Káprály Mihály vezeti a Budapest Honvéd - Mezőkövesd találkozót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1970 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Három esztendeje még a budapesti első osztályban bíráskodott, idén júniusban pedig első élvonalbeli mérkőzését vezethette Káprály Mihály.

Vecsésen edzőtáborozott a játékvezetői keret, amelynek tagjai közül többen jó eséllyel a jövőben szerepet kaphatnak a legmagasabb osztályban – így például Káprály Mihály, aki a 33. fordulóban rendezett ZTE FC–Mol Fehérvár (1–1) mérkőzésen először vezethetett az élvonalban.

„Hatalmas élmény és megtisztelő volt közreműködni a találkozón, minden másodpercét élveztem   – mondta lapunknak a 29 esztendős bíró.  – Elégedettség azonban csak annak kapcsán lehet bennem, hogy lehetőségem lett a legmagasabb osztályban működni. Kétszer visszanéztem a meccset, majd különböző szempontok szerint összevágtam magamnak videókat, amelyekből leszűrhettem, mit csináltam jól vagy rosszul. Továbbá megkaptam a mérkőzés szakmai értékelését, amelyből próbálok tanulni.”

Az önkritikus játékvezető lapunk helyszíni tudósítójától 7-es értékelést kapott első élvonalbeli munkájára – megkérdeztük, mennyire követi figyelemmel a Nemzeti Sport rá vonatkozó osztályzatait.

„A saját teljesítményem megítélésénél nem gondolnám, hogy az volna az irányadó, de természetesen számít, milyen visszajelzést kapok a Nemzeti Sporttól. A szakmai kritériumoknak való megfelelés ösztönöz elsősorban, de mások véleménye sem közömbös számomra. Ugyanakkor a sajtó, a labdarúgók és a játékvezetők szerintem egységet alkotnak, ezért nyitottnak kell lennünk egymás felé.”

Adva van a kérdés, hogyan jutott el addig, hogy ilyen fiatalon élvonalbeli mérkőzést vezessen? A kárpátaljai születésű, Nyíregyházáról induló bíró három évvel ezelőtt még a budapesti első osztályban vezetett, gyors előmenetel tehát az övé.

„Tizennyolc évesen tettem játékvezetői vizsgát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Labdarúgó-szövetségnél .  Kezdetben asszisztensként, később pedig játékvezetőként felépítettek, megjártam a megyei bajnokságokat, mígnem felkerültem az országos keretbe. Voltak nehézségek a pályámon, megtörtént, hogy Oroszországban kellett napokon át tárgyalnom a munkámból kifolyólag, ám önköltségen hazarepültem az országos játékvezető keretkiválasztóra, de abban az évben nem sikerült felkerülnöm. Eleinte hobbi volt, majd hivatás lett a játékvezetés, ezt az is mutatja, hogy miután egyetemi tanulmányaim Budapesthez kötöttek, másfél éven át jártam haza megyei mérkőzéseket vezetni hétvégenként. Később a Budapesti Labdarúgó-szövetségnél dolgoztam, majd kétezertizenhétben az országos, NB III-as, az előző idényben pedig az NB II-es kerethez csatlakozhattam. Hét másodosztályú mérkőzésen kaptam feladatot, a tavasszal pedig már az élvonalban számítottak rám alapvonali játékvezetőként, majd játékvezetőként. A bajnokság rendkívül kiélezett, hatalmas a tét a tizenkét csapatos NB I-ben, a színvonal, a tempó folyamatosan emelkedik, úgyhogy állandóan tanulnom kell. Hogy milyen a játékvezetői felfogásom? Nos, egyszer azt mondtam a kollégáimnak, igazán úgy tudunk háttérben maradni, ha megtanuljuk, mikor kell előtérbe lépni. A játék folyamatosságának támogatása, a törekvés rá a modern futball alapvető elvárása, ezt szeretném segíteni.”

Korábban mentora Szabó Zsolt volt.

Két hete a ZTE mérkőzésen mendenki Káprály Mihályról beszélt, de akkor még nem tudták, hogy ő fogja vezetni a MOL Fehérvár mérkőzést.

Puhl Sándor betartotta igéretét, hiszen megmondta, hogy Káprály Mihályból NB. I-es bírót csinál, ha Budapestre költözik. Így is lett. 7 NB. II-es vezetés után az élvonalban is bemutatkozhat az ukrajnából hazánkba költöző Káprály.

Lehet szidni a hétvégi ZTE-Paks mérkőzés után Andó-Szabó Sándort vagy Káprály Mihályt, de ők csak egy halott és lezüllesztett rendszer kiszolgálói.

Kellemetlen helyzetben lehetett az egyik legrutinosabb magyar játékvezető, Andó-Szabó Sándor, hiszen a szeme helyett más alapján kellett meghozni a döntést. A felvételek és a helyszínen tartózkodok elmondása alapján Andó-Szabó először kívülről akart szabadrúgást ítélni vagy sokakban felmerült a szöglet is, majd másodpercekkel később fülére mondta az alapvonali kolléga, hogy belül volt.

Andó-Szabó reakciója mindent elmondott és mindenki láthatta is.

Nem egyedi jelenség, hogy az alapvonalra odahelyezett játékvezetők késve vállalják fel a döntéseket vagy nem is döntenek.

2018-ban a nemzetisport.hu próbált választ találni Kassai hibájára, de egyedül csak Dubraviczky Attila, a Győr-Moson-Sopron megyei Játékvezetői Bizottság korábbi elnöke reagált. Azzal kezdte, hogy magyarázkodni vagy magyarázni felesleges, hiszen a televíziós felvételek önmagukért beszélnek.

„Kérdés csupán az lehet, volt-e kommunikáció Kassai és az alapvonali játékvezető között: ha igen, akkor még rosszabb a helyzet. Persze ha nem, ez az ítélet akkor is menthetetlen. Nyilván nem könnyű ilyesmivel szembesülni, de egy ilyen súlyos hiba egyben kórképet ad a magyar bíráskodás helyzetéről. Nyilván nem csak egy BL-meccsen látott tévedés miatt kellene hangoskodni, de ez a hiba már rávilágít arra, hogy baj van a magyar bíráskodással.”

Dubraviczky rámutat arra, hogy milyen furcsa dolog az, hogy olyan magyar bíró lehet a FIFA testületének a tagja, aki például úgy adott meg egy NB I.-es gólt, hogy előtte megszakította a játékhelyzetet. Kassai BL-meccset is vezethetett újfent, bár előtte komoly hibái voltak. A korábbi játékvezető szerint így pedig benne lehetnek az arcpirító tévedés lehetőségei is.

A lényeget pedig úgy fogalmazta meg Dubraviczky, hogy szerinte nem Kassai a felelős egy személyben, hanem azok is, akik a szakmát ilyen irányba terelik.

Információnk szerint a profi keret továbbképzéseink a hatalmi rendszernek kedves kollégák bakijait rendre elhallgatják. Korábban Gaál Gyöngyi alapvonali tevékenysége során nagyon sok kétes ítélet került kivágásra a hangfelvételeken. Ilyenkor csak „tovább és tessék” volt hallható.

A hibázó játékvezetőket általában a következő fordulóban pihentetik, de minden retorzió nélkül újra pályán lehetnek a következő fordulóban.

Megtudtuk azt is, hogy a továbbképzéseken a szakmaiságról nehéz beszélni, ott az eseteket nem lehet megvitatni, mert ha valaki véleményt mond és az nem egyezik Puhl Sándoréval, akkor csúnyán néznek rá és a következő hetek küldésében is megérezheti.

Senki sem tudja, hogy miért erőltetik még mindig az alapvonali játékvezetést, hiszen a rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményt. A játékvezetőknek csak kellemetlenségeket okoznak az alapvonalon sétálgató társak.

Az MLSZ tervei szerint ősztől bevezetnék a VAR rendszert, de sok mindent annak indulásáról nem lehet még tudni.

Visszatérve a ZTE-Paks mérkőzésre, jegyezzük meg, hogy az MLSZ JB. játékvezetői küldője sem állt a helyzet magaslatán, mivel az összesen eddig két meccses Káprályt küldte alapvonalra, egy kiesési rangadóra. Káprály ráadásul Andó-Szabó Sándorral még nem is működött együtt az élvonalban.

Sokszor mondják, hogy nem a játékvezető a hibás, hanem aki oda küldte! Ebben az esetben is igaz ez a mondás, de ez sem a Zalaegerszeget, sem Andó-Szabót nem vigasztalja.

Káprály esete is mutatja, hogy rossz úton halad az MLSZ JB. az oktatást, a küldést illetően, de sajnos az MLSZ vezetőit még mindig burokban tartják.

A játékvezetőink meg hétről hétre egyre nagyobbat hibáznak. Vajon meddig lehet ezt még így csinálni?

Ladislav vendégszerzőnk első lendületből megfogalmazott írása a ZTE Paks meccs kapcsán. Mi is felfigyeltünk arra amire Ladislav az ST liveban. Valamit tényleg tenni kell a játékvezetőkkel, mert a kényszerszünet után mintha benn maradtak volna az öltözőben.

Sokszor meghagyok napokat egy-egy cikk megírásában, ám úgy érzem ezt most kell kiírjam magamból. Azt viszont az elején leszögezném, hogy nem csak a mostani meccs miatt döntöttem a cikk megírása mellett, és még csak közöm sincs egyik csapat szimpatizánsaihoz se. Ez a rövid történet nem is inkább a találkozóról, hanem inkább annak „vezetőiről” szól. Legalábbis akik a pályáról irányítanak, nem az asztal mögül…. na de vissza a meccshez. A ma esti ZTE- Paks találkozót ültem le nézni, egy betömörülő mondhatni (atom)bunkeres focit játszó Paks szerzett vezetést , amit mint valami betörők próbáltak a hazaiak feltörni. Sikerült a fordítás, sőt egy Bobál mesterhármas is. Na de ami utána jött….

Úgy a harmadik gól után elkezdtek a vendégek oda-oda rugdosni, ami egy szabadrúgást érni ért, de a sárga nem feltétlenül villant. Ezt még úgy elnézte az ember, mert hát mondjuk ki.. sajnos hozzá vagyunk szokva. Amikor Kulcsár lefejelte Tamást, majd utána egy másik hazai játékost vitt a földre, és ezek után se villant a kártya ott már el kezdtem félni, hogy ezeknek terveik vannak… És akkor jött az a bizonyos bűntető. Megvan az az érzés, amikor a főnök valamit nem lát mert elvileg neked kéne figyelni, de te pont tojsz az egészbe és ha kérdezik akkor gyors bekamuzol valamit, hátha jó lesz? Na szerintem „saccra” így születhetett meg az ítélet, ami visszahozta a vendégeket a meccsbe. Ezzel párhuzamosan sikerült teljesen padlóra küldeni, a sokszor szép focit bemutató zalaiakat. DE hogy én még ilyen jelenetet nem láttam, hogy a játékvezető szó szerint leüvölti az asszisztens személyét, majd mégis igazat ad neki..

Lehet én vagyok hülye, de nem találom a logikát… biztos a diploma hiánya miatt…
Tény rúghattak volna egy negyedik gólt a hazaiak ezzel eldöntve a találkozót és akkor hiába rúgott volna még 2-őt a Paks, lehet az se lett volna elég…Mert akik ezen a mai találkozón tényleg megérdemelték, hogy nyerjenek azok ők voltak. Bobál Gergővel tudok egyetérteni, elvették tőlük 2 pontot nem egyet kaptak….Szerencsétlen Márton Gabi, megint megjött az a bizonyos szembeszél, mint Pécsett. Felvet az emberben több kérdést is, hol a játékvezetői határozottság? Higgadtság? Következetesség? Hol rontottuk el? Tehetné fel a kérdést magában a hazai bírói társadalom zöme… Hol engedtük ki ennyire a kezünkből az irányítást, hagyva hogy befolyásoljanak.. hagyva hogy megfélemlítés után rásegítsünk az esetleges eredmény kialakítására…

Na ez az sporttársak itt a nagy probléma. Nem érdekel, hogy a stúdióban hogy magyarázzák meg majd, nem érdekel, hogy hogyan fogják ezt az egészet úgy elénk tálalni legközelebb, mint ha semmi komoly nem történt volna. Hiszen ugyanaz történt mint eddig, a abdarúgást csúfolták megint meg. Az is igaz, hogy minden országban ezt csinálják, de hát nem véletlenül van UEFA meg FIFA, az a lényege, hogy akkor mindent csináljunk közösen….És tudjátok kedves olvasók, hogy mi a legrosszabb?? Hogy akik ezek után jönnek fiatalabbak, azok valószínűleg még rosszabbak lesznek….

Káprály Mihály Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdte labdarúgó-játékvezetői pályafutását. A legutóbbi fordulóban az első NB I-es küldését is megkapta!

Káprály Mihállyal – akit egyes cimborái Kárpátinak is szólítanak – felgyorsultak az események. Már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is letette a névjegyét, látszott, hogy ambíciózus játékvezető és sokra viheti. Aztán a Budapesti Labdarúgó Szövetséghez került, ahol tovább bontogatta a szárnyait. Bekerült az országos vérkeringésbe, ahol az NB III-ban is rutint szerzett (a harmadosztályban a III. Ker. TVE-Dunaharaszti meccsen mutatkozott be). Érdemesnek tartották arra, hogy az NB II-ben is bemutatkozzon, januárban pedig a profik törökországi edzőtáborába is meghívták, és részt vett a szakmai képzésen.
Pénteken ő vezette a Gyirmót-Soroksár másodosztályú meccset, ami zárt kapus volt és a közmédia élőben közvetítette. Szombaton pedig debütált az NB I-ben: a Mezőkövesd-Puskás Akadémia bajnokin ő volt az egyik alapvonali játékvezető (a szabolcs-szatmár-beregi Takács János mellett) – a kétszer kilencven perc során egyetlen gól sem született.