Az MLSZ produktivitási toplistáján előkelő helyen szerepel a pécsi klub, és ez évente jelentős plusz bevételt jelenthet.

A Fidesz-közeli kirakatklubok és a PMFC lehetőségei között hosszú ideje óriási szakadék tátong. A komolyabb futballhagyományokkal rendelkező városok közül Pécs utolsóként kapott pénzt korszerű fociakadémiára a focibolond miniszterelnök kormányától, ami azért sokat elmond arról, mekkora betűkkel szerepel Pécs Orbán Viktor térképén. (Abba most ne menjünk bele, micsoda reménytelenül feudális rendszer az, ahol piaci folyamatok alig érvényesülnek és a fejlesztésekről a budavári Karmelita kolostorban vagy a felcsúti VIP-páholyban születnek meg a döntések.) Ehhez képest viszonylag meglepő, hogy az MLSZ aktuális produktivitási rangsorában a jelenleg harmadosztályú PMFC 13. helyen szerepel, számos első és másodosztályú klubot megelőzve. A listán több mint 400 klub van, az első húszban egyetlen harmadosztályú egyesületet találni a Pécsen kívül, a Veszprémet, éppen a PMFC után. Talán ez is jelzi, mennyire irreális, hogy a Dunántúl legnagyobb városának csapata az NB III-ban vegetál már évek óta.

A produktivitási rendszert 2018-ban indította el az MLSZ, Csányi Sándor a Szabad Pécsnek adott tavalyi villáminterjúban beszélt is erről.

Ennek lényege, hogy az egyesületek pontokat kapnak fiatal és saját nevelésű játékosaik szerepeltetésért, utóbbiak után akkor is, ha már nem náluk játszanak.  Amint egy focista betölti a 19. életévét, elkezd pontokat “termelni” nevelőklubjának vagy nevelőklubjainak, akik olyan arányban részesülnek a pontokból, amennyi időt a játékos náluk töltött. Pont jár a felnőtt bajnoki meccseken eltöltött percekért, az NB II-ben 23, az NB I-ben 25 éves korig. A 25 felettiek csak akkor termelnek pontot, ha külföldi top bajnokságban vagy a válogatottban játszanak.

A produktivitási pont a pályán töltött idő (perc) és a mérkőzés szintjének (súly) szorzata. Az alapegység 1 pont, amely minden NB1-es mérkőzésen pályán töltött perc után jár. Egy pont 4000 forintot ér. A legtöbbet az a játékos hozza volt klubjának vagy klubjainak, aki európai top bajnokságban és a válogatottban is játszik (ilyen mondjuk nincs sok sajnos). 

A pontszámok alapján plusz támogatásra is jogosulttá válnak az egyesületek, a tao-keretük ennyivel növekszik. A pontszámokat minden szezon végén frissítik. Ez alapján a PMFC-nek jelenleg 16940 pontja van, ami közel 68 millió forintot jelent. Ebből 42 milliót három játékos hoz a Pécsnek. Ebből a legtöbbet a Pécsről 2013-ban távozott Nagy Dominik focizott össze volt klubjának, 24,3 milliót, a 2015-ben elkerült Márkvárt Dávid 10,5, a 2014-ben eligazolt Dibusz Dénes 7,4 milliót.

Nagy Dominik 7,5 milliót első egyesületének, a 49. helyen álló PVSK-nak is hoz, a Vasút egyébként összesen 9,3 millió forintra jogosult a statisztikák alapján.

A Kozármislenyt a 45. helyen találtuk meg a rangsorban.

Az MLSZ toplistájának élén a hazai utánpótlásnevelésben hosszú ideje élen járó MTK áll, második a Felcsút leánykori névvel anyakönyvezett, az uralkodói székhelyen a semmiből felépített, állami cégek által agyontámogatott Puskás Akadémia, harmadikon a Honvéd.

Így néz ki a húszas lista a pontszámokkal együtt (katt a képre).

Az MTK 416 milliót kasszíroz, ennek harmadát három válogatottnak, Gulácsinak, Besének és Pátkainak köszönhetik.

A Puskás 70 ezer pontjának, azaz 283 millió forintjának hetedét a külföldön játszó Gyurcsó és a válogatott, BL-meccsekkel is rendelkező Kleinheisler focizta össze. Más kérdés, hogy ez az összeg a klub számára aprópénz az egyéb forrásokból érkező támogatásokhoz képest.

Érdekesség, hogy a Ferencváros csak az ötödik a rangsorban. Két olyan fiatal játékos van listájuk élén, akik az NB II-ben szerepelnek rendszeresen. 172 millió forintjukat – ellentétben pl. a Puskással – sok-sok játékos játékpercei adják ki. Kevés olyan saját nevelésű játékosuk van, akik később meghatározóak lettek a felnőtt válogatottban.

A pontszámok alapján az utánpótlásnevelés hatékonyságát és színvonalát tekintve a PMFC-kategóriájában van a Zalaegerszeg, a Békéscsaba, az UTE vagy a Diósgyőr. Viszont más kávéház a vidékiek közül a Debrecen, a Haladás vagy a Győr.

A játékosok összesített rangsorát Gulácsi Péter vezeti, őt Bese Barnabás és Korhut Mihály követi. A pécsi Nagy Dominik az összesített rangsor 5. helyén áll. 

A statisztikákat és a listákat egy regisztrációt követően az MLSZ honlapján lehet böngészgetni.

A 2018/2019-es NB. I-es mérkőzésekre 20 korábban, a PMFC-ben megfordult játékos volt nevezve.

A legtöbbet közülük Eke Uzoma játszott. Ő 33 mérkőzésen 2970 percet játszott. 

A rangsorban két kapus Dibusz Dénes (2280 perc) és Hegedűs Lajos következik  (2700 perccel). A negyedik helyezett Tamás László 2598 perccel.

Frőhlich Roland sajnos nem lépett pályára, csak két "kispadozásig" jutott el.

Ami a gólok számát illeti, Csehi Tamás, Pauljevic Branko és Rácz Ferenc is 4-4 gólt szerzett. 

A legfegyelmezettlenebb expécsi James Manjrekar és Márkvárt Dávid voltak, ők 8-8 sárgalapot kaptak.  

Kiállítva James Manjrekar, Tamás László és Kecskés Tamás voltak.

Nagyon jó hangulatban telt a PMSC Öregfiúk Egyesületének első összejövetele, amelyre egy belvárosi étteremben került sor: a klub korábbi kiválóságai közül immár közel harmincan adtak egymásnak randevút. A cél az, hogy a létszám folyamatosan nőjön.

Már messziről lehetett hallani, hogy életvidám társaság szervezett magának találkozót Pécs egyik belvárosi éttermében. Kihallatszott az utcára a nevetés, a parolázás – ha nem tudtuk volna amúgy is, hogy jó helyen vagyunk, a hang alapján akkor is odataláltunk volna a PMSC Öregfiúk Egyesületének összejövetelére.

Persze, hogyan is lehetne ott síri csend, ahol a társaságban ott van többek között a korábbi kiváló kapus, egyben nagy mókamester, Kovácsevics Árpád, valamint a kiváló zsugás (labdával, természetesen), Megyeri Károly. Mondjuk, biztos nem volt könnyű dolguk az ottlévőknek, új sztorit ebben a körben nem nagyon lehetett elsütni…

– Tizenöt–húsz évvel ezelőtt meg kellett volna már csinálni ezt az egyesületet – mondta lapunknak Megyeri Károly. – Nagyon örülök neki, hogy együtt vagyunk, s biztos vagyok benne, hogy a létszám egyre csak gyarapodni fog, s ennek köszönhetően teljesíteni tudjuk azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk: segíteni szeretnénk a felnőtt- és az utánpótlást is.

Természetesen ott volt az ötletgazda, az egyesület elnöke, Mészáros Ferenc is. Örömmel mutatta, hogy bizony sok asztalra volt szükség ahhoz, hogy elférjenek – ebből is látszott, hogy van igény erre a kezdeményezésre.

– De nem csak azok támogatják az egyesületet, akik itt vannak, hanem olyanok is, akik más elfoglaltságaik miatt sajnos nem tudtak eljönni: így például Róth Antal, Gera Zoltán, Tököli Attila, Dobány Lajos, Jäkl Antal. No meg persze Garami Józsi bácsi, akit örökös tiszteletbeli elnökké szeretnénk választani, s ennek apropóján készíttettünk is egy plakettet, amit valamikor át fogunk adni neki.

A négytagú elnökségben ott van a tagok között dr. Bércesi Ferenc, aki annak idején szakosztályelnökként együtt dolgozott Garamival.

– Közeli munkatársa voltam a Jóskának, együtt sírtunk, együtt nevettünk. Nagyon örülök annak, hogy ily módon megadjuk a tiszteletet a Garami-korszaknak, amelyet joggal nevezhetünk a klub egyik sikerkorszakának. Tudjuk, honnan hozta fel a csapatot, sok fiatal helyi játékost épített be, ő tette be először Dárdai Palit is. Jelenleg sajnos nehéz helyzetben van a klub, bízom benne, hogy a lehetőségeinkhez mérten tudjuk majd támogatni.

A PMSC-öregfiúk élvezték egymás társaságát – hosszú volt az este.

20 korábbi PMFC-s játékos volt nevezve a 2017/2018-as OTP Liga mérkőzéseire.

Legtöbbet játszó játékos:

• 2970 perc: Eke Uzoma
• 2880 perc: Dibusz Dénes
• 2700 perc: Hegedű Lajos

Frőhlich Roland 2 alkalommal volt csak a kispadra nevezve, ő nem léthetett pályára.

Holczer Ádám 30 mérkőzésen ült a Ferencváros kispadján és mindössze 90 percet játszott.

Három korábbi játékosunk is betalált 4 alkalommal az ellenfél kapujába: Pauljevic Branko, Rácz Ferenc, Cseri Tamás.

Legtöbb sárgalapot - 8 darab - James Manjrekar kapta. Őt és Tamás Lászlót is 1-1 alkalommal állította ki a játékvezető.

Tudtad, hogy 18 korábbi PMFC játékos játszott a 2017/2018-as szezonban az élvonalban?

Dibusz Dénes és Eke Uzoma mint a 19 mérkőzést végig játszotta, míg Frőhlich Roland (2) és Holczer Ádám (17) csak a kispadig jutott.

Rácz Ferenc a 15 mérkőzésén 3 gólt szerzett.

Márkvárt Dávid 6 alkalommal kapott sárgalapot, őt Tamás László követi 5 sárga és 1 pirossal.

Miután a csapatnak két éve mentőövet dobó önkormányzat megvonta a támogatást, a PMFC helyzete egyik napról a másikra bizonytalanná vált, és rövidesen eldőlhet, hogy lesz-e újabb gyászszertartás a Stadion utcában.

Háborúzzunk! Háborúzzunk! – skandálta a PMFC kemény magja.

A Szélsőséges Alternatíva csoport tagjai a Honvéd elleni szerdai kupamérkőzésen (0–1) nyomatékosították, Pécs az ő városuk, az ő csapatuk, az ő életük – amit nem vehet el tőlük senki! Egy-két petárda eldurrantásával, no meg Páva Zsolt polgármester és Vári Attila, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának verbális inzultálásával indultak csatába. Félő, ha a helyzet rövidesen nem fordul jobbra, az indulatok még inkább elszabadulnak. A néhány hanggránát keltette robaj ugyanis semmi ahhoz mérten, amit a városvezetőség szeptember elején meghozott döntése okozhat.

Mert az bizony felér egy detonációval.

SZÖRNYŰ HAGYATÉK, TÖNKREMENT A KLUB

A több milliárd forintos adóssággal küszködő Pécs városában az elmúlt években hozzászokhattak a mélyütésekhez. Hiába tartotta bent a sokáig a kiesés ellen küzdő csapatot a 2014–2015-ös idényben Robert Jarni, az utolsó fordulót megelőzően a Magyar Labdarúgó-szövetség másodfokon is úgy határozott, licencproblémák miatt száműzi a PMFC-t az első osztályból. A záró fordulóban a piros-feketék a hasonló sorsa jutó Nyíregyházát fogadták, le is győzték 2–1-re, a lefújást követően pedig elkezdődött a gyászszertartás. Egy markoló gördült be arra a pályára, amelyen egykoron Rapp Imrét, idősebb és ifjabb Dárdai Pált, Róth Antalt, Mészáros Ferencet, Gera Zoltánt vagy éppen Fehér Csabát ünnepelték a lelátót sűrűn megtöltő drukkerek, majd akkora gödröt ásott a kezdőkörben, hogy elférjen benne egy koporsó.

A pécsi labdarúgást 2015. május 29-én elhantolták.

Az akkor érzett haragot és gyűlöletet, ha lassan is, de felváltotta a reménykedés. Az NB I helyett a megye egyben induló „Pamacs” a megszerezhető kilencven pontból összesen ötöt veszítve könnyedén végzett az élen. Úgy festett, a háttér is rendben van, az önkormányzat háromszázmillió forintért megvásárolta a klubot Matyi Dezsőtől, az irányítás a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. kezébe került.

„Kétezertizenötben, miután kizárták a csapatot az élvonalból, a város felkarolta a PMFC-t – mondta a Nemzeti Sport érdeklődésére a Honvéd elleni meccset megelőző percekben Vári Attila. – Sajnos, az előző éra maradványai meglátszódtak, teljes mértékben tönkrement a klub, több száz gyerek sorsa bizonytalan volt. A PSN Zrt. kezdte el működtetni az egyesületet, de a PMFC nevet meghagyta, mégiscsak jól cseng a régióban. A felnőtt-, illetve az utánpótláscsapatokat egyaránt üzemeltettük, versenyeztettük, többé-kevésbé sikeresen. A visszasorolás után a felnőttcsapat megnyerte a megye egyes bajnokságot, így az előző idényben már lehetőséget kapott arra, hogy még magasabb szintre lépve az NB II-be jutást is kiharcolja.”

Addig tehát minden szépnek és jónak tűnt. Az összképen még az sem rontott, hogy a másodosztályra szóló jegyét nem tudta megváltani a gárda: a jobb körülményekkel rendelkező Budafok mögött ezüstérmes lett az NB III Közép-csoportjában. Az idén azonban újra nekiveselkedett a feljutásnak a szívós „Munkás”, mígnem…

„Az önkormányzat szeptember elején megvonta a támogatást – folytatta a mérkőzést aztán végignéző, a szurkolók szidalmazását pókerarccal tűrő Vári Attila, aki kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóként aligha ijedős fajta. – A döntésnek költségcsökkentési okai voltak, de az utánpótlást nem érintette, csak a felnőttegyüttest. Tudni kell, ez utóbbit nem egyedül az önkormányzat finanszírozta, számos támogató hozzátette a magáét. Ezekben a napokban is folynak tárgyalások arról, hogyan lehetne előteremteni a nyugodt működéshez szükséges összeget. Azt szeretnénk, hogy mindenki megfelelő körülmények között sportolhasson, az első csapat pedig továbbra is a másodosztály felé kacsingathasson.”

Túlzás lenne azt állítani, hogy a futballisták egyik szeme sír, a másik nevet. Inkább mindkettő sír. A kialakult helyzetről nem szívesen beszélnek. Így arról sem, hogy állítólag a bajnokság rajtja előtt három nappal még nem volt szerződésük, amikor pedig végre eléjük rakták, azzal szembesültek, hogy csupán egy hónapig érvényes. Annyit azért megtudtunk, hogy a futballisták a minap az öltözőben összeültek, és arra jutottak, a rosszban is kitartanak egymás, valamint a PMFC mellett.

„A játékosoknak is elmondtam, mindent megteszünk, hogy zökkenőmentes legyen a folytatás – mondta még Vári Attila. – Ugyanakkor, ha bármilyen gond adódik, el kell gondolkodni a folytatásról. Hangsúlyozom, az előjelek pozitívak, viszont hiteles információval csak akkor érdemes a labdarúgók és a nagyközönség elé kiállni, amikor a támogatói szerződéseket már papírra vetettük. A magam részéről abszolút bizakodó vagyok, a megszűnésnek nincs valóságalapja. Amióta a város és a PSN belépett a PMFC életébe, sohasem volt pénzügyi probléma, ma sincs tartozásunk a csapatnak. A Pécsnek az NB I-ben van a helye, egyszer szeretnénk oda visszakerülni.”

Szép szavak.

Csak közben ne hallanánk a vészcsengőt is.

MÁRTON GÁBOR SZERETNÉ, HA „CSAK” EDZŐ LEHETNE

Márton Gábornak azért mosolyogni is volt oka: a Budapest Honvéd drukkerei nem felejtették el, hogy tagja volt az 1993-ban bajnoki címet nyerő kispesti alakulatnak. A második félidőben kórusban zengték a nevét.

„Hallottam, jólesett, meg is köszöntem a végén, hogy nem felejtettek el – huppant le a találkozó lefújását követően a klubépület piros kanapéjára a PMFC vezetőedzője, aki az 1–0-s vereség ellenére büszke az utolsó másodpercig szívvel-lélekkel küzdő csapatára. – A Pécs kapcsán fura ezt kimondani, de alacsonyabb osztályú együttesként nem mi voltunk a párharc esélyesei. Így sem kell szégyenkeznünk, sőt, emelt fővel várhatjuk az újabb erőpróbákat. Kár lenne tagadni, a bizonytalanság kihat a hétköznapjainkra, mindenki másként dolgozza fel a helyzetet. Van, akin látszik, hogy nem érzi magát biztonságban, van, akin nem. Ami rajtam múlik, igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy a futball maradjon előtérben, ám ez nem megy a végtelenségig. Ha rövid időn belül nem rendeződik a helyzet, nem tudom, mi lesz. A srácok előtt mindenesetre megemelem a kalapomat. Amióta bejelentették, hogy az önkormányzat megvonja a támogatást, mindkét bajnoki mérkőzésünket megnyertük. Lehet, hogy az egész évet ebben a bizonytalanságban kellene lejátszanunk…”

A szakember arcán ekkor megjelenő mosoly, persze, már nem volt őszinte. Bár azt sem csodáljuk, hogy kínjában nevetett, volt ideje hozzászokni a mostanihoz hasonló állapothoz.

„Fogalmam sincs, hogy mit, de valami nagyot véthettem, mert amióta edzősködöm, ez van: bárhol voltam, elfogyott a pénz – kesergett Márton Gábor. – Egyszer szívesen kipróbálnám, milyen a másik oldalon. Jó lenne egyszer úgy dolgozni, hogy minden rendben van, semmi másra nem kell összpontosítani, kizárólag az edzésekre és a meccsekre. Szerencsére az öltözőben jó emberek vesznek körül, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezt az időszakot együtt átvészeljük. Ha nyerünk, nyilván könnyebb, mint amikor kudarc ér bennünket, ezért is akarunk újra és újra győzni. Sosem értettem, miért kell káoszt csinálni egy jól működő csapatnál. Itt ráadásul többről van szó, mint a felnőttfutballról, hiszen rengeteg gyerek van az utánpótlásban. Szokták mondani, a remény hal meg utoljára, magam is az optimista emberek közé tartozom, szeretném a PMFC-t visszajuttatni oda, ahova való, ám a jövőre nincs ráhatásom. Fölöttem, fölöttünk dől el minden.”

Ha az égiek is úgy akarják, nem lesz még egy temetés a Stadion utca 2. alatt.

A (há)borúra jöhetne már a derű.

forrás: nso.hu

A hétvégén rajtol a bajnokság az NB III-ban.

Nos, ha ezen a vonalon megyünk tovább, akkor nincs mitől félni a most szombaton rajtoló idényben. A csapat kerete ugyanis egyértelműen acélosabb lett, s olyan futballisták érkeztek, akiktől nyugodtan várhatunk jó produkciót – korábban már bizonyították, hogy az élvonalban vagy a másodosztályban is megállják a helyüket. A kapuba jött Gőcze Gergő, akinek valószínűleg ez lesz élete egyik nagy lehetősége, a védelem Nagy Józseffel lett masszívabb, a középpályás védekezést Horváth Adrián teheti hatékonyabbá, a kreatívabb támadójátéknak Wittrédi Dávid lehet az alappillére – hogy aztán Mojzer György befejezze az akciókat.

A felkészülési mérkőzéseket látva egyértelmű, jó úton halad a PMFC a cél, a bajnoki cím és a feljutás felé. A szurkolók méltán bíznak benne, ezúttal a Munkás lesz a mezőny Budafokja, vagyis az a csapat, amelynek egy idő után mindenki csak a hátát nézi, s amelyikkel kapcsolatban mindenkinek el kell fogadnia, hogy sokkal jobb, mint a többiek.

Sajnos akad olyan körülmény is, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül, s amely bizony nem a PMFC malmára hajtja a vizet. A piros-feketék ősszel biztosan nem játszhatnak hazai pályán, mert stadionjukban nem épült meg az NB III.-hoz szükséges fedett lelátó – nem kérdés, ez hatalmas szégyen. De a szereplést illetően sokkal rosszabb, hogy ez egyértelmű hátrányt jelent. Házigazdaként majd Kozármislenyben lesznek kénytelenek vitézkedni Kónya Dávidék, ami a PMFC-szurkolók számára jókora kellemetlenség. Nem mellesleg itt van még egy probléma: a második fordulóban jönne a PMFC–Kozármisleny rangadó, amire ugyebár ez alapján Mislenyben kerülne sor, ám az MLSZ szabályai szerint ilyen esetekben más pályát kell keresni. Vagyis minden bizonnyal a két csapat drukkerei által nagyon várt csatát valahol a két várostól távol rendezik majd meg – információink szerint valószínűleg Kaposváron, Szekszárdon vagy Pakson. Nem egy optimális helyzet…

Távozott: Gábor Péter, Erőss Csaba, Fekete Marcell, Krapecz Balázs, Takács Ákos, Hleba Tamás, Bodor Márkó, Lőrincz Bence, Nagy Zsombor.

Érkezett: Gőcze Gergő, Puskás Gábor, Füredi Szabolcs, Nagy József, Horváth Adrián, Wittrédi Dávid, Horváth Péter, Mojzer György.

Egyértelmű: a PMFC-nek meg kell szereznie a bajnoki címet, az első helyen kell végeznie. Az biztos, hogy a szakmai stábbal nem lesz probléma, Márton Gábor többször is bizonyította, hogy képes jó, ütőképes csapatot építeni. Az előző szezontól eltérően most már a játékosállomány is megfelelő szintű ahhoz, hogy a piros-feketék megelőzhessenek mindenkit. Nem mellesleg: az ellenfelek között sem látunk verhetetle

Lezárult a PMFC számára a 2016/2017-es bajnoki szezon, amelyre a szakvezető 28 játékost nevezett.

Legtöbb percet játszotta: Koller Krisztián - 2850 perc

Legkevesebb percet játszotta: Somogyi Máté - 44 perc

Legtöbbet kezdő játékos: Koller Krisztián - 32 mérkőzés

Legtöbbet a kispadon ülő: Somogyi Máté, Krapecz Balázs, Gábor Péter - 11-11-11 mérkőzés

Részletek elérhetőek a Bajnokság statisztikáknál.