie a FIFA-játékvezetők száma szempontjából, hiszen 2024-ben a korábbi évekhez hasonlóan négy női (Kulcsár Katalin, Molnár Réka, Sipos Katalin és Urbán Eszter) és hat férfi (Berke Balázs, Bognár Tamás, Bogár Gergő, dr. Csonka Bence, Káprály Mihály és Vad II István) is a listán szerepel. Közülük a 2016-ban női Bajnokok Ligája-döntőt vezető és tavaly minden idők ötödik legjobb női játékvezetőjének választott Kulcsár Katalin a női mezőnyben, Berke Balázs és Bognár Tamás pedig a férfi mezőnyben tartozik a legfelső kategóriába, vagyis ők vezethetnek a BL-ben és az El-ben.
Berke az idei év elején Vad II-vel cserélt helyet, utóbbi játékvezető a második számú kategóriába lett áthelyezve. Tavaly még Farkas Ádám és Karakó Ferenc is a keret tagja volt, helyükre érkezett a 34 éves Káprály Mihály és a 32 éves dr. Csonka Bence, akik egyelőre Konferencia-liga-selejtezőkig és felkészülési válogatottmérkőzésekig jutottak. Ez a változtatás azok után valósult meg, hogy az idei év elején visszavonult Farkas Ádám a 2021-22-es és a 2022-23-as szezonban is egy-egy csoportmeccset kapott a Konferencia-ligában, míg a 45 éves Vad II István ebben a két idényben két-két mérkőzést vezetett – az előző (és a mostani) kiírásban már egyikük sem jutott szerephez, ahogy Karakó Ferenc sem.
Jelenleg Berke Balázs, Bognár Tamás és Bogár Gergő képviseli Magyarországot Európa-szerte focibíróként
A férfi versenyszériákat figyelembe véve tehát Csonka, Káprály és Vad II ténykedésére egyelőre nem számított az UEFA (és a FIFA) az idei kupasorozatokban, a másik három magyar focibíró viszont már bemutatkozott ebben a szezonban is. A felnőtt mérkőzéseket, klubcsapatoknál azon belül is a főtáblás küzdelmeket tekintve lássuk, a három játékvezető közül kire milyen nemzetközi feladatok vártak az elmúlt időszakban.
A korábban Svájcban és Egyiptomban is egy-egy bajnokin bíráskodó Berke Balázs két szezonnal ezelőtt nem vezetett európai főtáblás meccset, míg tavaly két Európa-bajnoki selejtezőn és két Kl-csoportmeccsen fújta a sípot. A 40 éves játékvezető idén eddig egy felkészülési válogatottmérkőzést (Lengyelország-Törökország 2-1), egy Nemzetek Ligája-meccset (Azerbajdzsán-Svédország 1-3) és két Európa-liga-főtáblás mérkőzést (Athletic Bilbao-AZ Alkmaar 2-0 és Nice-Twente 2-2) vezetett. Csütörtökön pedig az övé a Fiorentina és a LASK Konferencia-liga-találkozója.
A már 2009 óta FIFA-bíróként tevékenykedő Bognár Tamás a 2022-23-as idényben egy Eb-selejtező mellett két Európa-liga- és egy Konferencia-liga-csoportmeccsen volt játékvezető. Tavaly többször Szaúd-Arábiában számítottak rá, de egy felkészülési válogatottmérkőzésen (Fehéroroszország-Izrael 0-4) és egy Kl-csoportmérkőzésen (Bruges-Lugano 2-0) is dirigált. A mostani idényben az övé volt az Ausztria-Norvégia (5-1) NL-, a Plzen-Ludogorec (0-0) El- és a Gent-Omonia (1-0) Kl-találkozó, csütörtökön pedig Belgrádban vezeti a Maccabi Tel-Aviv RFS elleni összecsapását.
A még mindig csupán 33 éves Bogár Gergő 2021 decemberében vezetett először főtáblás európai kupameccset, majd egy évre rá is kapott egy csoportmérkőzést a Konferencia-ligában. 2023-ban két Eb-selejtezőn fújta a sípot, és tavaly ősszel már két Kl-csoportmeccsen (Fenerbahce-Nordsjaelland 3-1 és Slovan Bratislava-Lille 1-1) is közreműködött. A mostani idényben pedig eddig a Rapid Wien-Shamrock Rovers (1-1) Konferencia-liga-főtáblás összecsapást vezette.
Látszik tehát, hogy – a megújult alapszakaszokból hat forduló elteltével – az Európa-liga-főtáblán négy, a Konferencia-liga-főtáblán pedig három mérkőzésen fújta a sípot magyar játékvezető. Miután negyven év felett elvétve szoktak kapni komolyabb feladatokat játékvezetők az UEFA-tól és a FIFA-tól, reálisan hármuk közül Bogár Gergő az, aki előtt akár még állhat fényes jövő, de előtte még azt is meg kell várnia, hogy az elitkategóriába sorolják be. A helyzet pedig éppen ugyanez Káprály Mihállyal és Csonka Bencével kapcsolatban is – azaz várhatóan idő kell ahhoz, hogy ismét láthassunk egy egyenes kieséses szakaszban lejátszott mérkőzésen magyar játékvezetőt. Az pedig jelenleg álomnak tűnik, hogy 2010 után már a 2026-os világbajnokságon legyen ismét a hazánkból érkezett sípmester.
Gyengébb fociválogatott ≠ nincsen elit játékvezető
A Bajnokok Ligája-alapszakasz első hat fordulójában lejátszott 108 mérkőzésen 25 különböző ország játékvezetői dirigáltak. Ezek a nemzetek a bolgár, a spanyol, a norvég, a török, a litván, a szlovén, a holland, a bosnyák, a svéd, a német, az olasz, az angol, a francia, a szlovák, a skót, a svájci, a belga, a portugál, a román, a montenegrói, az azeri, a georgiai, az izraeli, az ukrán és a lengyel. Ezen 25 országból nem feltétlenül a legnagyobb focinemzetek adják a legjobb játékvezetőket, hiszen a világbajnoki döntőt a lengyel Szymon Marciniak, az idei Bajnokok Ligája-döntőt a szlovén Slavko Vincic, az idei Európa-liga-finálét pedig a román színeket képviselő Kovács István vezette.
Az igazán különleges viszont az, hogy van nyolc olyan ország játékvezetője is az említett huszonöt között, amelynek a fociválogatottja nemhogy az idei Európa-bajnokságra nem jutott ki, de a többségük évek-évtizedek óta a kontinens leggyengébbjei közé tartozik. Mégis: Bulgária, Norvégia, Litvánia, Bosznia-Hercegovina, Svédország, Montenegró, Izrael, és (a Ferencváros-Malmö El-mérkőzést is vezető Aliyar Aghayev jóvoltából) Azerbajdzsán is képviseli magát játékvezetővel az európai elitben. Magyarország pedig arra a sorsra jut, mint Albánia, Ausztria, Csehország, Dánia, Horvátország és Szerbia: a németországi Eb-n ott volt a válogatott, de a játékvezetői idén nem tartoznak a földrész legjobbjai közé. Ugyanakkor a 2023-24-es BL-kiírásban közülük albán, dán és szerb játékvezető is vezetett meccset. Cseh bíró BL-szerepléséig pedig 2020 decemberéig kell visszamenni. Ez azt jelenti, hogy
a foci-Eb idei mezőnyéből csupán Ausztria és Horvátország azok, akik régebben delegáltak játékvezetőt férfi Bajnokok Ligája-meccsre.
Remélhetőleg ez a tendencia a közeljövőben megváltozik. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottsága (JVB) mindenesetre a „Legyél Te is játékvezető”-kampánnyal tett egy lépést afelé, hogy a jövőben még több magyar focibírót lehessen látni világszerte.
Az MLSZ JVB elnökét, Hanacsek Attilát kerestük a témában, hogy megkérdezzük, miként látja a magyar játékvezetés helyzetét az elmúlt évek és Európa viszonylatában, valamint milyen esélyei lehetnek Bogár Gergőnek és társainak, hogy eljussanak az elitbe. Hanacsek azonban az MLSZ-hez irányított minket, a szövetség pedig azóta nem válaszolt a levelünkre. Amennyiben végül mégis megtörténik, arról beszámolunk.
Mint ahogy arról beszámoltunk, hosszú nyilatkozatot adott a napokban a Kisvárda honlapjának Révész Attila. A klub sportigazgatója az utóbbi időszak játékvezetői ténykedéséről is beszámolt, élesen kritizálta a rendszert, egyben kitért a Kazincbarcika elleni mérkőzésük bírójára, Szigetvári Márkra is:
„Az ottani elmondások szerint rendkívül jó viszonyt ápol a barcikaiakkal, mind vezetői, mind pedig kollegális szinten. Sőt, mi több, információink szerint közel egy éve életvitelszerűen nem messze Kazincbarcikától, a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, Mérán lakik, Encs mellett. Ez az élethelyzet az etikai normák miatt jelentési kötelezettséggel bír. A mérai általános iskolában dolgozik mint testnevelőtanár, ezek alapján teljesen elfogadhatatlan, hogy a baráti csapatnak vezet mérkőzést.
Amikor kiderült, hogy mi is és mások is vizsgálódnak ebben a témában, ami valószínűleg eljutott az érintettek fülébe, Szigetvári Márk meglepő módon két nappal a mérkőzés után, kedden felmondott az iskolában és elhagyta az addigi lakhelyét, de az utóbbi hónapokat nem tudta meg nem történtté tenni.”
„Megkérdeztem játékvezetőket, szövetségi tagokat, ellenőröket, akik mind ugyanazt mondták: ha valaki lakóhelyet vált, azt jelenteni kell. Régen teljesen egyértelmű volt, hogyha egy élvonalbeli játékvezető életvitel szerűen elkerült egy másik városba, az adott megyének nem vezethetett meccset. Felháborító, ahogy ez az eset történt, nem a tizenegyes vagy a kiállítás, hanem a viselkedés miatt. (…)
Már a helyszínen is kaptunk olyan információkat, ami nagyon zavart, de nyilván addig nem mondhattam semmit, amíg meg nem győződöm az igazságtartalmáról. Nem kell nagy dolgokra gondolni: megnéztük a Facebookot, lefotóztuk, hopp, két óra múlva már eltűntek a bejegyzések. Sok vállalkozó ismerősöm van, ahol ő lakott, ott is akadt, aki utánajárt a dolgoknak nagyon könnyen, mi is felkerestük a munkáltatóját. Emellett tudni kell, hogy ebben az országban mindenkinek van ellensége, mi pedig központi emailcímre is kaptunk bizonyítékokat. Illetve nem is bizonyítékokat, mert az érkezett dokumentumok hitelességét meg nekünk kellett ellenőrizni.”
A szakmai vezető arra is kitért, senkinek sem szeretne ártani, hanem a rendszert szeretné jobbá tenni.
„Kollektíven, közösen kell előrelépnünk, de ez egy hosszabb folyamat lesz. Megvédve a játékvezetőket: egyértelműen ki van jelentve, hogy ők nem nyilatkozhatnak, ami a konkrét esetben sem jó, hiszen nincs lehetőségük megvédeni magukat, mindenképpen sértettek maradnak. Tételesen le van írva az is, hogy edző, sportvezető mit nem nyilatkozhat, meg is vannak a büntetési tételek, nagyjából tízmillió forintig. Sokan tudják, hogy ez nekem nem jelent problémát, a 34.3-as bekezdés szerint viszont minden egyes szankció alól mentesül a sportvezető, ha tudja bizonyítani az igazát. Én ezt vártam meg, hogy ne legyek támadható, ha pedig mégis megbüntetnek, az sem érint nagyon mélyen. De nem az a célom, hogy bárkinek ártsak, csak szeretném, ha sokkal transzparensebben működne ez a terület.”
Révész nyomozott, majd beletárazott az MLSZ-be és a játékvezetőkbe: Öröklődő korrupciós hajlam, slimfittes bírók, meccs utáni meglepő felmondás
A Kisvárda sportigazgató-vezetőedzője, Révész Attila az elmúlt három meccs után adott nyilatkozatában rendre érintette a játékvezetés kérdését. Révész a klubhonlapon beszélt hosszabban a problémáiról.
- Több érdekesség történt az utóbbi időben, holott nem akartunk és a szezonhajráig nem is foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel – mondta Révész Attila. - Ám amikor egymást követő három mérkőzésen is az eredményt befolyásoló hibákat követnek el, akkor valamit tennünk kell. A kazincbarcikai mérkőzés után már a helyszínen olyan információk jutottak el hozzánk a helyiektől, amelyek alaposabb utánajárást és átgondolást igényeltek. Ráadásul olyan, a klubunknak címzett leveleket is kaptunk, amelyekben nagyon érdekes dolgokra hívták fel a figyelmünket. De kezdjük a Szegeden történtekkel! Elfogadtuk az ott született döntéseket, azzal együtt is, hogy tudtuk, gyakorlatilag a hazaiak házibírója vezette a mérkőzést a szomszédos megyéből, Orosházáról érkezve. Takács Tamás vezeti a szegedi bajnokik tizenöt-húsz százalékát, rendkívül jó kapcsolatot ápolva a szegediekkel, de ezt betudtuk a földrajzi közelségnek, és annak, hogy az üzemanyagköltséggel is spórolni akar a szövetség, ez valóban belefér. A Honvéd elleni mérkőzést vezető Molnár Attilával nem volt problémánk, jó személyiség, az elkövetett hibájával sem adott okot arra, hogy mélyebben foglalkozzunk vele, semmiféle hátsó gondolat nem merült fel. Súlyosan tévedett a kapott gólunk előtt, amiért biztosan megkapja majd a büntetést a szövetségtől, bár azt is láttuk, hogy a következő fordulóban tartalék-játékvezetőként foglalkoztatták.
A kazincbarcikai mérkőzés viszont az információk birtokában már kicsit komplikáltabb és érdekesebb. A tizenegyedik percben teljesen tiszta játékhelyzet alakult ki, amely minden kétséget kizáróan tizenegyest és kiállítást vont volna maga után. Nem is ezzel volt a problémánk, hanem azzal a stílussal, arroganciával és gőggel, amit a játékvezető és a tartalékjátékvezető tanúsított végig. Ez megengedhetetlen!
A hozzánk eljutott információk azonban magyarázatot adhatnak a történtekre. Lehet, hogy csak véletlenek egybeeséséről van szó, de ezek a tények. Ismereteink szerint Szigetvári Márkot korábban eltávolították az NB II-es keretből, majd valamilyen oknál fogva visszakerült oda, ami azért is érthetetlen, mert láttam többször is tartalékcsapatunk NB III-as mérkőzésein is, amelyeken szintén nagyon rossz teljesítményt nyújtott. De ezek ismertetése előtt nyitnék még egy zárójelet... Tudom, az utóbbi időben nagy gondban van a játékvezetői testület, kevés a bíró, nem véletlen, hogy hirdetések által próbálnak toborozni, mert nagyon nehéz játékvezetőt találni.
Mégis ezek a „slimfittes”, külalakra, a nadrágba húzott mezükkel különösen jól mutató, egyenes futással pályára lépő sporik kevesebb valódi személyiségjeggyel rendelkeznek, mint akikhez hozzászoktunk az utóbbi években. Még ha nem is feltétlenül magazinok címlapjára kívánkozó megjelenésű játékvezetőket foglalkoztatnak az élvonalban, de az ő kisugárzásuk, kommunikációjuk, személyiségük sokkal barátságosabb, és azért ezt az érzést már a magunkévá tettük.
- Többször, így Szegeden és Kazincbarcikán is nehezen tolerálták a játékosok a bírók stílusát, nem győztem őket nyugtatni. A kiválasztást mindenképpen hatékonyabbá kell tenni annak, aki a játékvezetői testületen belül ezért felel. Azt látom, hogy a színvonalát tekintve ellentétes utat jár be a futball és a játékvezetés, míg előbbi felfelé ível, addig a játékvezetésé lefelé tart. Persze, már nincsenek olyan húzónevek, mint amilyen Puhl Sándor és Kassai Viktor volt, akikre felnéztek a játékosok és többen akartak bírók lenni. Ugyanakkor a futballisták között egyre több a példakép, elegendő Szoboszlai Dominik nevét említeni, de sorolhatnám a válogatott összes többi tagját is. Az illetékeseknek el kell gondolkodni azon, hogy miként lehet kinevelni a játékvezetés újbóli példaképeit is. Visszatérve a kazincbarcikai mérkőzés korábban az NB II-es keretből kiebrudalt játékvezetőjére, az ottani elmondások szerint rendkívül jó viszonyt ápol a barcikaiakkal, mind vezetői, mind pedig kollegiális szinten. Sőt, mi több, információink szerint közel egy éve életvitelszerűen nem messze Kazincbarcikától, a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, Mérán lakik, Encs mellett. Ez az élethelyzet az etikai normák miatt jelentési kötelezettséggel bír. A mérai általános iskolában dolgozik, mint testnevelőtanár, ezek alapján teljesen elfogadhatatlan, hogy a baráti csapatnak vezet mérkőzést.
Ha ennek az apropóján vizsgálom az ügyet, akkor az már kérdőjeleket vet fel, és elgondolkodtató, ami történt. Annál is inkább, mert amikor kiderült, hogy mi is és mások is vizsgálódnak ebben a témában, ami valószínűleg eljutott az érintettek fülébe, Szigetvári Márk meglepő módon két nappal a mérkőzés után, kedden felmondott az iskolában és elhagyta az addigi lakhelyét, de az utóbbi hónapokat nem tudta meg nem történtté tenni.
- Ismerjük a mondást, miszerint nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. Lefordítva erre a helyzetre: nem elég etikusnak lenni, annak is kell látszani. A tanulság, hogy a játékvezető-küldő testületnek ezeket a helyzeteket sokkal alaposabban kell vizsgálni, nem lehet megengedni már az NB II-ben sem, hogy ilyen felületesen, ellenőrzés nélkül foglalkoztatnak játékvezetőket, adott esetben azért, hogy spóroljanak az utazási költségen. Elég komoly tételeket fizetnek a klubok játékvezetői és szövetségi díj címén ahhoz, hogy ez elvárható legyen. Úgy tűnik, mostohagyerekként kezelik ezt az osztályt, holott az NB II-ben a VAR hiánya miatt sokkal jobb játékvezetőkre lenne szükség, mint adott esetben az élvonalban. Másrészt pedig azért, mert szabályadta kötelességünk a fiatal futballisták foglalkoztatása, általános jelenség, hogy őket rugdosással félemlítik meg az ellenfelek, és ebben a játékvezetők nem védik meg őket. Visszatérve a barcikai ügyhöz, meglehet van rá más magyarázat is, hogy a meccs után szinte azonnal felmondott a munkahelyén a spori, de mindenképpen összeesküvés-elméletekre is adhat okot.
Ugyanakkor egyértelművé is teheti, hogy ezek az esetek nem a véletlen művének kategóriájába tartoznak. Bízom benne, hogy inkább a játékvezető-küldő bizottságnak a felületessége, trehánysága vagy adott esetben a hozzá nem értése, mintsem szándékosságot kellene benne felfedeznünk.
- Még úgy sem, hogy az eredetileg egri, tehát Heves-vármegyei spori gazdasági okokból kifolyólag nem mondja el a teljes igazságot, mert ha bejelenti életkörülménye megváltozását, akkor több borsodi csapat mérkőzéseitől elesik, Hevesben pedig nincs NB II-es klub. Ráadásul olyan információk is eljutottak hozzánk, hogy az ő mentorait korrupciós ügyek miatt eltiltották, köztük olyan személyt is, aki a szűk családi köréhez tartozik, a hajlam pedig öröklődhet. Tehát nem a legjobb pedigrével rendelkezik, Mindenkinek az az érdeke, hogy az ilyen kétes eseteket kizárjuk, és semmi mást nem kérünk, mint azt, hogy a későbbiekben nem az előnyünkre, hanem a semlegesség versenyszabályait figyelembe véve arra törekedjenek mind a küldőszervek, mind a játékvezetők, hogy azonos legyen az elbírálás. Ha egyszer vagy kétszer fordul elő ilyesmi, akkor úgy van még vele az ember, hogy majd az élet visszaadja. De, amikor folyamatosan szembesül az őt sújtó tévedésekkel, akkor már elgondolkodik. Azzal együtt, hogy számunkra ez nem élet-halál kérdés, és akkor sem történik semmi, ha nem jutunk vissza, de meg kell állítanunk ezt a folyamatot, és ezért mindent meg is fogunk tenni minden fórumon.
A héten foglalkoztunk a november 15-én lejátszott ETO FC Győr-Puskás Akadémia (0-1) NB I-es női bajnoki utózöngéivel. Honlapunk szemlézett egy interjút, amelyet a kisalfold.hu készített Dubraviczky Attilával a meccset eldöntő büntető kapcsán. A győri születésű korábbi FIFA-játékvezető sarkos véleményt fogalmazott meg Sipos Katalinról, aki a mérkőzést vezette, és a 87. percben büntetőt ítélt a felcsútiak javára. A vendégek a 11-est értékesítve nyerték meg a rangadót. A bajnokságot vezető Győr vezetőedzője, Dörnyei Balázs így nyilatkozott a meccset követően klubja hivatalos honlapján: „Hagyni kellett volna, hogy a két együttes eldöntse a meccset, nagyon nagy ajándékot kaptak a vendégek.”
Cikkünk megjelenése után három nappal az MLSZ Játékvezetői Bizottsága olyat tett, amit nem nagyon szokott: e-mailt küldött nekünk, melyben megvédi Sipos Katalint. Az írást, ami tekinthető akár állásfoglalásnak is egy játékvezetői ítélet kapcsán, változtatás nélkül közöljük. A levélben található fotókat az M4 Sport közvetítéséből csatolta a szerző. Bízunk abban, hogy a nyílt kommunikációnak lesz folytatása egyéb, kérdéses játékvezetői döntések kapcsán.
„Tisztelt Szerkesztőség!
Nem szoktunk nyilvánosan reagálni cikkekre, azonban ebben az esetben, a játékvezetőnk méltatlan támadása miatt kivételt teszünk.
Fontos kiemelni, hogy a szóban forgó játékvezető az UEFA által kijelölt, és rendszeres résztvevője a női labdarúgás legmagasabb szintű nemzetközi versenysorozatainak, a Női Bajnokok Ligájának, a Nemzetek Ligája és Eb-selejtezőknek. Ez a tény önmagában is bizonyítja szakmai felkészültségét és alkalmasságát.
A mérkőzésen született döntés, amely a tizenegyes megítéléséről szólt, a mérkőzés hivatalos játékvezető ellenőri megállapítása szerint indokoltan és a rendelkezésre álló videófelvétel alapján megalapozottan történt. A vitatott szituáció egyértelmű: a büntetőterület vonala és a lövés előtt a védő térde kontaktusba került a támadó lábának sarok/boka részével, amely miatt a PAFC játékosa a földbe rúgott, majd elesett. A képeken egyértelműen látható, hogy a védőjátékos térde „megüti” a csatár lábát, ami egy gondatlan szabálytalanság.
Emellett még a büntetőterületen belül van egy lökő mozdulat is a részéről. Illetve a támadó felsőtestét a bal karjánál fogva még ki is fordítja. Ezek a cselekedetek összességében megalapozzák a büntető indokoltságát.
A játékvezetők munkája különösen nehéz és összetett, mivel döntéseiket másodpercek töredéke alatt kell meghozniuk. Elutasítjuk azokat a megalapozatlan kijelentéseket, amelyek egy UEFA-által elismert játékvezető szakmai képességeit kérdőjelezik meg. Bízunk a játékvezetőink elhivatottságában és felkészültségében, valamint abban, hogy munkájuk során a szabályoknak és a fair play szellemiségének megfelelően járnak el.
A női labdarúgás és a játékosok, játékvezetők iránti tisztelet megköveteli, hogy a kritikákat megfelelő szakmai és emberi alapokra helyezzük.
A programra a vármegyei elnököket, Talent-mentor vezetőket, Toborzási és megtartási vezetőket, Instruktorokat, Fitness edzőket és videó elemzőket várják.
A program 9 óra 30 perckor Hanacsek Attila megnyitójával kezdődik, ami után a szokásos szekció ülések lesznek.
Ebéd után az érkezlet tapasztalatait beszélik át a meghívottak.
Az MLSZ Integrállt Futball Alkalmazását érinti a két napos leállás.
Az MLSZ Integrállt Futball Alkalmazását érinti a két napos leállás.
A program valamennyi funkciója 2024.10.16 8 órától nem lesz elérhető 2024.10.17 23 óráig.
Az MLSZ Adatbankja szerint a leállás 386 mérkőzést érint, amelynek játékvezetőinek papír alapú jegyzőkönyvet kell kitölteni. A IFA rendszer újraindítása után azonban ezeket fel kell tölteni a programba.
A leállás az MLSZ többi szolgáltatását nem érinti (pl: TAO EKR, weboldalak, levelezések).
A játékvezetés és a labdarúgás nem létezik erkölcs nélkül. Az erkölcs, becsület és a megkérdőjelezhetetlenség alap a játékvezetőknél.
Vágner Lászlóra sok mindent lehet mondani, de nála rend, fegyelem volt, megalkuvás nélkül. A Világbajnokságot megjárt korábbi játékvezető elnökként megalkuvás nélkül hozott döntéseket. Kerültek ki neves játékvezetők az élvonalból, fiatalokat hibák esetén azonnal szankcionált.
Emlékezhetünk arra, hogy elsők között eltávolította Makai Jánost az országos keretből, míg Saskőy Szabolcsra amikor bűncselekmény gyanúja vetődött kitette a keretből azonnal.
Nem tolerálta a lógásokat, fizikai tesztek elcsalását és azt sem, ha valaki sportemberhez méltatlanul viselkedett, jelent meg.
Nyilván nem volt egyszerű megélni azt a korszakot, hiszen nem ehhez voltunk hozzászokva. Mindenki emlékszik még a kecskeméti gyilkos táborra, amikor sokan az első napon már hazautaztak, illetve Hanacsek Attilának is búcsúznia kellett az országos kerettől.
Vágner László eltávolítása után puhultak az elvárások, visszatért a sógor, koma, jóbarát rendszer a játékvezetői bizottságban is.
Meglepő módon kerültek körön kívülre neves játékvezetők és kerültek körön belülre a nevesincs 70 éves papák. Nem a tudás, nyelvismeret, szakmai felkészültség számított, hanem az, hogy ki bólogat nagyokat és ki nyalja mélyebben.
Sokan meglepődtek három éve, amikor körön belüli ellenőrt távolítottak el az országos és nemzetközi keretből „erkölcsi” okok miatt. Igazán a valós okot senki sem tudja, csak annyit, hogy egy „puhli” ember kinyirtak.
Akkor a szakma megdöbbent, az MLSZ JB. meg nem kommentálta, csak annyit mondtak, hogy nem szakmai okok miatt került ki az ellenőr.
Hanacsek Attila többször kijelentette, hogy a magánéleti stikliket nem szabad összekeverni a játékvezetéssel. Ezzel a többség nem ért egyet, hiszen, ha az exrendőr Hanacsek magánéletében olyan követett volna el, akkor az kihatott volna a rendőri karrierjére is.
Emiatt a hanacseki rendszerben nem került ki nemzetközi ellenőr a keretből, mivel „civilként” van ellene eljárás.
Vajon a hajdú-bihari ügyben akkor most civilként vagy játékvezetőként nyúlt a közös pénzhez az országos kerettag ex-elnök?
Nem lenne szerencsés a vizsgálatig felfüggeszteni az adott kerettag működését?
Sajnos így nem csak az adott személyre, de az egész játékvezetői társadalomra is rossz fényt vet…
