A mai napon lezárult mindegyik, egymással is összefüggő szerződéssel kapcsolatos egyeztetés. Ennek eredményeként az MTVA 6 milliárd forintért vásárolja meg a mérkőzések közvetítési jogait, a Szerencsejáték Zrt. 6 milliárd forintot fizet a marketing és 3 milliárd Ft-ot a fogadási jogokért. Minden említett szerződés 1 évre (idényre) szól.

A befolyt összegből a csapatokkal történt egyeztetés után az elnökség döntése szerint a férfi NB I-es csapatok között 10,5 mrd forint, az NB II-es csapatok között 3,63 mrd forint kerül az év folyamán felosztásra. A maradványból a női nagypályás és a futsal szakág első osztályú csapatai, valamint a négy kupasorozatban eredményesen szereplő amatőrcsapatok részesülnek; ez utóbbiak tekintetében a teljesítmények alakulásától függően az MLSZ szükség esetén saját bevételéből kiegészíti az említett maradvány összegét. A teljes felosztásra kerülő összeg összesen 272 csapatot és 1192 mérkőzést érint.

Az elnökség döntött továbbá a hazai és fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző rendszer előírásairól. Négy versenyprogramban (férfi NB II, női nagypályás NB I, férfi és női futsal NB I) a tavalyival azonos az előírás.

A türelem eredménye

A 2025–2026-os idény végeztével lejárt a Magyar Labdarúgó Szövetség és az M4 Sport közötti szerződés, ezért a szövetség tendert írt ki a bajnokság közvetítési jogaira. Bár a tender iránt 5 országos lefedettségű társaság mutatott érdeklődést, a második kör a kiírás időzítésével kapcsolatos kedvezőtlen körülmények miatt eredménytelenül zárult. A tendert követően az MLSZ tárgyalást kezdeményezett korábbi partnerével, a megújult vezetésű MTVA-val, és megállapodott a több mint egy évtizede meglévő együttműködés folytatásáról. A szerződés 1 évre szól.
A hosszas bizonytalanság lezárásaképpen kijelenthető, hogy az elmúlt időszak várakozása a magyar labdarúgás érdekét szolgálta; ezúton köszönjük a szurkolók, az újságírók és az érdekelt sportszervezetek türelmét. A szövetség természetesen köszönettel és elismeréssel tartozik a közszolgálati televízió vezetőségének, valamint az ügyben érintett kormányzati szereplőknek. A folyamat során mindenki azért dolgozott, hogy a jelenlegi feltételek mellett a lehető legjobb megállapodás szülessen. Egyértelmű volt, hogy minden szereplő számára fontos, hogy legyen széles körben elérhető televíziós közvetítés a profi bajnokságok mérkőzéseiről. Ugyanakkor a közmédiában végbemenő változások miatt több fontos részletkérdés tisztázására várni kellett, hogy megszülethessen a végleges, a felek számára kölcsönösen elfogadható, megnyugtató megoldás.

(A táblázat frissült, az NB II-re vonatkozó részt javítottuk)

Az NB I-ben a célszámok a tavalyival azonosak, de rugalmasabb az elszámolási rendszer. Eszerint átlagban kell 5 hazai és ebből 1 U21-es játékosnak a pályán lennie. Az átlag úgy érhető el, hogy minden mérkőzésen legalább 4 hazainak 90 percet, és egy U21-esnek legalább 45 percet pályán kell töltenie. Lényeges tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy egy mérkőzésen legfeljebb 6 fő hazai játékos és maximum 180 fiatal játékperc vehető figyelembe.

A hazai és fiatal játékpercek ösztönzésére az NB I-ben a központi bevételből elérhető összeg a teljes kifizetés 45 százaléka, a többi bajnokságban pedig ez az arány legalább 70 százalékos.

Hazai játékosnak minden versenyprogramban az minősül, aki rendelkezik magyar állampolgársággal. Azonban a férfi nagypályás NB I-ben, ha a magyar állampolgárság mellett a játékos a FIFA szabályzata szerint nem játszhat a magyar válogatottban, akkor a játékpercei beszámításra kerülnek ugyan, de pénzdíjazás ezekért a percekért nem jár. További fontos változás az NB I-ben, hogy a nemzetközi kupamérkőzésen teljesített hazai és fiatal játékperceket be lehet számítani az NB I-es teljesítésbe.

(Az elnökség döntött arról, hogy a jövő évtől a többi versenyprogramban is feltétel lesz a FIFA-szabálynak való megfelelés ahhoz, hogy valaki hazai játékosnak számítson.)