Néha bizony a labdarúgó-játékvezetők is megvívják egymás közötti mérkőzésüket. Esetenként a kulisszák mögött, máskor egy kissé előmerészkedve onnan. Az legutóbbi harcot az országos Játékvezetői Bizottság elnöke, Vágner László nyerte meg, a baranyai Ábrahám Attila ellenében.
Akik egy kicsit is közelebbről ismerték Vágner László és Ábrahám Attila, volt pécsi, nemzetközi játékvezető kapcsolatát, azok bizony jól tudták, még szót sem nagyon váltottak egymással, az utóbbi időben. Bizonyos emberi, nézetbeli, viselkedési normákban nagyon más ágon voltak, vannak, ezért mérgesedett el a kettőjük viszonya. Érdekes, de játékvezető, afféle szakmai kérdésekben nem volt szembenállásuk egymással, mégis kenyértörésre került a sor közöttük. A fővárosi fél lett a pillanatnyi győztes, bár inkább csak két vesztese akadt az ügynek.
Mivel a viszonyunk megromlott, ezért a baranyai bírák kimondottan hátrányos megkülönböztetésben részesültek - jelentette ki nyíltan Ábrahám. - A megyei szövetségben én feleltem a szakmai utánpótlás kineveléséért, a ranglétrán előrébb juttatásukért. Mivel azonban a fővárosi elöljáróval képtelen voltam szót érteni, ezért a fiatalokon csattant az ostor. Elmaradt, hátrányt szenvedett a normális előmenetelük.
A Baranyai Megyei Labdarúgó-szövetség sem tudott kiállni a terület, a hivatás érdekei mellett?
Ők is tudták, sejtették, jobban járnak, ha leváltanak. Korábban, néhány héttel ezelőtt, egy elnökségi ülésen elfogadták a négyéves, szakmai beszámolómat. Ott felajánlottam a lemondásomat, de akkor azt nem fogadták el. Tizennégy nappal később újabb, rendkívüli elnökségi ülést hívtak össze, akkor viszont eltávolítottak a posztomról.
Mostantól, akkor minden a legnagyobb rendben lesz a játékvezetéssel, Baranyában?
Azóta kiderült, pénz áramlik a helyi a kasszába, újra feljebb léphetnek a tehetséges sípmesterek, vagyis bebizonyosodott, egyértelműen a személyem ellen irányult az akció. A kierőszakolt változás eredményének híre, pillanatokon belül eljutott Budapestre. Vágner kolléga elérte a célját, most megnyugodhat. Nem állok tovább az útban, hiszen az sportszerűtlen lenne, a többiekkel szemben.
Ezek szerint, akárhogyan is nézzünk, elveszítettünk egy nemzetközileg korábban elismert szakembert.
Csupán részben! Rájöttem, van, lehet élet a játékvezetésen, ellenőrzésen túl is. Ezért elkezdtem edzősködni, miközben szeretnék megfelelő szintű végzettséget szerezni, ezen a területen is. Az jó, hogy elmondhatom, legalább a játékszabályokat ismerem, a kiküldött fiatal pályatársakat meg biztosan nem fogom szidni, hiszen tudom, milyen nehéz a dolguk.
