Alighogy hazatért a hazai játékvezetői elit az egyhetes antalyai edzőtáborból, máris Olaszországba indult a négy fős magyar játékvezetői küldöttség, hiszen „minden út Rómába vezet”.

Korábban soha nem tapasztalt létszámban vehettek részt magyar élbírók a római összetartáson, hiszen Kassai Viktor és Vad II István mellett Gaál Gyöngyi és Kulcsár Katalin is meghívást kapott az európai elit továbbképzésére. A háromnapos kurzus mérföldkőnek számított az UEFA életében, hiszen első alkalommal tartották közösen a kontinens legjobb férfi és női játékvezetőinek szellemi és fizikai felkészítését. A magyar sípmesterek a hatásos felkészülésnek köszönhetően sikeresen teljesítették az előírt ingatesztet, majd előadásokat hallgattak az előző szezon tapasztalataiból. A továbbképzés elméleti óráin és a gyakorlati foglalkozásain kiemelt figyelmet fordítottak az UEFA által használt alapvonali játékvezetők szerepére és az ötbírós rendszer tökéletesítésére, amely a 2013–2014-es szezonban az NB I-ben is bemutatkozik majd.

Az összetartáson először találkoztak a nyári svédországi női Európa-bajnokság játékvezetői, akik között Kulcsár Katalin is ott lesz. A kontinenstornára meghívást kapó kilenc játékvezető és tizenkét asszisztens június közepén ismételten találkozik majd, ahol fizikai teszten és szakmai továbbképzésen vesznek majd részt.

A továbbképzés után megérkeztek az idei év első megbízatásai is az MLSZ Játékvezetői Bizottságához: Vad II István február 14-én, míg Kassai Viktor február 21-én vezet majd egy később kijelölendő Európa Liga-mérkőzést a legjobb 16 közé jutásért.

Pierluigi Collina, korábbi sikeres játékvezető, jelenleg az UEFA bírói főnöke Vad II István, a 2012-es Eb-n elkövetett hibája kapcsán érdekes részletet tárt fel a Magyar Labdarúgás Fórumán, Budapesten. Az olasz szakember elárulta, hogy az Ukrajna-Anglia Eb-meccsen meg nem adott gólnál nem a korábban emlegetett 50 vagy 70 centivel, csak 2,2 centiméterrel haladt át a gólvonalon a labda, ezt a későbbi mérések mutatták meg.

Mint ismeretes, a magyar játékvezetői ötös a donyecki, Ukrajna-Anglia Eb-találkozó 62. percében követte el a tavalyi kontinenstorna legnagyobb bírói hibáját, amikor az ukrán Devic lövése után nem ítélt gólt, a gólbíró, Vad II István ugyanis nem jelezte Kassainak, hogy a labda áthaladt a gólvonalon, mielőtt John Terry visszarúgta a mezőnybe. Ráadásul az esettel záródó akció lesről indult, ezt sem jelezték a magyar játékvezetőnek.

Az esettel kapcsolatban a Magyar Labdarúgás Fórumán Pierluigi Collina, minden idők egyik legsikeresebb játékvezetője szólalt meg UEFA-funkcionáriusként, és bár továbbra is hibának tartja természetesen a történteket, némi technikai kitérőt tett az eset kapcsán, Budapesten.

- Az első jelentések szerint mintegy 50-70 centire volt a labda a gólvonalon túl, és úgy tűnt, lehetetlen volt nem látni ezt 50 centi körüli távolságot, de persze nem voltunk ott a helyszínen, hogy ezt pontosan megmérjük. Három hónappal később a teniszben az úgynevezett Sólyomszemet használó cég megállapította, hogy 2,2 centivel haladt át a labda a gólvonalon, nem 70-nel vagy 50-nel! Érdekességképpen hadd mondjam el, hogy a tolerancia-mérték, amit még elfogad a gólvonal-technológia, az IFAB és a FIFA is, az 3 centiméter, azaz a 2,2 centiméter a hibahatáron belül van ? mondta az olasz ex-sípmester.

"Mariborból müncheni átszállással jöttünk volna haza pénteken, ám a ferihegyi repülőtér lezárása miatt péntek délelőtt tíz óra óta Münchenben vagyunk, most fog indulni csak a gépünk - mondta a FourFourTwo.hu-nak pár perccel ezelőtt Vad II István Münchenből. - Éjszakára elszállásoltak minket egy közeli szállodában, amivel minden rendben volt, de akkor is már régen otthon lennék, ha vonattal indultam volna Szlovéniából."

December 6-án, csütörtökön 21.05-kor rendezik a Maribor-Lazio találkozó az Európa Liga J-csoportban, az olaszok csoportelsők, a házigazdák az utolsó helyen állnak. A 33 esztendős Vad II István az ősszel a Molde-Steaua csoportmérkőzést vezette. Érdekesség, hogy Vad II István első nemzetközi mérkőzését szintén a szlovén fővárosban vezette, 2007. július 7-én a Maribor-Hajduk Kula mérkőzésen mutatkozott be. Most ifj. Tóth Vencel és Albert István asszisztensként segítik a munkáját, a kapuk melletti asszisztensek Bognár Tamás és Fábián Mihály lesznek, a tartalék-játékvezetőnek pedig Szpisják Zsolt utazik .

A hétvégén jól vezette Vad II István a Győri ETO - Honvéd mérkőzést, a hajrában például kulcsfontosságú helyzetben ítélt lest a hazaiak egyik góljánál - mint Puhl Sándor szavaiból kiderült, helyesen. A sporttárs a nyári, rosszemlékű Eb után a nemzetközi porondra is visszatér, az UEFA honlapjának tanúsága szerint ő vezeti a Molde és a Steaua Bukarest norvégiai összecsapását csütörtökön az Európa Ligában. Segítői ifj. Tóth Vencel, Albert István, Szpisják Zsolt, Bognár Tamás és Fábián Mihály lesznek.

Ma 18 órától Asztanában a C csoportban a Kazahsztán-Ausztriát Bognár Tamás vezeti, segítői Kispál Róbert és Szpisják Zsolt, Vad István itt kap szerepet tartalék játékvezetőként.

Mindennaposnak nem nevezhető történet: van egy labdarúgó, Vad István, aki a pályafutása befejezése után játékvezetőként is ismert lesz, majd a fia ugyancsak a bíráskodásra teszi fel az életét. A slusszpoén természetesen nem ez, hanem hogy a családfő sarjai legalább olyan ?érdekessé váltak", mint a korábbi FTC-futballista: előbb a FIFA-ranglétrán még gyorsabban emelkedő Vad II István, aki a minap a nemzetközi figyelem középpontjába került, illetve pár évvel korábban a lánytestvére, aki szintúgy mérkőzéseket kezdett vezetni. És ő már a negyedik szakmabeli a famíliában...Akkoriban volt gyerek, amikor tízből tíz fiatal akart futballista lenni.

Az 1953-as születésű Vad Istvánnak teljesült az álma, a Ferencvárosban játszhatott, a felnőtteknél töltött két esztendeje során összesen 12 bajnoki gólig jutott, és máig büszke arra, hogy 1976-ban MNK-győztes lett, az 1976?1977-es bajnokságban pedig együttesét bajnoki bronzéremhez segítette.

- Ezerkilencszázhatvankilencben, Ebedli Zoliékkal kezdtem a Fradiban, és nyolc éven keresztül a zöld-fehérekhez tartoztam - elevenítette fel az emlékeit az NS 2008. július 18-i számában Vad István. - A mai napig a fülembe cseng, amit edzőnk, Dalnoki Jenő mondott az egyik élvonalbeli meccs előtt: Vadkám, mert így hívott, ahány méterrel átlépi a felezővonalat visszafelé, annyi ezer forint büntetést fizet. A szervezést hagyja meg az Ebedli bácsinak meg a Nyilasi bácsinak, magát az ellenfél kapuja előtt akarom látni."

Hát igen, akik látták futballozni, azt mondják, Vad Istvánnak nem volt olyan testrésze, amellyel ne tudott volna gólt szerezni... A labdarúgást aztán majd 33 esztendősen, a 22-es Volánban fejezte be, de akkor már túl volt a sikeres játékvezetői vizsgán.

Nem állítjuk, hogy elhatározásával meglepetést szerzett édesapjának: idősebb Vad István ugyancsak bíráskodott, igaz,ő csak a Budapest-bajnokságig jutott. A fiú, a korábbi ferencvárosi játékos pedig 1990 és 1998 között 106 meccsen bíráskodott a magyar élvonalban, azt azonban mindig is fájlalta, hogy az FTC-nek egyetlen mérkőzést sem vezethetett.

Noha kérte a játékvezetők akkori főnökét, Nagy Miklóst, hogy Fradi-meccsel búcsúzhasson, az első osztályban a Siófok?Stadler párharcon fújta utoljára a sípot. Ekkor már olyan felejthetetlen nemzetközi találkozók voltak mögötte, mint az Ajax-Bayern München összecsapás, de örök emlék az a Megyeri úti és diósgyőri kilencven perc is, amely után csak rendőrautóval tudta elhagyni a stadiont...

Ami neki először 38 esztendősen adatott meg (bíráskodás nemzetközi mérkőzésen), fia, Vad II István életében már 27 évesen bekövetkezett. A fiatalember az RTK-ban kezdte a játékoskarrierjét, majd a Ferencvárosban és a BVSC-ben szerepelt ifiként, hogy aztán egészen korán a sípmesterség mellett tegye le a voksát.

-Amikor apu bíráskodott, mindig mentem a meccsekre, ott voltam vele az öltözőben, és hamar beleszerettem a miliőbe, amely a játékvezetők életét körülveszi" - adott magyarázatot a pályaválasztására, szintén négy esztendővel ezelőtt Vad II István.

- Még futballoztam, amikor elkezdtem bíráskodni, aztán viszonylag hamar rájöttem, labdarúgóként nagy ívű karriert aligha futhatok be. Tizenhat évesen már gyerekmeccset vezettem, jött a BLASZ II, aztán az NB III, felkerültem az országos keretbe, és immár két esztendeje FIFA-bírónak számítok. A célom ugyanaz, mint volt, amikor elindultam a pályán: a következő lépcsőfokot szeretném elérni."

Vad I István állította, a fia nem miatta lett élvonalbeli játékvezető. A gyereket nem a hátszél segítette, hanem az, hogy korábbi futballistaként jobban tudja megítélni a test test elleni játékhelyzeteket, mint aki könyvből tanulta a szabályokat.

Senki sem lepődhetne meg, ha Vad II István azt állítaná, a szakmában az édesapja a példaképe, azonban nem így van. Mint mondta, számára nem létezik bíróideál, de sok kolléga van, akitől érdemes ellesni valamit. Akár azt, miként fegyelmez, akár pedig, hogy miként igazítja el a sorfalat.

A tanulási folyamat részeként a cikk születésének időpontjában a ?Kisvad" épp egy izraeli Intertotó- összecsapáson volt túl, de aztán vb-selejtezőkön, Ukrajnában az U19-es Eb-n, a szingapúri ifjúsági olimpián (többek között a nyitómeccsen!), Eb-kvalifikációs mérkőzéseken, tavaly nyáron pedig a kolumbiai U20-as világbajnokságon is szerephez jutott, és közben 2010 őszén újabb nagy lépcsőfokot lépett: 31 esztendősen immár a BL-ben is fújhatott.

Idén pedig jött Doneckben az ukrán-angol Európa-bajnoki csoportmeccsen a gólbírói szerepkör Kassai Viktor (meg a többi honfitárs) oldalán, és az a bizonyos meg nem adott Marko Devics-találat a gólvonalon túl, amely igencsak felerősítette az új technológiák bevezetését támogató hangokat, illetve a jelek szerint magát a reformfolyamatot is.

Vad II István életében azonban más érdekességek is vannak. Előmenetelén fellelkesedve 12 évvel fiatalabb húga, Vad Anita 11. osztályos gimnáziumi tanulóként úgy döntött, ő bizony a hétvégéket nem (csak) házibulikban tölti, hanem a futballpályákon. 2007 decemberében így maga is bírótanfolyamra jelentkezett, és azóta megtapasztalta, a futballistaanyukáknál olykor elszakad a cérna...

-A példa előttem volt, hiszen apu és a bátyám is vezet, de nem tagadom, a női labdarúgók kínai világbajnoksága is nagy hatással volt rám - mondta szintén 2008-ban a ranglétrán azóta már feljebb lépő csinos ifjú hölgy. - Elvégeztem a tanfolyamot, és a Rojik?RTK meccsen debütáltam játékvezetőként.

Nehezen szoktam meg, hogy a szülők olykor mennyire elveszítik a fejüket, de apuék felkészítettek rá, miként kezeljem ezeket a helyzeteket. Édesapám egyébként is nagy támasz számomra: ott van mindegyik meccsemen, és elmondja, mit csináltam jól, mikor kellett volna másként döntenem. Egyébként előfordult már, hogy belefújtam a sípba, és utána rögtön tudtam, rosszul ítéltem.

Adja magát a kérdés: nőként meddig lehet eljutni ezen a pályán? Arra lehet építeni, hogy az apa és a fivér is felverekedte magát a nemzetközi porondra, és bár az álmok valóra váltásához jó esetben is évekre van szükség, Vad Anita előtt már a családon kívül is létezik minta idehaza: Gaál Gyöngyi.

És most ne arra tessenek gondolni, hogy utóbbi miként nézhette tavaly szabályosnak a felnőtt női vb Ausztrália-Egyenlítői-Guinea találkozóján (3?2) az afrikai Bruna nyilvánvaló kétkezes labdamegfogását, hanem hogy egyáltalán FIFA-játékvezető lett (és ilyen rangos tornára hívták) Magyarországról. Ez lehet (legyen) a követendő példa...

Elképesztő súly nehezedik most egy szegény magyar játékvezető vállára, de nála is sokkal jobban kell szégyenkeznie annak, aki kitalálta a gólbíró intézményét. Így úszik el Kassai Viktor Eb-döntője.

Először rossz viccnek tűnt, amikor feltűnt a pálya mellett az ötödik, majd a hatodik, hetedik játékvezető. Nem lehetett ezt az ostoba tobzódást mással magyarázni, mint a nem elhanyagolható befolyású bírólobbi mesterkedésével, ám már a kezdet kezdetén, az ötödik játékvezető rendszerét tesztelő 2006-os németországi világbajnokság alatt kiderült, hogy öten ugyanúgy tévednek, mintha minden felelősség egy emberé lenne, összesen négyen mulasztották el a kollégái közül figyelmeztetni Graham Pollt, hogy Josip Simunicnak három sárga lapot mutatott fel az Ausztrália–Horvátország mérkőzés során. Pollt, aki a vb egyik legjobb bírója volt, azonnal haza is küldték.

A FIFA és az UEFA (itt sajnos Michel Platini személyes felelősségét is meg kell említeni) a játékvezetők létszámának további növelésében látta a megoldást, pedig a leginkább vitatott esetekben (lesek és gólvonal mögé pattanó labdák) a technika feketén-fehéren megmondaná, hogy mi a helyes ítélet, kiszűrve ezzel rengeteg felesleges vitát és végzetes hibát. A videóbíró intézményét azonban (amely persze sohasem helyettesítheti a játék egészét felügyelő és a futballistákat fegyelmező vezetőbírót) a 2010-es világbajnokság megdöbbentő hibái (legmarkánsabb példa Frank Lampard jóval a gólvonal mögé pattanó lövése a németek ellen) sem hozták el, illetve nem gyorsították eléggé fel a folyamatot, még mindig csak tesztelik az esetleges technikai újításokat és vitatkoznak a bevezetésükről. Ez lett a világ jelenlegi legjobb játékvezetőjének, Kassai Viktornak a veszte. (Ok, ne temessük még, láttunk már olyat, hogy az UEFA határozottan kiáll egy embere mellett, főleg, hogy főként a segítői hibáztak, igaz, a házigazdától elvett gól nem jó ómen egy világversenyen – ne feledjük, az Eb-döntőt Ukrajna fővárosában rendezik, és bőszítené az ukránokat, ha Kassait látnák feltűnni a kivonuló csapatok élén, Vad Istvánról nem is beszélve, sőt, már a meccs előtt támadná a világsajtó. Ennek a gondolatmenetnek persze az is lehet a vége, hogy Kassait megmentik egy negyeddöntővel vagy egy elődöntővel, ami főleg a jövő szempontjából lenne hatalmas gesztus az UEFA-tól. Még ha a magyar bírónak világszerte szurkoló kollégák, szakmabeliek, szimpatizánsok számára a várva várt döntőhöz képest csalódást is jelentene mindez, ebben a pillanatban ez a legtöbb, amit remélhetünk. Hiszen egy adott tornán sokkal fontosabb az ott nyújtott teljesítmény globális lélektani hatása, mint az, hogy általában milyen jó játékvezető valaki, ez a logika pedig a döntő vezetésének lehetőségét a történtek után kizárja, sőt, a magyarok hazaküldését valószínűsíti.)

Annyira megszoktuk már, hogy Kassai minden szinten helytáll, hogy kevesen féltették őt az ukrán–angol meccstől. Pedig ha azt nézzük, hogy a házigazda és a mindig a nemzetközi figyelem fókuszában lévő Anglia játszott, eleve kockázatos meccsről beszélhettünk. De mindenki úgy volt vele, „na ez még menjen le simán, aztán jöhet az elődöntő vagy a döntő”. Csak éppen ez nem „ment le simán”, és még csak nem is igazán Viktor hibájából. Az első félidőben lapot sem kellett adnia, s úgy nézett ki, parádésan hangol a következő feladatra, ami jó eséllyel a döntő lehetett volna. De ekkor, mint a derült égből villámcsapás, jött az az ukrán kontra, és minden összezavarodott. Érthetetlen, hogy a rendre hibátlanul lengető, és Kassival évtizedes összeszokottsággal dolgozó Erős Gábor, aki pár perccel korábban sem intett be egy lest (igaz, mire emelte volna a zászlót, már kirúgás következett, nem volt tehát jelentősége), miért nem jelezte, hogy lessel indult az akció (egy fotót kaptam egy kedves kommentelőtől az esetről, de a televízió magyar kommentátora és egy szakkomentátora sem hozta szóba), ami elejét vehette volna az egész cirkusznak. Ehelyett jött a második hiba, ami az elképzelt ideális forgatókönyvet, hogy Kassaiék besétálnak a kijevi döntőbe, rémálommá változtatta.

Olyan butaságot persze ne mondjunk, mint amit az Index ír, vagyis, hogy egy labdányival volt beljebb a gólvonalnál a labda, ugyanis – úgy látszik, nem árt elismételni a kézenfekvő, unalomig emlegetett szabályokat is – nem az számít, hogy a 12 centiméteres gólvonal közepéhez képest kicsit beljebb vagy kijjebb van a labda, hanem az, hogy teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon. Márpedig ez a labda éppen, hogy áthaladt teljes terjedelmével a gólvonalon, de általános megállapítás, hogy áthaladt. Lásd a fotón. A baj nem az, hogy Kassai ezt nem vette észre (bár, ha nincs gólbíró, megérzésből talán megadja a gólt, mert elsőre is úgy látszott, hogy bent volt a labda, amikor John Terry elkeseredetten kivágta), hanem az, hogy az az ember, akit szinte csakis ezért állítanak oda, aki ezért edzett, tesztelt, futott, gyakorolt, utazott, hogy ha egyszer lesz egy kétes gólvonali-szituáció, akkor a helyén legyen az esze, a szeme, nos, hogy a gólvonalon meredten álló, az esettől pár méterre lévő Vad István nem jelzett gólt. Most majd azt vetik a szemére (!), hogy ez az egyetlen egy döntést kellett volna jól meghoznia az Eb-n, ezért volt ott. A hozzáértők három körülményt hibáztatnak, amikor magyarázni próbálják a magyarázhatatlant: egyrészt, hogy Vad, noha az alapvonalon állt, a feje mintegy öt centiméterrel a pálya felé billent, azaz számára benne lehetett a képben a kapufa, és hihette, hogy a labda nincs teljes terjedelmével belül, másrészt, hogy kár volt az UEFA-nak a gólbírókat a bal oldalról a jobb oldalra áthelyeznie, így ugyanis nem eggyel több szempár figyeli, hogy átjutott-e a gólvonalon a labda, hanem a gólbíró egyenesen takarja a kilátást a partjelző elől, akinek hagyományosan az ilyen helyzetek megítélése is a feladatai közé tartozik, míg a harmadik kifogás, hogy Terry tiszta fehér szerelése és a fehér labda összemosódott, egy tizedmásodperc alatt képtelenség volt felmérni a helyzetet.

Vagyis, vonhatjuk le az általános következtetést, hiába a gólbíró, a legkritikusabb szituációk megítélésbe ugyanúgy csúszhat hiba, mint korábban három játékvezetővel, innentől kezdve pedig teljesen fölösleges ilyesmivel megalázni egy egyébként tehetséges FIFA-játékvezetőt, jóllehet a tudomány és a technológia mai állása szerint az eset megítélésére egy pár száz dolláros készülék tökéletesen alkalmas lenne. Vad, elismert játékvezető-dinaszia tagja lévén (a nagypapája is futballista, majd játékvezető, s az édesapja is NB I-es játékos, majd FIFA-bíró volt) régóta hallgatja a baráti szóvicceket a nevével (Vak István), ami valóban jópofa zrika mindaddig, amíg ilyen tragikus, kimondottan az éleslátást megkérdőjelező hiba nem történik. A képen amúgy látszódott Pista zavarodottsága, valószínűleg pár másodperc alatt benne is tudatosodott, hogy hibát követhetett el, de akkor már nem volt mit tenni. Ezért lehetetlen nem igazat adnunk Puzsér Róbertnek, aki a borzalmas hiba délelőttjén feltöltött videoblogjában éppen a videobíró égető szükségességéről beszél: http://puzser.web4.hu/cikk/puzser-szerint-ertelmetlen-futballt-nezni-videobiro-nelkul). Azt pedig csak nagyon halkan jegyezzük meg, hogy a korábbi csapatba Fábián Mihály helyett került be gólbírónak Vad, aki a Wembleyben, tavaly a BL-döntőn Kassai tartalékja volt.

A képzett, BL-meccseket irányító játékvezetők fotocellás készülékké való visszaminősítése szörnyű és kegyetlen tévedés, ez egyszer s mindenkorra kiderült. Teljesen olyan ez, hogy mintha egy Formula-1-es csapat második számú pilótájától azt kérnék, hogy cseréljen kereket pilótatársának, ám ha elgurul egy csavar, mert véletlenül leejti, akkor oda a világbajnoki cím. Ugye, hogy méltatlan?

Elképesztő súly nehezedik most egy szerencsétlen, egyébként sokra hivatott magyar játékvezető vállára, de nála is sokkal jobban kell most szégyenkeznie annak, aki kitalálta ezt az elképesztő baromságot, a gólbíró intézményét. Néhány milliméter miatt úszik el az Eb-döntő Kassai Viktornak, aki most tényleg nem tehet semmiről. Az ominózus eset után, a meg nem adott gól ellentámadásának végén, a 62. percben kellett felmutatnia az első sárga lapot, azonnal ideges, kapkodó lett a meccs, és bár ezután hullottak a lapok, Blohin őrjöngött a kispad mellett, a magyar játékvezető nem veszítette el a fejét, és hibátlanul lehozta a folytatást is.

De lesz-e még folytatás? Különös szerencsétlenség a magyar játékvezetők szemszögéből, hogy az Eb-n eddig övék a legnagyobb hiba. Még ma kiderül.

Az Anglia-Ukrajna mérkőzésen a magyar játékvezetők nem adták meg Devics gólját. A gólvonalat figyelő Vad II. István sem látta bent, több olvasónk szerint azért, mert rosszul helyezkedett. Állításukat mértani szabályokkal bizonyították. A kiindulópontot Vad II. rossz helyezkedése jelentette. Számításaikat beküldő olvasóink az állítják, hogy a gólbíró vagy a kapufa pálya felé eső síkjában vagy beljebb volt, ezért nem tudta felmérni, áthaladt-e a labda a gólvonalon. Ha a kapufa belső síkját nézte volna, akkor is fennáll a tévedés lehetősége, de így objektív tényezők is megakadályozták a helyes ítélethozatalban.

Sturcz Antal úgy véli, Vad II. szemvonala a pálya belső síkjától 4-6 centiméterrel beljebb volt. Így Devics lövését belső pontból látta. Angyal Péter olvasónk is hasonlót feltételezett, szerinte a 12 centiméter átmérőjű kapufa kitakarta Vad II. elől a labdát, abból csak egy részletet látott, ezért nem ítélhette meg a gólt, ami a szabálykönyv szerint az, ha a labda teljes terjedelmében áthaladt a gólvonalon.

Angyal állítását, hogy nem került ki a kapufa holtteréből a labda, egyszerű mértani egyenletekkel igazolta. Vad II. és a labda távolságát nyolc méterre becsülte, a bíró szemét egy pontnak fogta fel, majd hasonló háromszögek módszerével úgy számolt, hogy 20 centiméteres a kapufa mögötti holt tér. Nagyjából ekkora egy futball-labda átmérője is. Így legalább nyolc centiméterrel át kellett (volna) haladjon a labda a 12 centiméter széles gólvonalon, hogy a kapufa belső síkját figyelő Vad is egyértelműen bent lássa.

Vad II. tehát ítéleténél a szemének hitt, de a rossz helyezkedése miatt mégis hibázott.

A keddi angol-ukrán csoportmeccsen egy hazai gólt elnéző Kassai Viktor nem vezet több meccset a lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokságon. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szerdán döntött arról, hogy a tavaly a világ legjobb játékvezetőjének választott magyar bíróra nem számít a kontinenstorna kieséses szakaszában.

A Kassai Viktor fémjelezte magyar játékvezetői ötös a donyecki találkozó 62. percében követte el az Eb eddigi legnagyobb bírói hibáját, amikor az ukrán Devic lövése után nem ítélt gólt. A gólbíró Vad II István ugyanis nem jelezte Kassainak, hogy a labda áthaladt a gólvonalon, mielőtt John Terry visszarúgta a mezőnybe, így a játék 1-0-s angol előnnyel folytatódott.

Szerda délután Pierluigi Collina, az UEFA-nál a játékvezetők első embere sajtótájékoztatón ismerte el, hogy a találatot meg kellett volna adni. Hangsúlyozta, emberi hiba történt, aminek nem lett volna szabad bekövetkeznie.

Az eset kapcsán felerősödtek azok a hangok, melyek szerint elkerülhetetlen, hogy futballban is szerepet kapjon a videóbíró, ugyanis a sportág rohamos felgyorsulásával nem lehet tartani a lépést, és hiába van négy segítője a játékvezetőnek, előfordulhatnak olyan hibák, mint az angol-ukrán meccsen.

Kassai tévedésa kapcsán megszólalt Maruzsi László korábbi autóversenyző is, aki a Sport24 kérdésére elmondta, lassan tíz éve próbálja elfogadtatni gólbíró technológiáját.

S ha ez még nem lenne elég, Ukrajnában közellenségnek kiálltották ki Kassait: meghekkelték a legjobb magyar játékvezető angol nyelvű Wikipédia-oldalát, ahol már a halálát is bejelentették. Szerintük június 20-án ölték meg ukrán drukkerek, akik aztán odavetették a kutyáknak.

A támadásra a Wikipedia szerkesztői azonnal reagáltak, kijavították a bíró profiljának szövegét.

Nem látta bent a labdát Kassai Viktor és gólbírója, Vad II. István a keddi angol-ukrán Eb-meccsen, így nem ítélte meg a hazaiak egyenlítő gólját. Az ukrán edző tajtékzott, csakhogy a visszajátszásokból kiderül az is, hogy előtte lesen engedte el a támadást a magyar bíróbrigád. Ez az első videókon nem látszott, de van egy oldalsó-hátsó kamera, amin jól kivehető, mekkora lest nézett el Erős Gábor partjelző.

Vagyis a lényeg, hogy a támadást jóval John Terry vonal mögüli mentése előtt, már akkor meg kellett volna állítani, amikor a gólpasszt adó Milevszkijhez eljutott a labda: a képen látszik, hogy a csatár legalább méteres lesről indult. Erős nagyjából vonalban volt az utolsó védővel, csakhogy a labda az ukrán balhátvédtől jött, legalább 60 méteres, szenzációs ívelés volt, a két hazai futballista között akkora volt a távolság - ráadásul Milevszkij már sprintelt -, hogy a partjelzőnek kvázi esélye nem volt a labda elrúgásának pillanatát és a csatár pozícióját egyszerre látni: valószínűleg fizikailag sem férhetett mindkettő egyszerre a látóterébe.

Az akciónak nem szabadott volna továbbmennie, de Erős nem jelzett, ez egyáltalán nem kisebb hiba, mint nem bent látni a később kapuba jutott labdát. Egyik esetben sem volt könnyű Kassaiék dolga, mindkettőnél rosszul döntöttek.

Az viszont tény, hogy a les miatt már jóval a gól előtt meg kellett volna szakítani a támadást, vagyis ha ők is bent látják a labdát, lesgólt adnak meg.

A visszajátszások alapján sajnos komoly játékvezetői tévedés árnyékolta be az Anglia-Ukrajna Eb-csoportmeccset (1-0): a 62. percben Devic lövése Hart érintésével áthaladt a gólvonalon, mielőtt Terry bevetődve kirúgta volna a labdát a kapuból, de a visszajátszások alapján a labda teljes terjedelmével bejutott a ketrecbe, egy erősen lesgyanús akció végén. A mérkőzést Kassai Viktor és csapata vezette.

A 62. percben Devic ziccerébe még beleért Hart, a labda felperdült, majd Terry kirúgta a labdát a kapuból, merthogy a visszajátszások szerint bent volt a labda. Ráadásul az akció is erősen lesgyanús volt, ám nem jelzett ott sem a magyar asszisztens zászlója. A kapunál Vad II István állt a gólnál, ami nem volt gól, és mégis.

Az interneten már terjed a felvétel, méghozzá a "100%-os ukrán gól, amit nem adott meg a bíró" címszó alatt...

Az angolok 1-0-ra nyertek és csoportelsők lettek, mivel a franciák 2-0-s vereséget szenvedtek a svédektől, így az ítélet nem szólt bele a továbbjutás sorsába és sorrendjébe sem, ám Kassaiék további Eb-sorsát sajnos még befolyásolhatja.

A gólbíró, Vad II István nem jelzett, így Kassai Viktor nem adta meg a gólt ? a visszajátszásokból és a kimerevített képeken egyértelműen látszik, hogy a labda teljes terjedelmével bent volt.

A BBC Sports közvetlenül az eset után élő közvetítésében azzal poénkodott, hogy van egy új orosz partjelzőjük, Vad II István - utalva az 1966-os vb-döntőre, amikor a partjelző kétes körülmények között adta meg az angolok találatát, míg Rio Ferdinand arról értekezett twitter-csatornáján, hogy visszakapták a sorstól azt, amit 2010-ben elvett a világbajnokságon Frank Lampard meg nem adott góljánál.

Nem hiszem el. Ott van a partjelző, plusz még egy ember az alapvonalon. Öt méterre áll, és nem látta? Hihetetlen? - mondta a korábbi angol válogatott Chris Waddle az esetről.

Sikerült összeszedettebben játszanunk, a szünet után egy fokozattal feljebb kapcsoltunk ? mondta Steven Gerrard a meccs után, aki kitért az ukránok meg nem adott góljára is. ? A csapat képes volt újítani a szünet után. Kell egy kis szerencse is, anélkül senki sem nyert nagy tornát. Meglátjuk, mire jutunk majd.

Oleg Blohint, az ukrán válogatott kapitányát megviselte az 1?0-s vereség: amellett, hogy Kassait és csapatát kárhoztatta, a hivatalos sajtótájékoztatón nem volt hajlandó angolul nyilatkozni, és belekötött az egyik szigetországi médiamunkásba.

Öt bíró van már a pályán, és a labda ötven centiméterrel a gólvonal mögött van. Képesek voltunk egyenlíteni, de nem adták meg nekünk a találatot?  - háborgott az ukrán szakvezető. Blohin hozzátette: szerinte a játékvezető akkor is hibázott, amikor Andy Carroll a könyökét használta, de nem ítélt, valamint John Terrynek is volt egy szabálytalansága, amiért sárga lapot érdemelt volna.

A nemzetközi sajtó természetesen rögtön arra reflektál, hogy úgy tűnik, Michel Platini ötlete, a hatbírós rendszer sem hozta meg a várt eredményt, és vajon mi kell még ahhoz, hogy bevezessék a nagy tornákon a videobírót?

Az újabb láthatatlan gól mindenesetre újra fókuszba állíthatja a gólvonal-technológiát, amelyről a nemzetközi szabályalkotó testület, az IFAB egyébként épp július 5-én tárgyal Zürichben.