Legfrissebb hírek - Csapatok
Csapatok
Ötpercnyire voltunk a hosszabbítástól
PMSC a hazai környezetben elért bravúros 1-0 után 2-0-ra kapott ki Rotterdamban a labdarúgó UEFA-kupa visszavágóján.
PMSC a hazai környezetben elért bravúros 1-0 után 2-0-ra kapott ki Rotterdamban a labdarúgó UEFA-kupa visszavágóján. Az emlékezetes nemzetközi mérkőzést 1986. október 1-én rendezték meg a De Kuipban, méghozzá közel harmincezer néző jelenlétében. Elöljáróban még annyit, hogy a mieink nagyon közel voltak a hosszabbításhoz, hiszen a baranyai csapat a 85. percben kapta be a mindent eldöntő gólt.
A visszavágó mérkőzésre egyébként angol játékvezetői hármast küldött az európai szövetség. A trió vezetője bizonyos Hill Brian volt, akinek sípszavára indult a meccs. Az első játékrészben a hollandok voltak ugyan fölényben, ám a vendégeknek szintén adódtak lehetőségeik. Még egy les miatt meg nem adott gólra is futotta az együttes erejéből. Végül gólnélküli döntetlennel végződött az első félidő, vagyis összetettben megmaradt a pécsiek előnye.
Sajnos az első szakasz végén Brezniczky Sándor súlyosan megsérült, le is kellett cserélni a pihenő alatt. A váltás megbontotta a PMSC védelemének egységét, ami meg is látszott a folytatásban. A 68. percben ugyanis betaláltak a rotterdamiak. Egy védőkről lepattanó labdát Heus Ruud tizenhét méterről bombázott a hálóba, 1-0.
Ennek ellenére egészen a 85. percig élt a remény. Ekkor viszont René Hofman Simon Tahamata beadását hét méterről vágta Bodnár László kapujába. A hálóőr nem védhette a lövést, amivel a magyar együttes sorsa végérvényesen megpecsételődött, 2-0.
Az utólagos értékelések alapján kijelenthetjük, a nemzetközi mérce még magas volt a piros-fekete klubcsapatnak. Hiába számított hazai környezetben meghatározó alakulatnak Garami József mesteredző gárdája, ami Magyarországon elégnek tűnt, az külföldön kevésnek bizonyult. Mindenesetre ennyi év távlatából is elismerésreméltó, hogy kijutottak az UEFA Kupába az egykori jogelődök.
SC Feyenoord : Hiele – Van Herpen, Troost – Wijnstekers (Blinker, a szünetben), Molennar, Hoekstra, Been, Heus – Hofman (Barandse, a 86. percben), Elstrup, Tahamata. Vezetőedző: Rinus Israel.
PMSC: Bodnár – Kónya, Toma, Róth, Brezniczky (Bendes, a szünetben) – Megyeri, Lutz, Turi, Bérczy, Dobány (Lovász, a 75. percben) – Mészáros. Vezetőedző: Garami József.
Gólszerzők: Heus 1-0 (68.), Hofman 2-0 (85.).
Csapatok
Volt egyszer egy Gázszer SE
1997-ben a tudtán kívül került be a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségébe az agárdi Németh László, aki sok százmilliót ado
1997-ben a tudtán kívül került be a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségébe az agárdi Németh László, aki sok százmilliót adott saját vagyonából a futballra. Amikor fogyott a pénze, nem kereste a politikusokat. Úgy véli, hogy tetoválásban a hazai futball behozta sokéves lemaradását, másban nem, a futball szakmai oldalát pedig nem akarják erősíteni.
Úgy képzelem, hogy a 70-es években Videoton meccsekre járt át Székesfehérvárra Agárdról. Akkor lett a futball lelkes rajongója?
Gyerekkorom óta szerettem, bár magas szinten nem tudtam űzni. Karsai Lászlót és Csongrádi Ferit láttam a Videotonban játszani, a VT Vasasból pedig még a később BEK-döntőben is szerephez jutó Kű Lajosra is emlékszem. A futást nem tudom másképp elképzelni csak labdával, minden tiszteletem azoké, akik labda nélkül is futnak, de az én gondolatvilágomban ez nem összeegyeztethető. Soha nem voltam vérmes szurkoló, a Gázszert persze kísértem szerte az országban, de korábban ez nem volt jellemző.
1995-ben szállt be a futballba, a gárdonyi Velence Tours támogatókat keresett, ön pedig 30 millió forintot adott az akkor megyei első osztályban szereplő csapatnak. Mi vitte rá?
Májer József megkeresett, tudta, hogy imádom a futballt. Tudta, hogy a cégemnek százmillió forint feletti a forgalma, megpróbálta, hátha jut egy kicsi a futballra is. Nem akartam a labdarúgással foglalkozni, nem akartam belefolyni, nem terveztem előre. A véletlenekben nem nagyon hiszek, vállaltam a rizikót, ők pedig azt, hogy tudták, a középszerűséget semmilyen szinten nem tudom elfogadni. Később rájöttünk: a gondolkodásunkban számtalan a rokon vonás.
Minden évben nyertek egy bajnokságot, ami rekord a magyar futballban. 1995-ben a megyei egyet, utána az NB III.-at, majd a másodosztályt, és a lehető legrövidebb időn belül megérkeztek az élvonalba.
Soha nem hízelegtem magamnak azzal, hogy előrelátok, egyszerűen az evés közben megjött az étvágy, enni pedig ki nem szeret? Fejér megyében 86 településen mi építettük ki a gázhálózatot, a közműhálózatot. Annyi vezetéket raktunk le, hogy Moszkváig el tudnánk jutni rajta és még vissza is, emiatt a cég jól működött, én pedig adakoztam a futballra. Az elsők között voltam, aki nemcsak a versenysportra költött, mert a kívülállónak gyorsan feltűnik, megfelelő utánpótlás nélkül nincs élfutball. Megteremtettem a feltételeket, ez volt a dolgom, mint vezetőnek. Az edzőnek, Hartyáni Gábornak más feladata volt, neki a csapat eredményességéért kellett harcolnia. Májer József a klub sportügyeit szervezte, magas színvonalon intézte. Mindenki csinálta a saját dolgát. Abban hittem az első perctől, hogy egy klubot úgy kell megszervezni, mint egy jól működő, jól gazdálkodó céget. Nyolc alkalmazottunk volt, másodosztályú kluboknál megesett, hogy negyven.
Emlékszik arra, hány héten keresztül vezették az NB I.-ben a bajnokságot?
Nézze el nekem, ha a számokra nem emlékszem tökéletesen, de mintha hat hetet töltöttünk volna a tabella élén 1999 novemberében. El tudtam fogadni ezt az állapotot.
20 év távlatából megfejtette már a titkot, hogyan került egy kiscsapat a nagyok elé?
Titkok nincsenek. A játékosokkal megértettem, hogy ők nálunk munkavállalók. Elmondtam nekik, hogy itt elképzelhetetlen az edzőbuktatás. Azt azonban gyorsan a tudtukra adtam, hogy a játékoscsere nem kizárt. Beleírtam a szerződésükbe, hogy aki verekedést kezdeményez a pályán, attól járandóságának akár az ötven százaléka is megvonható. Ugyanígy büntettem, ha a játékvezetővel kötekedik. Mert olyat én még a futballtörténelemben nem láttam, hogy a játékosnak igaza lett volna a bíróval szemben a pályán. Ha a bíró csal, az sem a játékos dolga. Ha a bíró ellen fel kell lépni, az is a klubvezetés hatásköre. Sikerült eltiltatnom egy játékvezetőt fél évre a harmadosztályban, amikor észleltem a részrehajlást. A nevek ma már nem fontosak, de a lényeg csak annyi, ez a vezetők teendője, a játékosnak pedig az, hogy viselkedjen méltón a csapat nevéhez. Egy bizonyos szint felett nem megyünk egy bizonyos szint alá. Szerencsés voltam, mert jó felfogású játékosokkal működtem együtt.
Azt is elfogadták, amikor azt mondtam nekik, hogy tanuljanak, gondoljanak a futball utáni életre, mert egy kis klubtól nem elvárható, hogy majd falállásokat hoz létre, ahol a karrierjük után is ilyen-olyan címszóval fizetjük őket csak azért, mert néhány szezonban jól teljesítettek.
Mennyit rakott egy évben az élvonalbeli Gázszerbe?
Évente 160 millió forintot. Ezzel a mezőny második feléhez tartozunk, de a futball azért szép, hogy meg lehet viccelni a kicsinek a nagyot, és a szerényebb költségvetés ellenére magasabb polcra kerültünk, mint a tehetősebbek.
Mennyit kerestek a játékosok?
300-400 ezer forint környékén. Kiszámíthatóság volt nálunk, ezt a pénzt mindig meg is kapták. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor jöttek be hozzám, az irodámba, hogy gondjuk lenne, pedig az ajtóm mindig nyitva állt. A vezetési stílusomra a cégemnél a kérném szépem, és ha van rá mód volt a jellemző, nem a követelőzés, ezt átmentettem a futballba is.
Nem lett volna érdemesebb a Videotonba fektetnie pénzét?
Először együttműködési megállapodásban gondolkodtunk. Szóban megegyeztünk, a polgármester elment szabadságra, az elém rakott szerződés pedig már nem tükrözte azt, amiről beszéltünk. Nem írtam alá. Ezek után a Leverkusen felé akartunk menni, partneri megállapodást láttam magam előtt, többször eljöttek Agárdra, szétnéztek, tetszett nekik minden, a sportiskola különösen. A 90-es évek végén még nem volt akadémia sehol az országban, a mi klubmodellünk lehetett volna annak az előfutára. Háromszor is ott álltunk, hogy egymás kezébe csapunk, és aláírunk, de valami botrány mindig volt a magyar futballban.
Mondana egy példát?
Például az MLSZ-vezetés felfüggesztése nem hatott jól 1998 decemberében.
Ilyen kevésen múlt?
Ilyen kevésen. Nemcsak a Gázszer, az egész magyar labdarágás profitálhatott volna abból, ha az az üzlet megköttetik. Bevontuk volna a németek precizitását, mert ha jól is működött a klubunk, nem volt nehéz észrevenni, hogy tanulni kell, és sohasem voltunk nagyképűek, hogy ne vettük volna észre, hogy a német munkamódszer meghonosításával nem járhatunk rosszul. Hogy mit érhettünk volna el a németek fiókcsapataként, képtelenség megmondani. 2002-ben a Leverkusen BL-döntőt játszott. Ha kikerülünk a nemzetközi porondra, akkor sikeresek lehettünk volna üzletileg, szóval nem egy merész álom volt, amit összeraktunk, hanem egy a racionalitást nem nélkülöző terv.
Sok futballklub tűnt fel és tűnt el a 90-es években, mint a másodosztályig eljutó Bag, Sényő, Miske, és az élvonalban szereplő Stadler vagy Tiszakécske. Akkoriban azt olvashattuk, hogy a Gázszer egy mesterségesen életre hívott klub, amelyik majd előbb-utóbb kipukkad, mint a lufi. Mit gondolt erről?
Ne haragudjon, de nem is értem ezt a megállapítást. Nem mesterségesen hoztunk létre, hanem a tehetségünknek köszönhetően létrehoztunk valamit. Őrült szerencsésnek tartom magam, mert hozzáértők vettek körül. Egy-egy évben kiugorhat egy siker, de viszonylag hosszú távon csináltunk valamit jól, már ha a makacs eredmények nem hazudnak, bár nem nekem kell ezt megítélnem. Voltunk előbb nyolcadikok, majd tizenegyedikek az NB I.-ben a szezon végén. Az volt a fejemben, hogy a környék játékosai kapnak még egy lehetőséget a Videoton mellett. Mi nem akartunk vándorolni, volt arra ígéretem, hogy a fehérvári stadionban játszhatunk mindvégig, a második évben aztán kénytelenek voltunk Akasztóra költözni, Stadler Józsinál játszani. Róla annyit, korrekt és tisztességes üzleti partner volt, csak tisztelettel tudok rá gondolni, egyéb ügyeire nem volt rálátásom. Értéket akart teremteni, ahogy én is, csak más eszközökkel.
Azt nyilatkozta akkoriban, hogy a magyar futballnak támogatásra van szüksége, ön pedig a lehetőségeihez mérten támogatta is.
Ez a legpontosabb kifejezés, igen, a lehetőségeimhez mérten. Nézze, én voltam az MLSZ elnökségének tagja.
Azt bátorkodtam mondani, az a klub, amelyik nem képes a piacról megélni, nincs nézője, nincs mögötte egészséges tulajdonosi szerkezet, nincs mögötte szponzor, az vesszen el. Még akkor is, ha ez éppen a Gázszer lesz. Mint később kiderült, magam ellen beszéltem, de közpénzt, meglátásom szerint nem szabad a futballra áldozni.
Engem megvádoltak azzal, hogy sundán-bundán kerültem be az elnökségbe. A néhai Páncsics Miklós, a Fradi vezetője mondta ezt. Felhívtam, mondtam neki, Miklós, nem értem a mondatait. Magázódtunk. Felvázoltam neki, hogy az a kellemetlen helyzet, hogy tudtomon kívül választottak be. Egy héten belül Agárdra jött, és személyesen beszéltünk meg mindent, elnézést kért tőlem, és onnantól kiváló sportkapcsolatot ápoltunk.
Milyen volt 1998 táján az MLSZ elnöksége?
Volt, hogy simán, 14-1-re szavaztak le. Kovács Attilának az egyetlen ellenzéke voltam. Jó, hát van ilyen, gondoltam magamban. Amikor felfüggesztették, én voltam az egyetlen, aki kitartott mellette. Elkezdtek aláírásokat gyűjtögetni ellene az elnökségben, nem is értettem, mi történik, nem értettem ezt a süllyedő hajós-menekülős effektust. Az én elveimnek ez már sok volt. Attilával nem volt nagy baj, de néhány kérdést, amit nyolc elemivel is átlátnak, ő nem akarta. Eközben olykor néhány beszéde, meglátása székfoglalónak is elment volna a tudományos akadémián.
Milyen nap az életében 2000. február tizenötödike?
Mint az összes többi.
Tényleg?
Igen.
Ezen a napon szűnt meg a Gázszer. Pontosabban adta át az élvonalbeli szereplés jogát a Pécsnek.
Az én hibám volt. Hogy elfogyott a pénz, kizárólag az én hibám. A közműépítések kezdtek fogyni, az én lehetőségeim ezzel egyenes arányban mentek össze. Lehet, buta dolog volt, hogy nem kerestem a politikai kapcsolatokat, de az elveimet nem adhattam fel. A fontossági sorrend változhat egy ember életében, de az elvek nem változnak.
Nem hiszem, hogy helyes lenne a sportnak a politikával összefonódnia. Sem önkormányzattal, sem az aktuális politikussal nem kerestem a kapcsolatot. Egyszerűen nem tudok rosszabbat elképzelni, mint mikor a gazdaság vagy a sport prostituálódik a mindenkori politikai elittel. Nem lehet jól kijönni belőle.
Ha abban az időben olyan mértékű közpénzek forognak a futballban, mint most, nem kizárt, hogy még nagyobb csodát végre tudunk hajtani a kis Gázszerrel. De ez már egy ellentmondáshoz vezet, mert akkor máris megvan a függőség, és hát ki tudja, kaptunk volna-e mi is, mert külön gesztusokra nem lettem volna hajlandó.
Az ezredfordulón járunk, amikor a megyéhez kötődő Orbán Viktor először miniszterelnök, aki már akkor is a futball nagy barátja volt, reorganizációs programot indított, nem mellékesen Videoton-szimpatizáns. Hányszor találkoztak?
Egyszer sem. Nem is gondolkodtam rajta, hogy meghívjam egy meccsre. Lehet, hogy ott volt, nem tudom, 3 ezren jártak ki általában a stadionba, vásárolhatott jegyet. Fel sem merült ez akkoriban, hogy meghívjam. Ahogy nem mentem soha az öltözőbe, a VIP sem az én világom volt. A szurkolótáborral együtt ültem, amíg futballoztak, és én is szurkoltam. Nem élveztem volna, ha a VIP-ben vagyok. Joviális szurkolótábora volt a csapatunknak, szerettem velük együtt lenni idegenben éppúgy, mint hazai pályán. Egy bajnoki nem az én személyes ambícióimról szólt, hanem a közösségi élményről.
A magyar futballnak sokáig az volt a baja, hogy nem voltak igazi tulajdonosok benne. Ön is így látta?
Szeretném hinni, és úgy gondolom, hogy mintaklub volt a miénk. A korrupció, az ügyeskedés, az összekacsintás távol állt tőlünk. Erkölcsi fertőben nem vettünk volna részt, a szabad lopás egy borzalom, mindennel összeegyeztethetetlen. Tudom, hogy edzők is benne voltak. Nem mindenki, Garami Józsefet például maximálisan tiszteltem. Demján Sándor azért lett ligaelnök, mert morálisan rendbe akarta tenni. Nem sikerült neki. Pedig ő a saját tehetségéből lett az ország egyik legvagyonosabb embere, nagy tudású, intelligens ember, a futballal mégsem haladt előre. A mostani viszonyokról, a taovilágról kevés információm van. A labdarúgás mindig vonzza a konjunktúra lovagokat, ma sincs másként, csak a szerepek mások. Azt látom én is, amit a tévében látok, amit az újságokban olvasok. A diósgyőri tulajdonos, Leisztinger Tamás zsebbe adott pénzekről beszélt. A mai futballnak sem gazdasági, sem reklámértéke nincsen. A felcsúti építkezést azonban nem lehet kisarkítani, nem hiszem, hogy az akadémia, az ottani csapat a futballunk tragédiája lenne, azzal nem értek egyet, még ha hallom is ezt.
Felcsúthoz köthető egy kezdetben gáziparhoz köthető vállalkozó. Ismerik Mészáros Lőrincet a 90-es évekből?
Egyáltalán nem ismerjük egymást, egyikünk sem veszített ezzel semmit. Alcsútra a mi cégünk vezette be a gázt, Felcsúthoz is volt valamennyi közünk, de a feleségem jobban emlékszik a helyszínekre, mint jómagam.
Mit lát most a magyar futball legnagyobb hiányának?
Amikor stadionokat építünk, valahogy mindig háttérbe szorul, hogy a futball elsősorban szakmai kérdés. Azt nem veszem észre, hogy ez a politikai elit elkötelezett lenne a futball szakmai megerősítésében, pedig onnan indul minden. Nem látom, hogy fiatal, nyelveket beszélő edzőket kis csoportokban kiküldenének a neves csapatok utánpótlás műhelyeihez. Az Ajaxhoz, de akár csak a Dinamo Zagrebhez is. Mehetne velük terapeuta, orvos, ami nélkül ma már elképzelhetetlen a megfelelő nevelés. Ha ők hazahoznák az utánpótlásba, az akadémiákra a kinti tudást, akkor megadnánk az esélyt magunknak a továbblépésre. Ha lenne 20 kis csoport, akkor annak a fele még korrumpálódhatna is, a másik fele értelmesen és behatóan dolgozhatna, és valami hatással csak járna, ami a többieket is mozgósítaná, és akkor lehetnének részsikerek. Lehet, hogy szűk agyi kapacitásomnak tudható be, de én ezt a szándékot nem látom. Tetoválásban, frizurában le voltunk maradva, ez mára nem mondható el. A futballozni tudók aránya viszont jó húsz éve magasabb volt, mint a jelenkori. A mostani pénzt a teljesítményhez képest túlzásnak, abszurdnak tartom. A sértés szándéka nélkül mondom, a többségből a profi szellemiség hiányzik. Akinek már nem kell a pénz, mert annyi van neki, hogy megszámolni sem tudja, mint Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi, profibb szellemiségűek, mint a mi futballistáink, akik egyetlen egyenes rúgástól elégedettek, és nem teszik ki a szívüket a pályára. Egyszer említettük már, hogy a saját lehetőségeinkhez képest kell támogatni. Ahhoz képest az indokoltnál többet keresnek, ami nem előrevivő.
Ennyi év távlatából fel szokta tenni magának a kérdést: megérte?
A halott feltámasztásához sem értek. Elmúlt ez az időszak. Nem gyötör, nem is foglalkozom vele, nem érint meg. Nézzen körül, itt a házban nem emlékeztet semmi a Gázszerre, nemigen szoktam nosztalgiázni. Egyetértek azzal, ha nem ismerjük a múltunkat, nem lesz jövőnk. De ha örökké csak a múltunkkal foglalkozunk, biztosan nem lesz jövőnk. Ha sajnálkozom, akkor sem tudok rajta változtatni. Filozofálgathatnék, de attól jobb lenne nekem?
Mi volt ennek a futballkalandnak a tanulsága?
Nem akartam megváltani a világot, de azt mégiscsak furcsálltam, hogy nem kerestek meg az elmúlt 20 évben, hogy mi hogyan építettünk fel a klubunkat, milyen téglákat helyeztünk gondosan egymásra. Bölcs előrelátás is ez amúgy, hogy nem kerestek, mert ha felkértek volna, hogy szervezzek meg még egyszer egy prosperáló klubot, biztosan sok emberáldozattal járt volna, mert a nem hozzáértőtől megválok, akármilyen nagy neve lett volna. Nem hiányzott nekem az, hogy hívjanak, de azt gondoltam, mások le akarják szűrni a tanulságot, ha már egyszer mi végigmentünk az úton, csak kíváncsiak rá. Hetven felé a szerepek már változnak, hét unokám van, az is kielégít, ha ételfutár vagyok. Mostanában adtam pár interjút a 20 és a 25 éves évforduló miatt. Mondtam is apósom átütő gondolatát, kapós vagyok, mint télen a szalmakalap. Amikor összejön a korábbi csapat, meg szoktak hívni. Dvéri Zsolttól szoktam disznót vásárolni. Elnök úrnak szólítanak, pedig már akkor sem szomjaztam erre, amikor még aktívak voltunk, és fel-felszökött bennünk az adrenalin a kezdő sípszóval együtt.
Csapatok
Ülésezett az Elsőfokú Licencadó Bizottság
Az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága 2020. május 22-i ülésén elbírálta a 2020/21. évi nemzetközi (UEFA), nemzeti első osztályú (NB I-es), nemzeti másodo
Az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága 2020. május 22-i ülésén elbírálta a 2020/21. évi nemzetközi (UEFA), nemzeti első osztályú (NB I-es), nemzeti másodosztályú (NB II) és nemzetközi (UEFA) női licenckérelmeket. A Bizottság a sportszervezetek által benyújtott dokumentumok értékelését követően az alábbi licenckérelmeket hagyta jóvá.
Nemzetközi (UEFA) és nemzeti első osztályú (NB I-es) klublicencet kapott:
1. DEBRECENI VASUTAS SPORT CLUB FUTBALLSZERVEZŐ ZRT.
2. DIÓSGYŐR FUTBALL CLUB KFT.
3. FEHÉRVÁR FC SPORTSZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.
4. FTC LABDARÚGÓ ZRT.
5. HONVÉD FUTBALL KLUB KFT.
6. MEZŐKÖVESD ZSÓRY FUTBALL CLUB KFT.
7. MTK BUDAPEST LABDARÚGÓ ZRT.
8. PAKSI FUTBALL KLUB KFT.
9. PUSKÁS FUTBALL KLUB KFT.
Nemzeti első osztályú (NB I-es) klublicencet kapott:
1. BFC SIÓFOK SPORTSZOLGÁLTATÓ KFT.
2. BUDAFOKI MTE LABDARÚGÓ KFT.
3. ETO FUTBALL SPORTSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.
4. GYIRMÓT FC KFT.
5. KAPOSVÁRI LABDARÚGÓ KFT.
6. NYÍREGYHÁZA SPARTACUS FOOTBALL CLUB SZOLGÁLTATÓ KFT.
7. VÁRDA LABDARÚGÓ KFT.
8. VASAS FUTBALL CLUB KFT.
Nemzeti másodosztályú (NB II-es) klublicencet kapott:
1. BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE FUTBALL ZRT.
2. BSC 1924 FUTBALL KFT.
3. DEBRECENI EGYETEMI ATLÉTIKAI CLUB
4. DOROGI FUTBALL SZOLGÁLTATÓ KFT.
5. ESMTK LABDARÚGÓ EGYLET SPORTSZOLGÁLTATÓ KFT.
6. FC AJKA KFT.
7. FÜZESGYARMATI SPORT KLUB
8. KAZINCBARCIKAI SPORT CLUB FC KFT.
9. PÉCSI SPORT NONPROFIT ZRT.
10. SOROKSÁR SPORT CLUB KFT.
11. SZEGED 2011 SPORTSZOLGÁLTATÓ, LABDARÚGÓ KFT.
12. SZENTLŐRINCI SPORTEGYESÜLET
13. SZOLNOKI MÁV FOOTBALL CLUB KFT.
14. TISZAKÉCSKEI LABDARÚGÓ CLUB SPORTSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.
15. TVE 1887 LABDARÚGÓ KFT.
Nemzetközi (UEFA) Női klublicencet kapott:
1. DIÓSGYŐR FUTBALL CLUB KFT.
2. FTC LABDARÚGÓ ZRT.
3. MAGYAR TESTGYAKORLÓK KÖRE HUNGÁRIA FOOTBALL CLUB
Azon klubok, amelyeknek a licenckérelme a május 22-i ülésen nem került jóváhagyásra, a klublicenc alapeljárásban meghatározottaknak megfelelően május 25–től június 2-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat és bizonyíthatják a Klublicenc Szabályzatnak való megfelelésüket.
Az Elsőfokú Licencadó Bizottság következő ülésére várhatóan 2020. június 10-én kerül sor. Az ülés végeztével az elsőfokú eljárás lezárul, a kluboknak nem lesz lehetőségük hiánypótlás keretében további dokumentumokat benyújtaniuk.
Az Elsőfokú Licencadó Bizottság döntése ellen a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezést benyújtani.
Csapatok
Elcsalt taopénzek nyomában
Átfogó emelmzést tett közzé az index.hu a TAO pénzekről.
Átfogó emelmzést tett közzé az index.hu a TAO pénzekről.
Mire a taopénzek ellenőrzésének feladata átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, már 50 milliárd forint áramlott a magyar futballba. A szövetségnek külön raktárat kellett bérelnie, olyan mennyiségű iratot vettek át. Átalakították az ellenőrzés menetét, de még mindig nehéz megmondani, mennyire hatékony a módszerük. Az biztos, hogy 32 egyesületet jelentettek eddig fel, és egy esetben már vádemelés is történt.
- Az NB III.-as Ózdi Kohász 250 millió forint taotámogatást kapott pályafelújításra. A pénz eltűnt, a tervezett beruházásból semmi nem lett. Idővel elmaradoztak a fizetések, a játékosok és az edzők sorra hagyták el a csapatot. Ez odáig vezetett, hogy ősszel 29-0-ra kikapott az ifikkel kiálló Ózd a Tállyától. Az MLSZ később kizárta a bajnokságból a Kohászt, a támogatás miatt feljelentést tett a NAV-nál költségvetési csalás gyanúja miatt.
- A Szigetvári ZMSE esetéről a G7 írt. A megyei elsőosztályú bajnokságban szereplő egyesület 2011 és 2016 között 62 millió forintot taózott össze, de az öltöző felújítása csak papíron történt meg, ahogy a taotámogatásból vett digitális eredményjelző sem volt meg. A klub csődbe ment, 2017 elején meg is szűnt.
- Az NB III.-as Nyírbátor 2011 és 2018 között 360 milliót gyűjtött össze tao formájában. Az egyesület nem tudott elszámolni a pályaépítésre kapott 200 millió forint taopénzzel, emiatt a működési költségeire sem tudott lehívni támogatást, így gyakorlatilag csődbe ment, a játékosokat szélnek eresztették.
Milliárdokat költöttek el ellenőrzés nélkül
A taotámogatások ellenőrzése azután pörgött fel, hogy 2014-ben átkerült a sportági szövetségekhez a feladat. Előtte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyik háttérintézménye, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) végezte az ellenőrzéseket, erősen visszafogott hatékonysággal: az előző két évre vonatkozó elszámolásokat úgy vette a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), hogy azok nagyobbik részét még senki sem nézte át, mondta Dürr Balázs, az MLSZ taoellenőrzésekért felelős vezetője.
MINDÖSSZE A TÁMOGATÁSOK 15 SZÁZALÉKÁNÁL VIZSGÁLTA A FELHASZNÁLÁS SZABÁLYOSSÁGÁT AZ NSI, MIKÖZBEN ADDIGRA TÖBB MINT 50 MILLIÁRD FORINT ÁRAMLOTT A FUTBALLBA A TAÓZÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN.
A szövetségnek külön raktárhelyiséget kellett bérelnie, akkora mennyiségű iratot vett át az NSI-től. Közben beérkeztek az aktuális támogatási év elszámolásai is, vagyis az MLSZ ellenőreinek párhuzamosan három év dokumentációján kellett átrágniuk magukat, ami több mint 3000 elszámolást (számlákat, igazolásokat) jelentett.
Emiatt fordulhatott elő, hogy egyes klubok még azután is évekig vígan taózhattak, hogy korábban nem tudtak elszámolni a lehívott támogatásokkal: az előbb említett Nyírbátor a 2011–2012-es szezonban pályázott, de csak 2018-ban lett büntetve.
Itt érdemes tisztázni, hogy az MLSZ kizárólag a 300 milliónál kisebb összegű taoprogramokat ellenőrizheti. Az ennél nagyobb összegű támogatások szabályos felhasználását már az Emmi vizsgálja. Így például azt is, hogy a taózás nagy nyertese, a felcsúti Puskás Akadémia hogyan költi el ezeket a pénzeket. A másik különbség, hogy az Emminek és a Pénzügyminisztériumnak beleszólása van a 300 millió feletti támogatások odaítélésébe, az MLSZ-nek figyelembe kell vennie a minisztériumok véleményét.
A 300 milliónál kisebb taoprogramokból van több, ezek teszik ki a programok 98 százalékát. Összegszerűen azonban a maradék 2 százalék adja a támogatások 33 százalékát, ami 2011 és 2019 között 73 milliárd forintot jelentett.
Nem tudni, mennyi taopénzt szereztek vissza
Dürr Balázs szerint mostanra sikerült feldolgozniuk azt a lemaradást, amivel átvették az NSI-től az elszámolásokat: 2014 óta a taotámogatások 75 százalékát ellenőrizték, korábban ez 15 százalék volt. Tehát még mindig van 25 százaléknyi taopénz, amiről nem tudni, szabályosan lett-e elköltve, de hogy már csak ennyi, az is hatalmas javulás a 2014 előtti állapotokhoz képest.
Sosem lesz 100 százalékos a rendszer, mivel utólag történik az ellenőrzés, de belátható időn belül el fogunk jutni odáig, hogy csak az előző év anyagait kelljen átnéznünk.
2014 és 2019 között majdnem 8 ezer elszámolást és 60 milliárd forint taotámogatást ellenőrzött a szövetség.
JELEN ÁLLÁS SZERINT EBBŐL 3,13 MILLIÁRD FORINTOT KELL VISSZAFIZETNIÜK AZ EGYESÜLETEKNEK: 2,1 MILLIÁRDOT SZABÁLYTALAN FELHASZNÁLÁS MIATT, 973 MILLIÓT PEDIG ELSZÁMOLÁS HIÁNYA MIATT.
További 1,7 milliárd visszafizetés keletkezett a fel nem használt taotámogatásokból. Ez 5 százalékos szabálytalansági arányt jelent, más támogatástípusoknál is hasonlóan alakul ez a szám, mondta Dürr. Érdekesség, hogy az ellenőrzött elszámolások 30 százalékánál történt valamekkora – minimum ezer forintos – visszafizetés.
Összehasonlításnak: 2018 elején 1,68 milliárdot követelt vissza az MLSZ visszaélésre hivatkozva, míg a fel nem használt támogatások összege 690 millió volt. Azaz egy év alatt 500 millióval nőtt a szabálytalanul elköltött támogatások összege, amiből sejthető, hogy bőven vannak még problémás ügyek. Visszafizetés esetén egyébként a támogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kéri vissza az MLSZ.
Nehéz megmondani, mennyire hatékony az MLSZ ellenőrzése. A visszafizetések az Emmi számlájára érkeznek, 2011 óta eddig 3,15 milliárd forint folyt be ezen a címen. Arról nincs információja az MLSZ-nek, hogy ebből a 3,15 milliárdból mennyi az, amit a szövetség ellenőrzése révén fizettek vissza az egyesületek.
Ha azt nézzük, hogy a kezdetek óta több mint 275 millárdot kapott a futball, az 5 százalékos szabálytalansági aránnyal számolva körülbelül 13 milliárdnak kéne lennie a minisztérium számláján. A számokból látszik, hogy közel sincs ennyi, ami azért jelzi, mennyire van következménye a taomilliárdok átláthatatlan elköltésének.
Átalakították az ellenőrzés menetét
Az ellenőrzések felzárkóztatásához az MLSZ-nek fel kellett gyorsítania az eljárás menetét. Dürr korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgozott, uniós támogatásokkal foglalkozott, volt tapasztalata, hogyan lehet javítani a folyamaton. Bevezették, hogy a sportegyesületek kizárólag elektronikus úton adhatnak be elszámolást. Az erre szolgáló felületet a szövetség fejlesztette ki, azóta más sportszövetségek is átvették a rendszert. Kezdetben volt némi ellenállás az egyesületek részéről, főleg ott idegenkedtek, ahol már egy számla beszkennelése is gondot okozott.
Az elektronikusan benyújtott dokumentumokból felépült egy jól kereshető adatbázis, ami nagyban megkönnyítette a szabálytalanságok kiszűrését. Össze tudják vetni az előző években beadott számlákat, így például nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a számlát két egyesület is beadja az elszámolásában. További gyorsulást eredményezett a kockázatelemzés bevezetése, aminek köszönhetően nem kell minden egyesületet ugyanolyan mélységben átvizsgálniuk. Ironikus módon ezeket a fejlesztéseket taopénzből valósította meg a szövetség.
Az ellenőrzés egyrészt a beérkezett dokumentumok (számlák, igazolások) alapján történik, másrészt végeznek célzott vagy szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket is. Amelyik egyesületnek előélete van, esetleg már a benyújtott dokumentumok alapján gyanús, az nagy eséllyel számíthat helyszíni ellenőrzésre. Van egy felülete az MLSZ-nek, ahol bárki – szurkoló, ellenszurkoló, szülő – bejelentést tehet, ha visszaélést gyanít. Ezek nem mindig megalapozottak, de volt már rá példa, hogy így bukkantak szabálytalanságra.
Előbb-utóbb kibukik az ügyeskedés
A leggyakoribb szabálytalanság, amikor egy egyesület nem tud elszámolni a támogatással. Általában ott van a legnagyobb gond, ahol a pénz és a beruházás sincs meg. A tízmillió forintot meghaladó, építési engedélyt igénylő beruházásokra (egy új öltöző építése tipikusan ilyen) ezért is vonatkoznak szigorúbb szabályok: ilyen esetben csak utófinanszírozással kaphatja meg a klub a támogatást. Ez nem törvényi előírás, nem az MLSZ saját szabálya, tette hozzá Dürr. Az is szabálytalan, ha alacsonyabb színvonalon valósul meg a beruházás, például újként akarják elszámolni a használtan vett fűnyíró traktort.
Szintén gyakori, hogy nem arra a célra költik a pénzt az egyesületek, ami a sportprogramjukban szerepel, vagy olyan költségeket akarnak elszámolni, amit nem lehet. Sokszor a hanyag számvitel és a tájékozatlanság áll az ilyen típusú szabálytalanságok mögött, és nem a rosszhiszeműség.
Az a tapasztalat, hogy ezek a visszaélések előbb-utóbb úgyis kiderülnek, például a kisebb egyesületeknél gyorsan híre megy az ügyeskedésnek, mondta Dürr Balázs. Azt is elmondta, hogy derülnek ki a szabálytalanságok. Tipikus példa: az egyesület taotámogatásból megveszi a sportfelszerelést, majd a szülőktől is beszedi rá a pénzt. Kettős finanszírozásnak számít, ami szabálytalan. Hogy ilyesmi ne történhessen, az egyesületeknek nyilatkoztatniuk kell a szülőket és a nagykorú játékosokat, hogy nem szedtek be tőlük pénzt.
Az elektronikus rendszernek köszönhetően sokszor már a dokumentációból látszik az ügyeskedés, még helyszíni ellenőrzésre sincs szükség. Egy esetben így derült ki, hogy a csapatbusz sofőrje papíron egyszerre két helyen volt.
UGYANEZ VOLT A HELYZET, AMIKOR BÜFÉSNEK, PÁLYAMUNKÁSNAK JELENTETTEK BE PROFI JÁTÉKOST, AZ ADATBÁZISBÓL LÁTTÁK AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGET.
Az ehhez hasonló szabálytalanságok elkerülése miatt került be később az MLSZ taoszabályzatába, hogy az egyéb munkakörben alkalmazott profi futballisták után nem számolható el támogatás. Az is feltűnő, ha az elszámolási határidőhöz közeledve megszaporodnak a taós kiadások az egyesületnél: akkor megy edzőtáborba a csapat vagy hirtelen felvesznek három új edzőt. Ilyenkor vélhetően fiktív kiadásokkal próbálják lefedni a megmaradt támogatást. Erre vezette be az MLSZ, hogy az egyesületeknek előre be kell jelenteniük, mikor mennek edzőtáborba, különben nem kapnak rá támogatást. Volt, amikor egy helyszíni ellenőrzés alkalmával bukott ki, hogy csak papíron tartották meg a taopénzből finanszírozott edzőtábort.
Húsz támogatóhoz 100 feneket kellett fényesre nyalnom
Megírták, hogy elfogyhat a taopénz, másnap már pályázni sem lehetett. A december végi pályázati határidő lejárta előtt több sportág éves taokerete elfogyott. Sokan azt sem értik, hogyan történhetett ez.
A futballcsapat 29-0-s veresége már jelezte a bajt Ózdon. Tavaly még bajnoki címet ünnepelt, mostanra a megszűnés szélére került az csapat. Mi történt? És mi lett a 250 milliós tao-támogatással?
Az Ózdi Kohász és a Nagykőrösi Kinizsi esetében gyaníthatóan az történt, hogy az ilyen-olyan célokra lehívott taopénzekből (pályaépítés, pályavilágítás kiépítése) fizették a profi futballistákat. Mindkét ügynek feljelentés lett a vége, az Ózd esetében akkor lépett az MLSZ, amikor felszólításra sem tudták bizonyítani, hogy a fel nem használt támogatás megvan az egyesület számláján.
Csak vélelmezni tudjuk, hogy az ehhez hasonló esetekben a profikra költik a taotámogatást. De nyoma akkor is van, mert az a pénz valahonnan hiányozni fog, és az az ellenőrzés során úgyis kibukik
– mondta Dürr.
Bíróságig jutott az elcsalt taopénz ügye
A MLSZ saját hatáskörben szankcionálhatja a szabálytalanságokat: a támogatás visszakövetelésén felül feljelentést tehet a NAV-nál, kizárhatja az egyesületet a taózásból. Ez sem volt mindig így, korábban az Emmi zárta le az MLSZ ellenőrzéseit. Amíg ez nem történt meg, addig a szövetség nem tehetett lépéseket a szabálytalankodókkal szemben. Sok ügy emiatt húzódott el, 2019-ben 2078 elszámolás várt lezárásra az Emminél. 2019 elején ez változott, és a 300 milliónál kisebb sportprogramok esetében már nem kell az MLSZ-nek a minisztériumra várnia. Behatárolja viszont a szövetség mozgásterét, hogy csak az amatőr egyesületek esetében van így.
AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN 32 EGYESÜLETET JELENTETT FEL AZ MLSZ KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS GYANÚJA MIATT, 31 ÜGYBEN FOLYIK MÉG A NYOMOZÁS, EGY ESETBEN TÖRTÉNT VÁDEMELÉS.
Mind az elmúlt két évben született, ami jól mutatja, mekkora lemaradásban volt az ellenőrzés. A 2020–2021-es támogatási évtől bekerül az MLSZ támogatási szabályzatába, hogy az adott egyesület addig nem taózhat, amíg olyan személy tölt be vezető tisztséget, aki korábban szerepet játszott egy másik sportszervezet bedöntésében. Ezzel a személyi felelősséget akarják erősíteni, eddig minden esetben az egyesület mint jogi személy ellen indítottak eljárást.
Ellopta az egyesület taopénzét
A Nyíregyházi Járási Ügyészség 2018 őszén vádat emelt a Gergelyiugornyai Tiszamenti SE elnöke ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlott 2013 és 2015 között összesen 14,9 millió forint taotámogatást igényelt az egyesület számára, a pénzt azonban maga költötte el, az elszámoláshoz fiktív számlákat adott be. Az ügyészség 2-8 évig terjedő szabadságvesztést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetést javasolt büntetésként. Az ügyet még tárgyalják, elsőfokú ítélet még nem született.
A taózásból való kizárás az MLSZ másik eszköze a szabálytalankodók szankcionálására. Egy évre automatikusan kizárják az egyesületet, ha a szabálytalanul felhasznált támogatás meghaladja az egymillió forintot és több mint a teljes támogatási összeg 50 százaléka. Két évre, ha ez az arány több mint 70 százalék. Hároméves kizárás jár akkor, ha az egyesület visszaesőnek számít, és többszöri felszólítás után sem számol el a támogatással, vagy nem pótolja a hiányzó dokumentumokat.
2014 óta 99 egyesületet zárt ki a taózásból az MLSZ: 39-et egy évre, 30-at két évre és 20-at három évre. Volt tíz egyesület, melyeket többször zártak ki, összesen 4-4 évre. (A lista elérhető az MLSZ oldalán.) 2017 és 2018 között volt egy nagy ugrás a kizárások számában: 2018-ban tízszer annyi egyesületet – ötvenet – szankcionált, mint az előző évben. Ennek egyik oka az volt, hogy korábban a szabálytalanul elköltött támogatás visszafizetésétől járt a kizárás, később ez úgy változott, hogy a visszafizetés elmulasztásától. A másik pedig az, hogy a minisztérium lassan zárta le az ellenőrzéseket.
A kizárt egyesületek között szereplő Nyírbátor 359 millióval, az Egri Futball Kft. 127 millióval, a Rákóczi SE 74 millióval nem tudott elszámolni, csak hogy a nagyobb összegeket említsük. Arra nézve nem kaptunk adatokat az MLSZ-től, hogy a kizárt egyesületek összesen mennyi taotámogatást használtak fel szabálytalanul.
A minisztériumot is megkérdeztük, hogy 2011 óta hány darab elszámolást ellenőriztek, hány esetben találtak szabálytalanságot, hány esetben tettek feljelentést visszaélés miatt. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
Csapatok
Fontos változások
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) január végén, az elnökségi ülést követően több, az NB I-et és az NB II-t érintő, a 2020–2021-es idénytő
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) január végén, az elnökségi ülést követően több, az NB I-et és az NB II-t érintő, a 2020–2021-es idénytől tervezett változtatásról beszámolt, melyekről a héten sajtóbeszélgetés keretében Vági Márton főtitkár és Barczi Róbert versenyigazgató részletes tájékoztatást adott.
Az MLSZ által a 2020–2021-es idénytől tervezett változtatások pontokba szedett ismertetése előtt azt érdemes leszögezni, amit Vági Márton, a szövetség főtitkára is megtett a napokban szervezett sajtóbeszélgetés során, hogy az eddigiekhez képest, az NB I-es és NB II-es klubokat érintő szabályozások terén szeretnének egy fokkal hátrébb lépni, ahogy elhangzott: „az eddigiekhez képest máshol és más anyagból lesz a kerítés”. A cél, hogy nagyobb döntési szabadságot kapjanak a klubok, ne érhesse a szövetséget az a vád, hogy a túlzott szabályozás miatt nem fejlődik a labdarúgásunk, nincs mozgástere a csapatoknak. Ezzel összhangban ugyanakkor az is cél, hogy gazdaságosabbá tegyék a működést, ne legyenek tömegével olyan játékosok, akiknek van NB I-re érvényes versenyengedélyük (ilyenből volt az előző idényben 504), fizetést is kapnak, de az első csapatban nem szerepelnek, nincs játékpercük (208-an voltak ilyenek a legutóbbi idényben) – erről a szándékról beszélt tavaly a klubvezetőknek intézett elhíresült kritikájában Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is.
LÉGIÓSKORLÁT HELYETT 25-ÖS KERET ÉS BÉRTÖMEG-SZABÁLYOZÁS
A fentiekkel összefüggésben az egyik legfontosabb változás a következő idénytől, hogy a keretek létszámát maximalizálják 25 főben, ennyi játékos kaphat A-s versenyengedélyt. Ezenkívül csak úgynevezett I-s engedéllyel rendelkező, U19-es és annál fiatalabb játékossal növelhető a keret. Ezzel együtt pedig, az UEFA által is alkalmazott „financial fair playjel” összhangban bevezetnek egy bértömeg-szabályozást.
Ennek az a lényege, hogy az úgynevezett sportágon kívüli bevételek – idetartozik többek között a jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, televíziós közvetítésekből és szerencsejátékból származó bevétel – hetven százaléka fordítható személyi kiadásokra, vagyis bérköltségre (ez a teljes bérköltségre vonatkozik, nem csak a játékosok bérezésére). Fontos leszögezni, ez nem fizetési sapka, mert nem lesz bérplafon, nem lesz egységes fizetési keret, hanem a bevételek függvényében korlátozzák a bérekre fordítható összeget. Az UEFA szabályzatában nem része ennek a bevételnek a játékoseladásból szerzett bevétel és a tulajdonosi tőkeemelés sem.
A tavaly ősszel bevezetett kooperációs kölcsönöket – ide tartoznak azok a fiatalok, akik egyszerre szerepelhetnek az NB I-ben és az NB II-ben is – nem befolyásolja az új szabály, ez a lehetőség továbbra is megmarad, de csak a 25-ös keretben amúgy is szereplő, U21-es játékosokat adhatják ilyen formában kölcsön.
A változások másik fontos eleme, hogy a következő idénytől az NB I-ben semmilyen korlátozás sem vonatkozik majd a légiósokra, tehát megszűnik az a szabály, hogy csak tíz légióst lehet nevezni az NB I-es keretbe. Vági Márton kifejtette, tízéves időkeretben nézve Magyarországon, az európai átlaghoz képest nem magas a légiósok száma. A kezdőcsapatokban tíz év alatt átlagosan hét-nyolc magyar és három-négy külföldi szerepelt, és mivel általánosan elmondható, a külföldiek jövedelme a magasabb kategóriába tartozik, az MLSZ nem tart attól, hogy a jelenlegi korlátozás megszüntetésével ellepik majd a légiósok az NB I-et, nem számítanak arra, hogy egy keret 20-25 külföldi játékosból áll majd.
Az NB II-ben továbbra sem lehet légiósokat foglalkoztatni, illetve lehet, de az a klub elesik a szövetség 2.4 milliárd forintos normatív támogatásának ráeső részétől. Viszont nyártól már nem kettő, hanem csak egy U20-as játékos szerepeltetése lesz kötelező mérkőzésenként a másodosztályban.
Azok a határon túl született magyar, illetve magyar származású játékosok, akiknek ugyan nincs magyar állampolgárságuk, de közokirattal igazolni tudják, hogy felmenőik között vannak, voltak magyar állampolgárok, a jövőben sem számítanak majd légiósnak – de ez csak az U21-es, illetve fiatalabb játékosokra vonatkozik majd. Az idősebbek esetén a jelenleg élő szerződéssel rendelkezőket a szerződésük lejáráig nem korlátozzák, de ezentúl már csak az U21-es, illetve fiatalabb futballistákra vonatkozik ez a könnyítés.
Az NB I-es klubok normatív támogatási kerete az új idényben is 400 és 600 millió forint között alakul, és az alapösszeg kiegészíthető a többségében hazai játékosok, illetve a következő idénytől az U21-es magyar játékosok szerepeltetéséért járó, nagyjából 50-50 millió forinttal, amely egy az egyben percalapon lesz elszámolva (meg lesz határozva, hogy egy perc hány forintnak felel meg, a pontos összegek kidolgozása még folyamatban van). Lényeges különbség lesz azonban, hogy egy fiatal játékos pályára lépéséért önmagában még nem fog pluszpénzt fizetni az MLSZ, csak akkor, ha az adott meccsen a fiatal játékossal felálló csapat pontot is szerez. Az új idénytől a pluszösszeggel nem „kényszerösztönözni”, hanem jutalmazni szeretnék a csapatokat, hogy olyan fiatalt tudtak feladni az első keretbe, aki hozzá tudott járulni a pontszerzéshez.
AZ UTÁNPÓTLÁS-BAJNOKSÁGOK ÉS AZ NB III
Itt érkezünk el az életbe lépő változások egy másik fontos eleméhez, az utánpótlás-bajnokságok rendszeréhez és azon lehetőséghez, hogy az új idényben az NB I-es klubok indíthatnak NB III-as tartalékcsapatokat – a változások ezen részét Barczi Róbert versenyigazgató mutatta be a napokban tartott sajtóbeszélgetésen.
Az MLSZ a klubokkal egyetértésben 2020–2021-től változtat az utánpótlás-bajnokságok rendszerén, amely eddig úgy nézett ki, hogy a kiemelt korosztályoknak számító U16-os, U17-es, U19-es bajnokságban nyolccsapatos első és 16 csapatos másodosztály volt, az U17-es bajnokságból ki lehetett esni, és ha egy klub U17-es csapata kiesett, akkor az egy évvel fiatalabb és az egy évvel idősebb korosztályt is „magával rántotta”. Az új idénytől úgy változik a rendszer, hogy ősszel az első és a másodosztály csapatait összevonják, két 12 csapatos csoportban küzdenek oda-visszavágós alapon, majd tavaszra az őszi eredmények alapján három nyolccsapatos csoportra osztják a mezőnyt. A 24-ből lesz egyetlen kieső, amelynek a helyére egy csapat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül, viszont mindegyik korosztály csak a saját szerepléséért felel (vagyis ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem szerepelhet a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen).
Az MLSZ azt várja az új rendszertől, hogy így a tehetségesebb gyerekeket jobban merik majd felfelé játszatni a csapatok, nem lesz akkora nyomás az U17-es csapatokon, a legjobbjaiknak nem kell az eredmény céljából a saját korosztályuknál maradniuk, hanem följebb léphetnek. Ezzel egyidejűleg az U19-es csapatok legjobbjai pedig már az NB III-ban szerepelhetnek.
A következő idénytől ugyanis ismét megteremtik annak lehetőségét – akár az NB III-as létszám emelésével (bár a pontos kidolgozás még itt is folyamatban van) –, hogy az NB I-es klubok indíthassanak csapatot az NB III-ban (egy klub még gondolkodik a lehetőségen, a többi élne vele). Viszont az NB III-as csapatban U21-es és fiatalabb játékosok, illetve négy idősebb játszhatna.
Összefoglalásként elhangzott, az utánpótlásban korosztályonként az első és másodosztályban együttvéve több mint háromszáz gyerek futballozik, öt korosztályt nézve (U15-től) ez a szám ezerötszáz – azt szeretnék elérni, hogy átlagosan mindegyik NB I-es klub, mindegyik korosztályából egy-egy gyereket tudjon eljuttatni az NB I-ig, de nemcsak addig, hogy bemutatkozik, hanem hosszú távon meg is állja a helyét az élvonalban. Példaként elhangzott a Chelsea-ből Tammy Abraham neve, aki a londoniak utánpótlásából kikerülve 21-22 éves korára, három-négy év alatt, több másodosztályú kölcsönjáték beiktatásával jutott el odáig, hogy immár meghatározó játékosnak számít a Premier League-ben.
Az MLSZ azt szeretné, ha a klubok most már teljesen szabadon, az eddigi szabályozásból fakadó kötöttségek alól mentesülve úgy gazdálkodnának a saját utánpótlásuk erőforrásaival, a 17 és 22 év közötti fiatalokkal, hogy közülük mindegyik évfolyamból legalább egy játékost be tudjanak építeni az első csapatba. Legyen folyamatos az átjárás az utánpótlás és az első csapat között, az első csapat edzője kövesse nyomon a fiatalok fejlődési folyamatát, ami a korosztályos bajnokságok után az NB III-ban, majd az utánpótlás-piramis csúcsaként, a kooperációs kölcsönnek is köszönhetően az NB II-ben folytatódhat. Hogy minél többen juthassanak el az első osztályig, hogy legyen kiből válogatnia az aktuális szövetségi edzőknek, szövetségi kapitányoknak, az utánpótlás- és a felnőttválogatottnál, alakuljon ki valós versenyhelyzet.
A folyamatot a szövetség egy, az utánpótlásra vonatkozó licencrendszer kialakításával (ami a Double Passtól független, állandó ellenőrzésre, nyomon követésre épülne), illetve mentoringrendszer kidolgozásával is segítené. Utóbbi az edzőképzésből kikerülő trénereket is érintené, a lényeg az állandó, akár napi kapcsolat kialakítása a szövetség és az edzők, klubok, akadémiák között, a közös gondolkodás, közös problémamegoldás, de nem az eddigi szabályozások mentén, hanem a kluboknak nagyobb szabadságot adva.
„Új világ kezdődik, amelyben a klub döntéshozó. A klub szakembereinek kell kiválasztania korosztályonként a legtehetségesebb gyerekeket, megtervezni a karrierjüket, elmenedzselni őket a felnőttfutballig – ők jelenthetik hosszú távon a magyar labdarúgás jövőjét. Az MLSZ pedig biztosítja az ehhez szükséges, kiszámítható hátteret” – fogalmazott Vági Márton főtitkár.
Csapatok
12 volt PMFC-s az élvonalban
12 egykori PMFC játékos lépett pályára az NB. I. őszi mérkőzésein. Legtöbbet Hegedűs Lajos volt a pályán
12 egykori PMFC játékos lépett pályára az NB. I. őszi mérkőzésein. Legtöbbet Hegedűs Lajos volt a pályán
| Név | Születési dátum | Mérkőzés | Perc | Kispad | Gól | Sárga | Piros |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név | Születési dátum | Mérkőzés | Perc | Kispad | Gól | Sárga | Piros |
| Hegedűs Lajos | |||||||
| Kővári Róbert | |||||||
| Márkvárt Dávid | |||||||
| Holczer Ádám | |||||||
| Dibusz Dénes | |||||||
| Kecskés Tamás | |||||||
| Cseri Tamás | |||||||
| Lovrencsics Gergő | |||||||
| Pávkovics Bence Gábor | |||||||
| Grumic Miroslav | |||||||
| Eke Uzoma | |||||||
| Pauljevic Branko |
Csapatok
NB III: az MLSZ kizárta az Ózdot a bajnokságból
A Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága november 26-i ülésén úgy döntött, hogy a múlt hétvégén a Tállya otthonában 29–0-s
A Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága november 26-i ülésén úgy döntött, hogy a múlt hétvégén a Tállya otthonában 29–0-s vereséget szenvedő Ózdot kizárja az NB III-as bajnokságból.
Az MLSZ indoklása szerint a fegyelmi bizottság azért döntött az Ózd kizárása mellett, mert „a sportszervezet a bajnokság nevezési és részvételei feltételeként előírt köztartozás-mentességét hivatalos igazolások eredeti példányainak benyújtásával igazolni nem tudta, továbbá a Bozsik-programban való részvételi, versenyeztetési kötelezettségének nem tett eleget”.
Csapatok
Pécsi Dózsa: Irány az Európa!
1970-ben 6. helyezésének köszönhetően Craiovában léphetett ki az európai porondra a Pécsi Dózsa együttese.
1970-ben 6. helyezésének köszönhetően Craiovában léphetett ki az európai porondra a Pécsi Dózsa együttese.
Klubunk egyik legendás csapata volt az akkor még Pécsi Dózsa néven induló 1970-es együttes, amelynek szereplése a pécsi foci történetének legfényesebb lapjaira tartozik. Abban az évben ugyanis a PMFC jogelődje remekül helyt állt a nemzetközi porondon. Minisorozatunkban ezeket a találkozókat kívánjuk bemutatni, de ehhez először gondolatban Craiovába kell utaznunk…
A Pécsi Dózsa focistái 1970 tavaszán, egy úgynevezett félidényes bajnokság legjobb vidéki csapataként, a táblázat 6. helyén végeztek. Ennek jutalmaként kiléphettek a nemzetközi porondra, egy, az UEFA által rendezett kupában. Ma már bátran mondhatjuk, a legendás kupasorozat első állomásaként a romániai Craiova városa szolgált.
Itt az Európai Városok Kupája (EVK, az UEFA-kupa elődje) első fordulójában, a tét a legjobb 32 közé kerülés volt. Az Universitatea egy egyetemi város csapataként működött, de korántsem igaz, hogy az összes játékosuk hallgató lett volna.
A kor színvonalának sem felelt meg, ahogyan a Pécs együttese 1970. szeptember 15-én eljutott az innen 840 kilométerre lévő helyszínre. A csapat az Ércbányászati Vállalat autóbuszát kapta kölcsön, ami a motor felújítása miatt még bejáratás alatt volt. Ezért a megengedett legnagyobb sebessége 60 km/óra lehetett, ami ugye nem sok…
Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Nagylaknál abban az időben a teherautók, illetve autóbuszok épen nem léphettek át a határon, akkor bizony már zűrös helyzetről számolhatunk be. Gyuláig ugyanis még újabb jelentős kerülő várt az együttesre. Végül 23 óra alatt értek célba az utazók, kellően elcsigázottan.
Ezek után talán nem csoda, ha vereség lett a szerdai, amúgy szeptember 16-i összecsapás végeredménye. A pályaválasztók nyertek 2-1-re, de senki se aggódjon! A baranyai megyeszékhelyen rendezett visszavágón 3:0 volt a végállás, azzal meg a lila-fehérek számára nyílt meg a lehetőség a folytatásra. Legközelebb, egészen pontosan szeptember 30-án erről a nemzetközi kupamérkőzésről számolunk be részletesen.
Az első meccs két összeállítása:
CS Universitatea Craiova: Pilca – Niculescu, Deselnicu, Velea, Srtimbeanu – Minca, Nita, Beau – Oblomenco, Ivan, Caralunga. Vezetőedző: Coidum Stefan.
Pécsi Dózsa SC: Kollár – Hernádi, Maurer, Konrád J., Kincses V. – Kocsis I., Tóth J. (Rónai, a 65. percben) – Bércesi, Daka, Máté, Rádi. Vezetőedző: dr. Czibulka Mihály.
Gólszerzők: Máté 0:1 (a 64. percben), Caralunga 1:1 (a 65. percben), Strimbeanu 2:1 (a 80. percben).
Csapatok
Jogerősen lezárult a Balmazújváros ügye
Az MLSZ illetékes bizottsága jogerősen kizárta a Balmazújváros FC csapatát az NB II további küzdelmeiből.
Az MLSZ illetékes bizottsága jogerősen kizárta a Balmazújváros FC csapatát az NB II további küzdelmeiből.
Az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága pénzügyi kritériumok teljesítésének hiánya miatt a bajnoki rajt előtt megvonta a Balmazújváros FC NB II-es licencét. Az azóta eltelt időben a sportszervezet élt a szabályzatokban foglalt jogorvoslati lehetőségekkel, amelyek a minden esetben a leggyorsabb lebonyolítás mellett is négy hetet vettek igénybe.
A jogorvoslati eljárásokat lefolytató testületek a licenc visszavonására vonatkozó döntést megalapozottnak találták. Ennek megfelelően az MLSZ illetékes bizottsága jogerősen kizárta a Balmazújváros FC csapatát az NB II további küzdelmeiből.
A fentiek következtében a csapat minden eddigi mérkőzésének eredményét törlik a tabelláról, a csapat a 20. helyre kerül. A bajnokság sorsolása változatlan marad. Minden fordulóban lesz egy szabadnapos csapat, ezen a hétvégén is, így elsőként elmarad a Soroksár SC–Balmazújváros összecsapás.
Csapatok
Folytatódik a Balmazújváros története
Mint ismert, az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága a Klublicenc Szabályzat által kötelezően előírt kritériumok teljesítésének hiánya miatt az NB II-es bajnoki rajt e
Mint ismert, az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága a Klublicenc Szabályzat által kötelezően előírt kritériumok teljesítésének hiánya miatt az NB II-es bajnoki rajt előtt megvonta a klub másodosztályra szóló licencét, és ezt a döntést a másodfokon eljáró bizottság helyben hagyta.
A döntést követően a Balmazújváros Sport Kft. újabb felülvizsgálati kérelmet nyújtott be augusztus 12-én, amelyet a szövetségnek a szabályok betartása szerint kötelessége elbírálnia. Az eljárást az MLSZ soron kívül, a lehető leggyorsabban lefolytatja, ám ez a lépés ismételten késlelteti a csapat helyzete rendezésének végleges lezárását.
Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága mai ülésén határozott a múlt hétvégi Dorogi FC–MTK Budapest férfi NB II-es bajnoki mérkőzéssel kapcsolatos fegyelmi eljárás indításáról.
Csapatok
Licenc nélkül maradt a Balmazújváros
A másodfokon eljáró Fellebbviteli Licencadó Bizottság mai ülésén helyben hagyta az MLSZ elsőfokú döntését, mely július 29-én megvonta a
A másodfokon eljáró Fellebbviteli Licencadó Bizottság mai ülésén helyben hagyta az MLSZ elsőfokú döntését, mely július 29-én megvonta a Balmazújvárostól a férfi NB II-es licencet.
Ez azt jelenti, hogy a csapatnak nincs érvényes licence a 2019-2020-as másodosztályú bajnokságra, így a hatályos szabályzatok értelmében a Balmazújvárossal szemben a szövetségnek további jogi eljárást kell lefolytatnia, amelynek végleges lezárultáig a klub maga dönthet arról, hogy csapata lejátssza-e soron következő mérkőzéseit.
Csapatok
MLSZ: Klublicenc visszavonva
A szövetség az UEFA gyakorlatát követve nemcsak a nevezést megelőző időszakban, hanem azt követően a bajnokság megkezdése előtt, sőt a bajnokság teljes időszaka alatt is vizsgálja a l
A szövetség az UEFA gyakorlatát követve nemcsak a nevezést megelőző időszakban, hanem azt követően a bajnokság megkezdése előtt, sőt a bajnokság teljes időszaka alatt is vizsgálja a licencelőírásoknak való megfelelést. A korábban megadott licenc visszavonható, egyes esetekben kötelezően visszavonandó, amennyiben a klub nem felel meg az előírásoknak.
Az MLSZ elsőfokú licencadó bizottsága ennek megfelelően több másodosztályú klub esetében folytatott vizsgálatot, és a Balmazújvárostól megvonta a férfi NB II-es licencet.
A klub a döntésről részletes tájékoztatást kapott.
A szabályok szerint kizárólag az érintett sportegyesület adhat tájékoztatást a döntés hátteréről.