Kiöregedett struktúra, száműzött szakértelem..

Miközben a magyar labdarúgás nemzetközi szinten az elmúlt években határozott fejlődésnek indult, a háttérben – a pályán hozott döntésekért és az utánpótlás neveléséért felelős – Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottságában generációs és szakmai ellentétek feszülnek. A hazai sípmesterek irányítása egyre inkább elszigetelődik attól a modern, technológia-alapú és dinamikus futballvilágtól, amelyben a mai játékvezetőknek helyt kellene állniuk.

A tapasztalat külföldre menekül

A legszembetúnőbb ellentmondás, hogy a közelmúlt legsikeresebb, nemzetközileg is magasan jegyzett magyar játékvezetői szinte teljesen kiszorultak a hazai döntéshozatalból és képzésből. Ahelyett, hogy a magyar szövetség építene a tudásukra, a legelismertebb szakemberek külföldön kapnak komoly feladatokat:

• Kassai Viktor és Ring György: A Bajnokok Ligája-döntőt és világbajnoki elődöntőt is megjárt páros nemzetközi tapasztalatát többek között az orosz szövetségben, valamint a bolgár és osztrák szervezeteknél kamatoztatták, miközben itthon nem tartottak igényt az irányító munkájukra.

• Fábián Mihály: Ausztráliában él, ahol elismert és kiemelkedő vezetőként segíti a helyi játékvezetés fejlődését.

• Vad István: Az Egyesült Arab Emírségekben vállalt szerepet, ahol szintén a nemzetközi rutinját értékelik a hazai mellőzöttség után.

• Szabó Zsolt:Klubvezetőként és élvonalbeli csapatnál kamatoztatja tudását.

Elavult szemlélet a modern futball korában

A Játékvezetői Bizottság élén álló Hanacsek Attila körül olyan vezetői kör alakult ki, amelyben dominálnak az idős, nem ritkán a 70. életévüket is betöltött tisztségviselők. Bár a sportág iránti elkötelezettségük megkérdőjelezhetetlen, szakmai felkészültségük és módszertanuk több ponton sem találkozik a 21. századi labdarúgás követelményeivel:

1. Hiányzó nemzetközi elitelemzés: A jelenlegi vezetés tagjainak többsége sosem működött közre a modern elitfoci (BL, modern válogatott tornák) elvárásai szerint.

2. A technológia elutasítása és hiánya: A VAR-rendszer (videóbíró), a félautomata leshatározás és a fejlett adatalapú fizikai/analitikai mérések világában olyan vezetők hoznak stratégiai döntéseket, akik pályafutásuk során nem találkoztak ezekkel a technológiákkal.

3. A lojalitás mint fő szempont: A szakmai megújulás és az innovatív gondolkodás helyett a vezetőségen belül láthatóan a lojalitás vált az elsődleges kiválasztási és megmaradási kritériummá.

Hová vezet ez a folyamat?

A fiatal, bontakozó tehetségek így olyan közegben kénytelenek fejlődni, ahol a szakmai útmutatást nem a legfrissebb nemzetközi trendeket ismerő mentorok, hanem a modern játéktól eltávolodott sportvezetők adják. Ha a magyar játékvezetés nem képes integrálni a közelmúltban visszavonult, nemzetközileg elismert szakembereit, a szakadék tovább mélyül a hazai bíráskodás színvonala és a nemzetközi elit elvárásai között.