Lépjünk végig a mérkőzés kulcspillanatain.

7. perc: Várkonyi nyújtott lábbal szerzett labdát a ZTE tizenhatosán belül. Bár elsőre úgy tűnt, tisztán eltalálta a labdát, a mozdulat végén megrúgta Abu Fanit. A rendelkezésre álló visszajátszás pont takarásban volt, így nem látszott egyértelműen, mit talált el a védő. A képkockák alapján viszont a labda tisztán látható volt, vagyis a rúgás nem azt érte. Beszédes jel volt az is, hogy Várkonyi azonnal bocsánatot kért ellenfelétől – ez sokat elárul a szituáció valódi természetéről. Perdöntő felvétel nincs, de az események összerakva erősen gyanús, hogy a védő a csatárt találta el. Káprály mindenesetre nem látott szabálytalanságot.

13. perc: Ötvös megszerezte a vezetést. Kovacevic felugrott, hogy ne érjen a labdához, de a mozdulatával zavarta e Gundel Takácsot? A VAR azonnal vizsgálni kezdte az esetleges leshelyzetet. Az asszisztens nem emelte a zászlót, és a visszajátszás gyorsan igazolta is: Kovacevic nem volt lesen, a gól teljesen szabályos volt. Az viszont elég furcsa, hogy az első ismétlésből egyértelműen látszott, hogy nincs les – akkor miért tartott a VAR vizsgálat közel két percig?

23. perc: Csonka szabálytalankodott Kovacevic ellen, ám Káprály sípja néma maradt. A vendégcsatár felpattant, majd ő maga szabálytalankodott Perazával szemben – ezt már helyesen fújta le a játékvezető. A probléma az, hogy az előzmény, vagyis a ZTE szabálytalanság elmaradt megítélése egyértelmű hiba volt.

24. perc: Egy FTC kiugratás után Amato szögletre mentett, de Szalai Dániel lest jelzett. A visszajátszásból kiderült, hogy az FTC támadója legalább fél méterrel beljebb helyezkedett – komoly asszisztensi tévedés. Az eset jelentősége óriási, hiszen szöglet helyett hazai szabadrúgás következett, és ebből alakult ki a mérkőzés egyik legfontosabb, később döntőnek bizonyuló szituációja.

25. perc: A ZTE szabadrúgása Cisséhez került, aki kissé hosszan vette át a labdát. Elrúgta azt, majd lendületből megrúgta Szendreit. Káprály lefújta az esetet, és sárga lapot adott Cissének. Ezt követően VAR vizsgálat indult annak megállapítására, hogy elegendő e a sárga lap. Erdős József végül a monitorhoz hívta a játékvezetőt, aki rövid visszanézés után kiállította az FTC csapatkapitányát. A videó alapján a piros lap nem nevezhető jogtalannak.

Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy a jelenetet egy súlyos asszisztensi hiba előzte meg. Ha Szalai nem téved a 24. percben, akkor szöglet következett volna, és teljesen más játékszituáció alakul ki. Az átlagos szurkoló legyinthetne, hogy „egy kis hiba belefér”, de itt egy olyan tévedésről beszélünk, amely közvetlenül befolyásolta a mérkőzés további alakulását.

Mindemellett érdemes felidézni a 7. perc eseményét is, ahol vélhetően hasonló szabálytalanság történt – bár ezt nem lehet teljes bizonyossággal megítélni. Ennek eldöntését olvasóinkra bízzuk.

45+2. perc: A ZTE tizenhatosán belül a labda a kézhez ért, de a kar test mellett, leszorítva volt – ez nem minősül szabálytalan kezezésnek.

45+4. perc: Abu Fani a félpályáról kapura lőtt, Gundel Takács hárított, és úgy tűnt, hogy a labda elhagyta a játékteret. A játék azonban tovább folyt, Szalai asszisztens újabb hibát vétett, amikor nem jelzett.

48. perc: Ötvös lövése Perazáról pattant le, de kezezés nem történt.

50. perc: A ZTE lesgólt szerzett: Calderón jóval előrébb helyezkedett, így hiába centerezett pontosan Kisshez, aki a kapu közepébe lőtt, a találat érvénytelen volt. Ez egy teljesen egyértelmű leshelyzet volt, amelyet Szalai asszisztens helyesen jelzett – igaz, a kétméteres les nem tartozott a nehezen észrevehető esetek közé.

64. perc: Kanichowsky ellen szabálytalankodnak (óra: 63.20), Káprály előnyszabályt ad, de ez nem volt előnyös a vendégcsapatnak, mert vaktában előrevágták a labdát, amely azonnal a ZTE-hez került (63.22). Ezt követően 36 másodperccel később a ZTE szabályos gólt szerez. Az előnyszabály logikája az, hogy a vétlen csapatot hozza előnybe. Tekintettel arra, hogy itt 2 másodperccel később a ZTE-hez került a labda, megállapítható, hogy nem volt előnyös ez az FTC-nek. Ha Káprály lefújja a szabálytalanságot, akkor nem születik meg a ZTE egyenlítő gólja. Jól látható, hogy a rosszul alkalmazott előnyszabálynak milyen ára lett a mérkőzésen.

74. perc: Amato sokadik szabálytalanságát követően sárgult be. Nuno Campos vezetőedző pedig reklamálásért kapott sárgát.

76. perc: Újabb sárga, ezúttal Várkonyi lökte fel hátulról az ígéretes helyzetben meginduló Yusufot. Nagyon rosszul menedzselte az esetet Káprály. Az eset után 2 ütemmel később fújt, csak azt nem érteni mire várt? Egyértelmű eset volt. Vagy megijedt a népszerűtlen döntés meghozatalától? Talány.

79. perc: Yusuf ellen szabálytalankodnak, a síp ezúttal is néma maradt.

80. perc: Ezúttal Leandro kapott sárga lapot az FTC kispadján. Káprály ekkorra már teljesen elveszítette a kontrollt: nem volt benne annyi tartás, hogy odasétáljon a két kispadhoz, és személyesen próbálja megnyugtatni a feleket. Ehelyett gyáva, távolságtartó módon, messziről mutatta fel a sárga lapot előbb Nuno Camposnak, majd Leandrónak is. A karakter hiányát már többször szóvá tettük, és ez az eset újabb ékes példája volt annak, mennyire nem tudja kezelni a feszült helyzeteket. Felmerül a kérdés: mit csinált mindeközben Hanyecz, a tartalék játékvezető? Ennyire súlytalan volt a jelenléte?

85. perc: A labda ide oda pattogott, majd három (!) másodperccel később Káprály büntetőt ítélt. Ezt a jelenséget már Rúsz kapcsán is érintettük az ETO–DVSC mérkőzésen: mit látott a játékvezető, amin ennyit kellett gondolkodnia? Az biztos, hogy nem első reakcióra fújt, hanem valamilyen késői sugallatra – ennyit a „lélektanról”. Nézzük szakmailag az esetet: Júlio Romao rárúgta a labdát Joao Victorra, amely onnan a ferencvárosi játékos kezére pattant. Fontos körülmény, hogy a kéz a test előtt, természetes mozgás közben volt, nem növelte meg a testfelületet, és a labda közvetlen közelről, váratlanul érkezett. Ez tankönyvi példája a nem szabálytalan kezezésnek. Ráadásul az egyik visszajátszás alapján az is felmerült, hogy a ZTE játékosa is hozzáért kézzel a labdához. Súlyos játékvezetői hiba történt.

És mi történt a VAR szobában? A 49 éves Erdős József – akit az MLSZ JB 2026 tól a FIFA VAR keretébe jelölt – nem jelezte a nyilvánvaló tévedést. Nyugodtan kijelenthető: ez egyértelmű, súlyos hiba volt. A döntés után óriási feszültség alakult ki, a két kispad között tumultuózus jelenetek zajlottak, Káprály pedig teljesen elveszítette a mérkőzés feletti kontrollt.

95. perc: Nagy Barnabás húzta vissza Ferreirát, sárga lap.

97. perc: a labda játékban van, amikor a lelátóról bedobtak egy újabb labdát. Káprály megszakított a játékot. Jól emlékszünk arra, amikor Derdák játékvezető szinte ugyanezen a helyen ezt nem tette, és abból lett egy indokolatlan kiállítás. Ezek szerint olvassák az elemzéseinket a játékvezetők…

99. perc: Gólt szerez a ZTE, és a gólszerző túlzott gólörömért sárga lapot kap.

 

Káprály Mihály, Szalai Dániel asszisztens és Erdős József VAR bíró teljesítménye együtt hozta össze a szezon eddigi leggyengébb játékvezetői produkcióját. A mérkőzés három kulcsfontosságú mozzanatát is súlyos hibák előzték meg: először egy téves lesjelzés után alakult ki az a játékszituáció, amely végül Cissé kiállításához vezetett; másodszor a ZTE javára megítélt büntető még a legnagyobb jóindulattal sem volt védhető; harmadszor pedig az egyenlítő gól előtt az előnyszabályt alkalmazta rosszul Káprály az FTC ellen elkövetett szabálytalanság után.

A 7. percben történt eset karakterében kísértetiesen hasonlított Cissé szituációjára, mégis: míg a másodikat hosszasan vizsgálta a VAR, az elsőn nagyvonalúan túlléptek. A mérkőzés teljesen kicsúszott a játékvezető kezéből, amit a két kispad között kialakuló feszült, már már kaotikus jelenetek is egyértelműen jeleztek. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a párosítás alapvetően nem szokott ilyen típusú, széteső mérkőzéseket produkálni – ez is jól mutatja, hogy a játékvezetői hibák láncolata vezetett a káoszhoz.

 

Három évvel ezelőtt játékvezetői hibák miatt esett ki a Budapest Honvéd. Akkor Hanacsek Attila, a JB elnöke utólag elismerte a tévedést, de felelősséget nem vállalt. Az idei szezonban pedig nem először fordul elő, hogy az élmezőny csapatainak mérkőzésein súlyos, az eredményt vagy akár a bajnokság végkimenetelét is befolyásoló hibák történnek (elég csak az ETO–DVSC találkozóra gondolni). Hétről hétre beszámolunk olyan tévedésekről, amelyek mérkőzéseket döntenek el. A játékvezetők hetek óta egzisztenciákkal és emberi sorsokkal játszanak.

Jól látható, hogy a keret rendkívül gyenge, és nincs olyan játékvezető, aki hosszabb távon képes lenne hibamentesen dolgozni. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban merül fel a futballközegben: külföldi játékvezetőkre lenne szükség, mert a hazai bírók egyszerűen nem ütik meg a magyar élvonal szintjét. A tények kedvéért érdemes megjegyezni: Hanacsek immár 13 éve irányítja a magyar játékvezetést, és ez idő alatt sikerült olyan mélyre süllyeszteni a színvonalat, hogy komolyabb nemzetközi megbízás gyakorlatilag nincs.

 

Mikor fog mindez valakinek feltűnni? Mikor lesz valódi következménye a súlyos hibáknak? Meddig tűri még a magyar futballtársadalom a hanacseki MLSZ JB ámokfutását?