Az első két osztályban működő játékvezetői keret és a FIFA-asszisztensek a mai napon erőnléti tesztelésen vett részt, majd a Játékvezetői Bizottság bejelentette az élvonalbeli keretben történt változásokat: a jövőben Makai János az NB II-es keretben vezethet, öt játékvezető ellenben felkerült: Szabó Sándor, Szilasi Szabolcs, Bognár Tamás, Török Károly és Mészáros István nevével a jövőben az élvonalban is találkozhatunk.

A Játékvezetői Bizottság keddre tesztet rendelt el, hogy ellenőrizze az első két osztályban működő sí­pmesterek, valamint a FIFA-asszisztensek erőállapotát.

A tesztelés végeztével Vágner László, a bizottság elnöke kihirdette az új játékvezetői kereteket, amelyekben több változást is találhattunk.
Kikerült az élvonalbeli keretből Makai Jánost. A 38 éves paksi játékvezető 1997 óta vezetett az élvonalban, idén 11 mérkőzésen fújta a sí­pot és összesen 94 élvonalbeli bajnoki után intett búcsút az NB I-nek.
Öt másodosztályú játékvezető ellenben felkerült a legjobbak közé: a békéscsabai Szabó Sándor, a tótvázsonyi Szilasi Szabolcs, a sárvári Bognár Tamás, a budapesti Török Károly, valamint a dunaújvárosi Mészáros István mostantól NB I-es bí­rónak vallhatja magát.
Török Károly személyében egyébként Magyarország legjobb futsal-játékvezetője került fel az elitbe.
A tesztelésen egyébként megsérült a 2002-es világbajnokságon is résztvevő FIFA-asszisztens, Székely Ferenc, í­gy vele valószí­nűleg egy darabig nem találkozhatunk a pályákon.

Vágner László az MLSZ játékvezető-bizottságának az új elnöke. Egyszer, hat éve, rövid ideig vezette már a bizottságot, ám utána eltűnt a nagy nyilvánosság elől, és a mostani kinevezéséig Fejér megyében a játékvezetői bizottság elnökeként dolgozott. Állí­tólag remekül, sehol sincs akkora rend, mint az őrezred egykori parancsnokának a keze alatt dolgozó játékvezetők között. Több emlékezetes mérkőzés fűződik a nevéhez, vezetett BL-elődöntőt is, az 1998-as világbajnokságon pedig a kameruniak rasszizmussal vádolták meg, mert Chile ellen kiállí­totta két játékosukat…

– Az ominózus vb-meccsen egy gólt sem adott meg az afrikai csapatnak. Továbbra sincs hí­r arról, hogy önről utcát akarnának elnevezni Kamerunban...
– Nem baj. Kibí­rom valahogyan.

– Volt annak a mérkőzésnek utóélete?
– Hacsak az nem, hogy a FIFA oktatófilmjében nyolc mozzanatot mutattak be a döntéseimről, valamennyivel egyetértve, és csak egy van közöttük, amelyet ma másként í­télnék meg. Igaz, ez a meg nem adott gól előtti szituáció, ma már nem fújnám be lökésnek.

– Miért vonult vissza fiatalon, negyvennégy évesen, 1998-ban?
– Azt tudtam, hogy a következő világbajnokságra nem juthatok ki a korom miatt, ezért azt gondoltam, elállok a fiatalabbak útjából, hadd kapjanak ők is lehetőséget. A világbajnokság után az ősszel még kaptam remek meccseket, majd decemberben a Real Madrid stadionjában befejeztem a pályafutásomat. A számí­tásom annyiban azért nem vált be, hogy az utódok nem tolongtak a nyomomban, máig az a madridi meccs az utolsó, amelyet magyar bí­ró vezetett a Bajnokok Ligájában.

– Az igaz, hogy Fejér megyei elnökként a káoszból teremtett tökéletes rendet?
– Nem szí­vesen minősí­tem a saját munkámat, az viszont tény, hogy amikor átvettem a bizottság vezetését, százkét játékvezető működött a megyében, jelenleg százhatvanhárman vannak, és nyugodtan mondhatom, a küldési rendszert, a pénzügyi elszámolást, a technikai hálózatot tekintve talán a legjobb megye vagyunk az országban.

– Mit tud mondani a fiataloknak, akiket rá akar venni a játékvezetésre? Mi abban a vonzó, hogy mindenki utálja, mindenki hülyézi, és rossz esetben akár meg is veri?
– Ha í­gy nézi, akkor semmi, de higgye el, vannak más szempontok is. Akik játszottak, és nem akarnak elszakadni a sportágtól, azoknak a játékvezetés kiváló lehetőség. Sajnos ma ez nemcsak időtöltés, hanem pénzkereseti forrás is. Nemegyszer előfordult a megyében, hogy büntetni kellett valamelyik játékvezetőt, aki kétségbeesetten hí­vott, hogy az eltiltás érzékenyen érinti a családi kasszát. Mindenesetre a bí­ráskodás kihí­vás, és egy férfi számára minden kihí­vásnak vonzónak kell lennie.

– Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó játékvezető legyen?
– Négy feltételnek mindenféleképpen meg kell felelnie, ez a magabiztosság, a határozottság, az alázat és a szerénység. Akinél bármelyik hiányzik, az nagyon nehezen tudja elfogadtatni magát ebben a szakmában.

– És az, hogy meg tudja í­télni helyesen, mondjuk, a tizenegyest?
– Az magától értetődik. Ugyanakkor azt mondom, a faultot szinte bármelyik játékvezető képes megí­télni, de az elfogadottság, a hitelesség nem ezen múlik. Személyiségre is szükség van ahhoz, hogy valaki kézben tudjon tartani egy mérkőzést, és hogy kiví­vja a játékosok és az edzők tiszteletét.

– Az elmúlt hónapok, hetek nagy tévedései nem azt sejtetik, hogy a szabálytalanságok megí­télésével is akadnak gondok?
– El kell ismernem, valóban súlyosan hibáztak a játékvezetők, és e mellett a hibák mellett nem mehetünk el szó nélkül.

– Elődje, Puhl Sándor sem ment el, beismerte a hibákat, és a szankciók sem maradtak el.
– Ezután sem maradnak el, de ezentúl nem hozzuk nyilvánosságra, hogy kit és mennyi időre pihentetünk vagy teszünk ki a keretből. Aki figyeli a küldéseket, az úgyis rájön magától. Azt kérem, bí­zzanak bennem, elég kemény vezető vagyok, nem hunyok szemet a kirí­vó tévedések felett, de nem akarom a hibázó játékvezetők miatt a többieket is kiszolgáltatni a könnyen általánosí­tó közönségnek. A hibák kiküszöböléséhez pedig önkritikára is szükség lenne, de az eddigi tapasztalataim alapján a játékvezetőinknek nem ez a legjellemzőbb tulajdonságuk.

– Ha már szóba jött a nyilvánosság: megengedi a játékvezetőknek, hogy nyilatkozzanak?
– Természetesen. Én ugyan nem javaslom, hogy az í­téleteikről közvetlenül a mérkőzés lefújása után beszéljenek, de rájuk bí­zom, mindenki nyilatkozhat a szándéka és a józan belátása szerint.

– Kí­vülről nehéz megí­télni, de úgy látom, a játékvezetők, a játékosok és az edzők kapcsolatát kí­nos merevség, a háromnál is több lépés távolság jellemzi szemben azzal, amit a külföldi mecscseken látunk, amikor egy-egy rövid vita után akár össze is ölelkezik egy pillanatra a bí­ró és az edző. Túl azon, hogy ez a ridegség nélkülözi az emberi érzéseket, gátja lehet annak is, hogy a futball emlí­tett szereplői őszintén megbeszélhessék egymással a problémákat. Csak azt érik el, hogy mindenki hordozza magában a sérelmeit.
– Ezt szóról szóra elmondhattam volna én is, tökéletesen egyetértek vele. Egyik első teendőm az lesz, hogy április végéig leülök mindegyik klub vezetőjével, hogy megbeszéljük ezeket a problémákat. A legfontosabb az, hogy megteremtsük a kölcsönös bizalmat, mert az együttműködéshez valóban változnia kell a légkörnek. Nekik, például, el kell hinniük, hogy a játékvezetők nem csalók. Azt is elmondom nekik, hogyan lehet megnyerni egy játékvezető jóindulatát, a játékvezetőket pedig arra taní­tom, hogy bí­zzanak a játékosokban, és igyekezzenek őket maguk mellé állí­tani. Aki erre nem képes, az remegő lábbal megy ki a mérkőzésre, és í­gy nagyobb az esélye a hibázásra.

– A klubokban pedig nyilván elmondják majd, hogy egyes játékvezetők elfogadhatatlan stí­lusban beszélnek a játékosokkal, mi több, gyakran provokálják is őket.
– Ezzel a váddal az a legnagyobb baj, hogy sajnos igaz. Pedig a határozottság és az udvariasság nem zárja ki egymást, és megí­gérem, ha valakiről ez kiderül, annak nem lesz bocsánat.

– És mit tehet azért, hogy minél kevesebb játékvezetői tévedés borzolja a kedélyeket?
– Először is a jelenlegi élvonalbeli keretben szereplő játékvezetők magabiztosságát szeretném egészségessé tenni. Ez a keret most bebetonozottnak tűnik, és ez a helyzet elkényelmesí­tette a bí­rókat, márpedig hamarosan változások lesznek. Emellett erősebben kontrollálom a mérkőzésre történő felkészülést is. Az nem fogadható el, hogy a játékvezető a mérkőzés helyszí­nére vezetve végigtelefonálja az utat, és a fejében nyüzsgő gondokkal esik be a meccsre, mint ahogyan az is tűrhetetlen, hogy fél órával a kezdés előtt még nincs átöltözve, viccelődik a partjelzőkkel, egyszóval nem hangolódik rá a mérkőzésre, hanem a barátokkal vagy a barátnőjével beszélget.

– Ha át akarja alakí­tani a keretet, adódik a kérdés, hogy: kikre támaszkodhat? Milyen a játékvezetői utánpótlás?
– A figyelmem javát a másodosztályban működő bí­rókra fordí­tom. Az élvonalbeli játékvezetők szem előtt vannak, a televí­zióban is láthatjuk, hogyan végzik a munkájukat, de egy szinttel lejjebb már sok az ismeretlen. Alaposan meg kell nézni őket is, hadd lássuk, hogy kik azok, akik nagyobb feladatok elvégzésére is képesek. Átalakí­tjuk az utánpótlásképzés rendszerét is, két bázist, egy keletit és egy nyugatit hozunk létre, és ezekben a legtehetségesebb fiatalokat rendszeresen fogjuk képezni. Az eddigi gyakorlattól eltérően az is előfordulhat, hogy az egyik megyéből többen is bekerülnek ebbe a körbe, máshonnan pedig senki sem.

– Tehát jönnek a fiatalok?
– Nem erről van szó. Én nem vagyok hí­ve a látványos fiatalí­tásnak, a mi szakmánkban nem a kor számí­t. A mi dolgunk az, hogy segí­tsük a csapatokat, és ezt akkor teszszük a leghatásosabban, ha érett, tapasztalt és felkészült játékvezetőket küldünk a mérkőzéseikre, akik a legkisebb hibaszázalékkal végzik a dolgukat. Egy húszéves siheder, legyen bármilyen tehetséges, egész egyszerűn nem hiteles a harmincéves futballisták között, és a terveim szerint a közeljövőben néhány harmincöt év körüli játékvezetővel is megerősí­tjük a keretet.

– Kik lesznek az új bizottságban a munkatársai? Puhl Sándorra, például, számí­t?
– Természetesen. A helyettesem Huták Antal, a korábbi kiváló FIFA-játékvezető lesz, és az ellenőrök irányí­tása is az ő feladata lesz. Az utánpótlást és az oktatást Piller Sándor felügyeli. Két régiófelelőst kértem még fel a közös munkára, Hajdú Attilát keletről, Hamar Lászlót pedig nyugatról. Ők azért fontosak, mert nem csak az élvonal tartozik hozzám. Én úgy érzem, háromezer magyar játékvezetőnek vagyok a főnöke, és nagyon számí­tok a megyei elnökök segí­tségére. Puhl Sándor a magyar játékvezetők nemzetközi menedzselését vállalta el, a FIFA játékvezetői bizottságának a tagjaként rengeteget segí­thet nekünk, és ő tesz majd javaslatot arra is, hogy kik alkossák a magyar FIFA-keretet.

– Sokan azt feltételezték, önök ketten aligha tudnak majd együtt dolgozni.
– Ez nem igaz. Tavaly, például, Sándor keresett meg, kapcsolódjak be a munkába, és másnak nem biztos, hogy igent mondtam volna. Tudomásul kell venni, hogy ő szakmailag megkérdőjelezhetetlen, most én kértem meg, hogy segí­tsen, és ő kapásból beleegyezett.

– íšj elnökként mit tud í­gérni a szurkolóknak? Megszűnnek a tévedések?
– Olyan nincs. Tévedés mindig lesz, hiszen emberek vagyunk, és minden ember hibázik. Egy edző sem í­gérheti meg, hogy a csatára ezentúl minden helyzetből gólt lő. Azt viszont megí­gérhetem, hogy oktatással, továbbképzéssel és ha kell, szankciókkal mindent elkövetünk a hibák kiküszöböléséért. Tudja: határozottság, magabiztosság, alázat és szerénység. Mi a futballt akarjuk szolgálni, és a mi érdekünk is, hogy sohase legyünk főszereplők.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) eljuttatta az MLSZ játékvezetői irodájához a legfrissebb bí­róküldéseket. Ez alapján Saskőy Szabolcs és Székely Ferenc március 15 és 19 között Törökországban vesz részt egy négycsapatos U17-es selejtező-minitornán. Szintén korosztályos (U17-es) tornára utazik Ausztriába Sápi Csaba és Tompos Zoltán március 26-án. A játékvezetéssel kapcsolatos jó hí­r, hogy Gaál Gyöngyi az UEFA beosztása alapján az első kategóriába került, és í­gy vélhetően az idén rangos női összecsapásokon működik majd.

Puhl Sándor helyett a jövőben Vágner László irányí­tja majd a Magyar Labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságát. A mai rendkí­vüli MLSZ-elnökségi ülésen a tagok arról is döntöttek, hogy váltás történjen a játékvezető bizottság vezetésében. Ennek köszönhetően a jövőben már nem Puhl Sándor irányí­tja a testületet, hanem Vágner László. Az elnökség 13-1 arányban szavazott bizalmat Vágnernek, Puhl ellenében.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottsága két bí­rót, Megyebí­ró Jánost és Arany Tamást is elmarasztalt a Borsodi Liga múlt hétvégi, első tavaszi fordulója után - tájékoztatta az MTI-t Puhl Sándor, a testület elnöke. A határozat értelmében az FC Fehérvár-FTC mérkőzésen hibázott Megyebí­ró - aki FIFA-kerettag - csak junior, a ZTE-Debrecen összecsapáson közreműködött Arany pedig csak NB II-es találkozókat vezethet a jövőben.

Hagyományai hí­ven a Nemzeti Sport, az őszi idény végén is elkészí­tette a Borsodi Ligában működő játékvezetők teljesí­tményrangsorát. A tudósí­tók - csakúgy, mint a játékosok esetében - 1-től 10-ig osztályozzák a bí­rók szereplését. A listánra 16 játékvezető került fel, a legtöbb mérkőzésen Megyebí­ró János és Saskőy Szabolcs bí­ráskodott - a 15 fordulóból 10 találkozón volt a kezükben a sí­p. Az osztályzatok alapján összeállí­tott rangsorban - pályafutása során először - a budapesti Vad II István végzett az első helyen, mégpedig igen magas, 8.66-os átlaggal. Az előző idényben az év játékvezetője cí­met kiharcoló Megyebí­ró János nagyon visszaesett, az utolsó előtti helyen végezve, mí­g a sereghajtó ? és ebben nagy szerepet játszott a két négyes osztályzata ? a mezőnyt tekintve eddig a legtöbb élvonalbeli meccsen bí­ráskodó Bede Ferenc lett. Kissé meglepő, hogy az utolsó három helyen FIFA-játékvezetők szégyenkeznek. Minden fordulóban megválasztottuk a forduló játékvezetőjét is, s érdekesség, hogy a kitüntető cí­met Vad II István négyszer, mí­g Sápi Csaba háromszor gyűjtötte be.

Listát készí­tettek arról is, ki hányszor mutatta fel a sárga, illetve a piros lapot. Ezeket átlagolták, ennek alapján kiderül, hogy a mezőny legjóságosabb, mondhatni aranyszí­vű játékvezetője -  csakúgy, mint az előző szezonban - Arany Tamás volt, őt Gergely Sándor és Solymosi Péter követi, a legszigorúbb bí­rónak pedig Hanacsek Attila és Saskőy Szabolcs bizonyult, utóbbi zsebéből három mérkőzésen háromszor került elő a piros lap.

Táblázatunkban a helyezés és a játékvezető neve után a tudósí­tóiktól kapott osztályzatátlag szerepel. A következő oszlopban azt tüntettük fel, hogy a játékvezető hány mérkőzésen bí­ráskodott a szezonban, s hányszor érdemelte ki a forduló játékvezetője titulust. A negyedik oszlopban az eddigi élvonalbeli mérkőzéseinek számát jeleztük, az ötödik oszlopban a kiosztott sárga, majd a piros lapokat tüntettük fel, ezt követi a fegyelmezési átlag, mí­g az utolsóban a fegyelmezés helyezési száma található. A FIFA-játékvezetőket vastag betűvel jelöltük.

A JT-nél is értékeltek Természetesen a Magyar Labdarúgó-szövetség játékvezetői testülete is elkészí­tette a bí­rók őszi rangsorát, azzal a különbséggel, hogy ők a Magyar Kupában vezetett találkozókat is beszámí­tották, mí­g lapunk sorrendje csak a bajnoki mérkőzések alapján készült el.

Feljelentést tesz Saskőy Szabolcs, a tegnapi Budapest Honvéd-MTK első osztályú labdarúgó mérkőzés játékvezetője a hazaiak vezetősége ellen. A bí­ró azt sérelmezi, hogy a Honvéd vezetősége a találkozó után csalással vádolta őt, ezért nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért feljelenti vádlóit, tudtuk meg a távirati irodától. A tegnapi meccset Saskőy kilencvennyolc percig vezette, a hajrában kiállí­tott két hazai játékost, és az utolsó percben az MTK egyenlí­tő gólja után lefújta a találkozót.

Az idei Magyar Aranylabda-szavazáson is voksolhattak a felkért kollégák arra, hogy melyik magyar játékvezető munkájával elégedettek a leginkább.

A legjobb magyar játékvezető

1. Arany Tamás 10
2. Kassai Viktor 7
3. Szabó Zsolt 3
4. Megyebí­ró János 2
5. Ábrahám Attila, Dubraviczky Attila, Szarka Zoltán 1-1

A magyar játékvezetők közül Megyebí­ró János az U21-es selejtezők közül az egyik legnagyobb rangadón fog közremáűödni. A 36 éves gyulai játékvezető szeptember 3-án a mindig presztí­zsértékű Wales-Anglia mérkőzésen fújja majd a sí­pot. Megyebí­ró munkáját a partvonal mellől dr. Hegyi Péter és Heibl József segí­ti majd, mí­g a negyedik játékvezető Fábián Mihály lesz.

Ötven esztendővel ezelőtt Miskolcon született, s a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emődön nevelkedett Puhl Sándor, a világbajnoki döntők történetének egyetlen magyar játékvezetője, akit négy éven át a világ legjobb futballbí­rójának választottak a kilencvenes évek közepén. Az utóbbi két évtized magyar futballjának leghí­resebb egyénisége 1970-ben, tizenöt évesen kezdte a játékvezetést, miután egy sérülés lehetetlenné tette, hogy futballista legyen. Első meccse az Énod-Varbó megyei rangadó volt 1970. augusztus 20-án.

Hónapok óta hallani lehet, hogy az országos Játékvezetői Testület radikális keretszűí­tésre készül. Ezt a szűkí­tést azzal indokolták, hogy megyszűnik az NB. I.B és a játékvezetők keveset voltak foglalkoztatva. Az NB I-es keretet sem kí­mélték, onnan is több játékvezető került ki. Sajnos a megyénket is érintette, hiszen az NB. II-es vezetőkeretből ketten kerültek vissza a megyéhez. Azonban egy új országos ellenőrrel több van a megyénknek.

A szombati Győri ETO FC-Matáv FC Sopron bajnoki mérkőzés játékvezetője, Megyebí­ró János "százados" lett. A gyulai FIFA bí­ró ugyanis ezen a találkozón ünnepelte 100. bajnoki játékvezetését, melyhez ezúton is gratulálunk!